Heves Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-11 / 35. szám

2 2015. FEBRUÁR 11, SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Nem egyemberes feladat, amit elvállalt interjú Dr. Tóth Ildikónak, a Markhot Ferenc kórház megbízott főigazgatójának erőssége a válságkezelés A válságkezelés terén már több kórházban is módja volt vezetőként gyakorlatot szerezni, s az egri Markhot Ferenc Oktatókórház élén reá váró feladatokkal is bátran néz szembe a napok­ban kinevezett új igazgató, dr. Tóth Ildikó. Guti Rita- Amikor a bemutatkozásakor a céljairól beszélt, azt mondta: „A kicsinek tűnő problémák megoldásakor sokszor az derül ki, hogy egy nagy rendszer mű­ködésének a gondjaként jelent­keznek, amelyek megoldása sok esetben jobbítja a betegel­látás minőségét.” Mit jelent ez a valóságban?- Nem csupán az egri kór­házban vannak gondok, hiszen az egész magyar egészségügy válságba került. De továbbme­gyek..., az egész nyugat-európai és az amerikai egészségügy is válságba került. A '90-es évek­ben technológiai forradalom ment végbe ezen ágazatban, s en­nek a finanszírozása más orszá­gokban is, nálunk is komoly aka­dályokba ütközött. Éppen ezért Nyugat-Európában az egészség- ügyi rendszer gyökeres átalakí­tásába kezdtek, s van, ahol már be is fejezték. Olyan mértékben lecsökkentették a fekvőbeteg-el­látó rendszert, hogy finanszíroz­ható legyen, ami Magyarország esetében a jelenlegi ágyszám harmadát jelentené. Viszont ott már tényleg csak azok kerülnek a fekvőbeteg-ellátásba, akiket f kizárólag ott lehet kezelni. Szoci- ü ális indokok miatt nem vesznek | fel senkit, azaz akit csak lehet, 1 járóbetegként vizsgálják ki.- Mi a helyzet Egerben? Emlí­tette, hogy nem feltétlenül a kórház beszállítói tartozása a legnagyobb probléma. Mégis: mindez mekkora terhet jelent ma az intézménynek?- leien pillanatban kilencszáz­millió forint körüli lejárt szállítói tartozása a kórháznak... Nagy gond viszont, hogy 700 millió és egymilliárd forint közé tehető az az összeg, ami évente hiányzik a kórház költségvetéséből. Vagy­is hiába nullázzuk le egy-egy év végén az adósságot, az újraterme­lődik. Most még nem tudom meg­mondani, hogy ezt az óriási nagy­ságú hiányt miként lehet kezelni. Nagyon sok elemzést kell még végeznünk, hogy meglássuk, mit szeretnénk másképp csinálni az új menedzsmenttel a gazdálko­dás rendbetétele érdekében.- Nem ijedt meg a feladattól?- Határozottan mondom: nem. Szeretem százszázalékosan megoldani a teendőimet. Lehet, hogy Egerben ez nagyon magas elvárás... Lehet, hogy csak ötven százalékot csinálok meg, ám az is több, mint amint bárki vál­lalna. Egy ekkora adósságállo­mány lenullázása nem egyéves és nem is egyemberes feladat. Erre utalt a gazdasági igazgató asszony a bemutatkozójában: le­het, hogy ennek a folyamatnak lesznek vesztesei, s bizony lesz majd fájdalmas része is.- Létszámcsökkentés várható? Úgy tudom, jelenleg ezerötszáz körüli a dolgozói létszám...- Nem azzal szeretnék foglal­kozni, hogy az elmúlt években mi történt Egerben. Az egész­ségügyben valamennyi szak­mát illetően meghatároztak egy bizonyos minimumfeltételt. Ennél több dolgozót egyetlen területen sem szeretnénk al­kalmazni. Még nem mértük fel, melyik osztályon milyen a helyzet, hiszen csak néhány napja kerültem a kórház élére. Az azonban már most is látszik, hogy gazdasági, valamint mű­szaki területen sokan vannak. A gyógyító osztályokon viszont az is kérdés, hogy ugyanilyen ágyszámmal megyünk-e majd tovább, avagy kevesebbel. Névjegy név: dr. Tóth Ildikó belgyó­gyász, egészségügyi szakme­nedzser MUNKAHELYEK, FELADATOK: az évek során több egészség- ügyi intézmény, kórház, így többek között a tatabányai Szent Borbála Kórház, az esz­tergomi kórház adósságállo­mányának lefaragását, vál­ságkezelését végezte sikerrel. 1999-től 41 intézet szakmai irányítása volt a feladata. Számos milliárdos fejlesztés valósult meg vezetésével. 2013-ban a GYEMSZI egész­ségügyi szakértőjeként vett részt a 2014-2020-as fejlesz­tési tervek készítésében. 2015. február Tjétől a Mark­hot Ferenc kórház megbízott főigazgatója.- Több helyütt napvilágot lá­tott, hogy az egészségügyi rendszer tervezett átalakítása az egri kórházra nézvést kisebb ágyszámot jelent...- Akkor tudunk pénzt spórol­ni, ha olcsóbban vagyunk képe­sek ellátni a betegeket. Ez nem azt jelenti, hogy rosszabbul, csupán azt, hogy ha valaki járó­betegként ellátható, szükségte­len fekvőosztályon elhelyezni, így mindenképpen spórolunk, hiszen míg járóbetegként ezer- ötszáz forintért ellátjuk, fekvő­ként ugyanez százezer forintba kerül. Nem kell huszonnégy órá­ban nővért, orvost, takarítónőt alkalmaznunk, a beteg mégis ugyanazt kapja meg, csak éppen kevesebbe kerül. Az átalakítási folyamat még az elején tart, de bizonyosan ez lesz az irány. Ma az országban összesen 62 ezer aktív ágy van, ám számítások szerint ennek a fele is elég lenne. Ehhez persze még más területe­ken, például a szociális ellátás terén is átalakítás kell. Február végére megszületik a törvény, addigra többet tudunk majd, lé­vén megismerjük a számokat.- Zajlik az egri kórházban egy közel hatmilliárdos projekt, egy nagyszabású fejlesztés. Hol tart most? Végeznek határidőre?- Nagyon későn indult el a beruházás, ezért az Unió által megadott időpontig nem lehet befejezni a projektet. Ezért most szakaszolást hajtanak végre. Ez azt jelenti, hogy két befejezés lesz. Az egyik, amit az Unió fi­nanszíroz, illetve egy másik, amihez a kormány segíti hozzá az intézményt. leien pillanatban úgy állunk, hogy a kivitelező­nek december 31-ig kell befejez­nie a munkáját, de szeptember 30-ig szeretnénk szakaszolni az első átadást. Eddig finanszí­rozná az Unió, a fennmaradó pénzt pedig gépek, műszerek beszerzésére fordíthatnánk. így hétszázmillió forinttal több jut­hatna gépekre, magyarán nem veszik el a pénz. Ám ehhez egy kormányhatározat kell, amire most várunk. A szakaszolás már az új csapat érdeme, azoké, akik felismerték, rossz úton haladt a projekt. A huszonnegyedik órá­ban született egy - szerintem bölcs - döntés: a feladatot új pro­jektmenedzsment viszi, amely határozott lépésekkel oldja meg az időközben felmerült gondo­kat. Biztos vagyok benne, hogy ha a kormányhatározat meg­születik a projekt befejezésének a támogatására, ez a menedzs­ment 2016 első félévében átadja majd az elkészült beruházást.- A kórháznak nincs túl jó híre... Változtathat ezen az új vezetés?- Én még olyan kórházban nem voltam, ahol az emberek ne szidták volna a saját kórházukat. Azt tapasztalom, hogy sok nega­tív információ a kórházi dolgo­zóktól megy ki. Az, hogy van-e olyan szakma, ahol erősíteni kell, megvizsgáljuk. A lakosság létszámához képest az ország­ban ebben a megyében dolgozik a legkevesebb orvos. Ez nyilván az ellátásban is megmutatko­zik. Ugyanakkor szükségszerű, hogy sokkal szorosabbra fűzzük a kapcsolatot a háziorvosokkal, többek között annak érdekében, hogy a sürgősségi osztályra va­lóban azok kerüljenek, akiket csakis ott tudnak ellátni.- Ha öt év múlva jönnék önhöz, miről beszélgetnénk?- Szeretném, ha akkor már nem építkeznénk, ellenben mo­dern gépekkel, műszerekkel rendelkeznénk, s csupán arról diskurálnánk, milyen fejlesz­téseket tervezhetünk még. Úgy hiszem, reális esély van arra, hogy mindez így is legyen. Vidám télűzés Nánán, Sasváron, Novajon farsang A hét végén megyénk több településén is felidézik majd a hagyományokat Rózsaszínű gyöngyfüzérrel üzentek a mehnyakráknak E hét végén, február 14-én Pa- rádsasváron, Novajon, Kisná- nán szerveznek nagyszabású télűző, tavaszt váró mulatságo­kat. Mindhárom településen ré­gi hagyományokat elevenítenek fel. Parádsasváron a borotválós asszonyfarsang főszereplői dél­előtt 10 órakor gyülekeznek a művelődési házban, hogy mas­karába öltözzenek, majd han­gos kolompszó és zene kíséreté­ben vonuljanak fel a falu utcáin. Ez a nap régen az asszonyok napja volt, akik az esti „macs- kabál”-ra valót a férfiak jelké­pes megborotválásával gyűjtöt­ték össze. A borotválás, azaz a szimbolikus hatalomátvétel eszköze a fából készült borotva. Kisnánán ugyanezen a napon boszorkányos asszonyfarsangot rendeznek a Kisnánai Várrom és Népi Műemlékegyüttesben. Az érdeklődők délelőtt 10 órától kapcsolódhatnak be a progra­mokba, amikor is 3D-s filmvetí­tés, tárlatvazetés várja a látoga­tókat, 13 órától pedig a boszor­kányok versengésére kerül sor. A nap folyamán kicsiknek és nagyoknak egyaránt ajánlanak különböző szórakoztató prog­ramokat. Lesz többek között kincsvadászat, táncmulatság, „ kiszebábégetés, nem is szólva a § farsangi játékokról. Novajon a „remélés” réges- J régi hagyományát elevenítik I majd fel ezen napon. ■ B. K. Parádsasváron a férfinak öltözött asszonyok faborotvával járják a falut... megelőzés A Magyar Rák­ellenes Liga Gyöngyösi Alap­szervezete rózsaszín gyöngyök fűzésével hívta fel a figyelmet az egyik bevásárlóközpont elő­terében a méhnyakrákra, kap­csolódva a 9. európai méhnyak- rák-megelőzési héthez. Karcagi-Mucsi Orsolya, az alapszervezet elnökhelyettese elmondta: a helyszínválasztás nem volt véletlen, hiszen szeret­ték volna minél többek figyel­mét felhívni a daganatos bete­gek helyzetére, valamint arra, hogy a méhnyakrák megelőz­hető. A gyöngyösi alapszervezet tagjai a rózsaszín gyöngyfüzért elvitték a Bugát Pál Kórház szü­lészeti-nőgyógyászati osztályá­ra, ahol dr. Pap Zoltán főorvos fogadta az alapítvány képvi­selőit. Az intézmény dolgozói örömmel vették az ajándékot, amit az osztály nővérpultján el is helyeztek. Az eseményen részt vett Hiesz György polgár- mester és dr. Assani Omár, a kórház orvosigazgatója is, aki az influenza miatt bevezetett lá­togatási tilalom ellenére is lehe­tővé tette, hogy a liga képviselői - ha a betegekkel nem is talál­kozhattak - a nőgyógyászati osztály előterében átadhassák ajándékukat. Az elnökhelyettes hozzátet­te: a gyöngyösi alapszervezet következő figyelemfelkeltő ak­cióját májusra tervezik. ■ Dr. Tóth Ildikó nem fél a rá váró, könnyűnek aligha nevezhető feladatoktól... 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom