Heves Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-24 / 20. szám

4 HÍREK Megújuló energiaforrások felsőtárkány Az Eszterházy Károly Főiskola Agria-Innoré- gió Tudáscentruma lakossági fórumot tart Eger és térsé­gének lehetőségeiről a tiszta technológiák és az energia- hatékonyság témakörében január 29-én, csütörtökön, 17 órától a Faluházban. ■ P. A. A szőlő- és bortermésért könyörögnek verpeléten Istenhez fohász­kodva kérik Szent Vince közbenjárását ma délután 1 órától a hegyközség, a Ver­peléti Lokálpatrióták Baráti Köre Egyesület és a Rácz Pál Borrend tagjai, hogy jó legyen termés. A vincellérek védőszentjének majd’ két esztendeje állítottak szobrot a község határában, a domb­tetőn. A Tarna-menti Nép­dalkor előadását követően áldják meg a szőlővesszőket és a borokat. Délután fél öt­től a katolikus templomban tartanak szentmisét. ■ P. A. Szent Vince közbenjárását kérik Oldalszerkesztő: Pócsik Attila Telefon: 06-30/202-4733. Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633. Egri kistérségi oldalunk legközelebb 2015. február 21-én jelenik meg. MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI 2015. JANUÁR 24., SZOMBAT Az összefogásban rejlik a siker szarvaskő Népszerűek az új kezdeményezések, a falut megmozgató rendezvények Sok turista számára köz­kedvelt település Szarvaskő. A faluban most számos új kezdeményezéssel találkoz­hatnak a vendégek, s termé­szetesen maguk a helyiek is. Pócsik Attila tot, amelyet országos rendez­vénnyé kívánunk fejleszte­ni. Nagyon fontosnak tartom ugyanakkor, hogy ezeken az eseményeken kívül olyanokat is szervezzünk, amelyek kife­■ Komoly tervei vannak az önkormányzatnak az iskola épületével is jezetten a helyiekhez szólnak, s összehozzák a falu lakossá­gát. E célt szolgálja az immár havonta megjelenő újságunk is, amely Kárpátiné Ézsiás Edit munkájának köszönhető. Jó példa az összefogásra az adventi időszak, amikor- Van okunk az örömre, de a legnagyobb büszkeség az, hogy hatalmas összefogás bontakozott ki a községben - kezdi Szabóné Bállá Marian­na, Szarvaskő polgármestere, amikor arra kérem, összegez­ze az elmúlt hónapok történé­seit. A téli időszakban ugyanis számos új, izgalmas és hasz­nos kezdeményezés valósult meg a faluban. Fia egészen őszig tekintünk vissza, már a Csipkebogyó Fesztiválon is látszott, milyen önzetlenül dolgoznak a helyiek a rendez­vény sikeréért. Ekkor találkoz­hattak először a vendégek - s persze a helybeliek is - azzal a fogadó figurával, ami sokak arcára csalt mosolyt, s amely népszerű fotótémának is bizo­nyult. De természetesen nem ez volt az egyetlen újdonság, hanem például az is, hogy az eseményre kinyitotta kapuit a helyi Tájház.- Korábban is tervben volt a megnyitó, ám bevallom, nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan összeáll minden - foly­tatja a községvezető. - A helyi asszonyok és férfiak ugyanis szinte szó nélkül hozták el ott­honról a „kincseiket”, régi be­rendezési tárgyakat, érkeztek a kikeményített térítők, patinás edények, korabeli eszközök. A továbbiakban is szeretnénk megtartani, kiszélesíteni a ha­gyományos szarvaskői prog­ramokat, legközelebb például április elején a Honi Húsvé­Az újévre jégpályát kaptak ajándékba a szarvaskőiek A Tájháznak sokan járnak csodájára, az épületbe a helyiek hordták össze „kincseiket” otthonról, hogy bemutassák, hogyan is éltek egykor eleink. is minden vasárnap, a szent­misét követően a betlehemnél gyűltek össze a szarvaskőiek, hogy együtt ünnepeljenek. Szívmelengető pillanat volt a gyermekek műsora, sokan meg is lepődtek, honnan ke­rült elő ennyi apróság, pedig a kicsik mindig is ott voltak, ám talán most először láthatták őket együtt. Persze, nem pusz­tán ünnepléssel teltek az el­múlt hetek, az egyik legfonto­sabb momentum az iskolaépü­let tetejének kijavítása volt. Ezzel kapcsolatban Szabóné Bállá Marianna elárulta: pél­dás összefogásról tettek tanú- bizonyságot a helyiek, amikor sikerült megelőzni az ingatlan téli beázását. Több mint tucat­nyian - köztük olyanok, akik korábban nem vállaltak társa­dalmi munkát - jelentkeztek, hogy kicseréljék a törött cse­repeket. Mi több, két, a telepü­lésen élő, illetve a községhez kötődő építésztervező felaján­lotta, hogy ingyenesen felmé­rik az épület állagát, valamint elkészítik a felújításhoz, átala­kításhoz szükséges terveket, amelyek elengedhetetlenek az épület jövőbeni sorsának ren­dezéséhez. A jelenleg kihasz­nálatlanul álló, rossz állapotú ingatlannal ugyanis komoly tervei vannak az önkormány­zatnak: itt szeretnék létrehoz­ni azt a faluközpontot, ahol helyet kaphatna a községháza, a könyvtár, az orvosi rendelő, a posta, illetve egy idegenfor­galmi-információs iroda. S, ha már a terveknél járunk, a hely­hatóság határozott célja a föld­területek hasznosítása. Mint a faluvezető fogalmazott: egye­bek között több kis gazdaság beindításán gondolkodnak a határban. Kiemelte: tisztában vannak azzal, a község lehető­sége a természeti kincseiben, s nem az ipari fejlesztésekben rejlik. A legfontosabb cél pedig továbbra is a szennyvíz keze­lésének ügye, ami - több száz milliós beruházás lévén - pá­lyázati forrás nélkül elkép­zelhetetlen, de természetesen nem mondanak le róla, s az első adandó alkalommal élni fognak a lehetőséggel. A polgármester hangsú­lyozta: külön öröm, hogy már megvolt az első házasságkö­tés a faluban, s baba is szüle­tett nemrég, februárban pedig újabb esküvő várható. Akkora pedig már az új fogadó figura is elkészül, amely a farsangi időszakhoz „öltözik” majd, de hogy pontosan minek, az le­gyen meglepetés. Nemcsak a helyiek között volt sikere a jégpályának figyelve a meteorológiai előre­jelzést, s látva, hogy többnapos fagy várható, Szarvaskőben úgy döntöttek: az újévre korcsolya­pályát készítenek az Állomásker­ti Szabadidőparkban. Az önkor­mányzatnál rendelkezésre állt a faanyag, s többen jelezték, szíve­sen segítenek az építkezésben. A kezdeményezésnek rendkívül nagy sikere volt, így már a jövőt tervezgetik: legközelebb az épü­lethez közelebb építik meg a pá­lyát, így lesz öltöző, melegedő és teázási lehetőség is. De ugyan­csak újdonság volta betlehem melletti kívánságág, amelyre bár­kifelírhatta vágyait. Volt, aki kis­testvérre vágyott, más békére, egy illető pedig Lacira. Nem a definíció, hanem a színházi élmény a fontos előadás Kifejezetten egri produkciót hoznának létre az idei tavaszi fesztivál nyitányára a művészek Magyarország legjobb fürdői a CNN szerint Izgalmas felolvasó-színházi produkcióval készülnek az idei Egri Tavasz Fesztiválra a megyeszékhelyen. A rendező, Sata Árpád régi terve, álma látszik megvalósulni, ponto­sabban folytatódni mindezzel. A színművész tavaly állította színpadra a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban Kenéz Ferenc Liliké medika leveleiből című verses művét.- Egyfajta alternatív előadás volt a tervem - meséli. - Kolozs­váron volt rá példa, hogy egy darabot előbb felolvasószín­házként mutattak be, s csak utána játszották, de Nyugaton is bevált ez a forma, amelynek fontos hozadéka, hogy felhívja a publikum figyelmét a kortárs szerzőkre, s az új művekre. So­kan, sokféleképpen értelmezik a felolvasószínházat. Egyesek félkész, de színházi élményt nyújtó produkciónak, mások hangjátéknak írják le. A lényeg azonban talán nem is a definí­ció, hanem az, élményt ad-e a publikumnak, olyat, ami továb­bi gondolkodásra készteti a kö­zönséget. Bár való igaz, ebben az esetben nem a látványon van a hangsúly, de az is igaz, hogy több ez, mint egy rádió­játék, hiszen egy-egy gesztus, mimika sok pluszt ad. Sata Árpád elárulta: kifejezet­ten egri előadást szeretne létre­hozni, négy helyi szerző művét AZárt kert című darab első próbái kifejezetten jó hangulatban teltek olvasta el, s ekkor talált rá Har- sányi Judit Zárt kert című da­rabjára, amelynek mondaniva­lója azonnal megfogta, hiszen arról szól, ha igazán hiszünk magunkban és abban, hogy egy problémának megtalálhatjuk a megoldását, akkor nem lehet akadály a célunk elérése. Az előadás szereplői között ott vannak a Gárdonyi Géza Szín­ház művészei, Nagy András, Nagy Adrienn, Sata-Bánfi Ágota és Radvánszki Szabolcs, illetve a Babszem Jankó Gyermekszín­ház két tagja, Baráth Zoltán és Klepács Andrea, de a rendező is szerepet vállal majd a produk­cióban. A zene dr. Nagy Zoltán munkáját dicséri majd. ■ lista Érdekes, szűkebb hazán­kat is népszerűsítő összefog­lalót készített nemrég a CNN. A csatorna hazánkról szóló ri­portjában elhangzik: Magyar- országra utazni mit sem ér, ha kihagyjuk a fürdőket. A listán, amelyen a legjobb, legérdeke­sebb lehetőségeket mutatják be, külön kitérnek az egersza- lóki gyógyfürdőre, illetve az „ásványi lerakódások nyomán létrejött” mészkőkúpra, amely az évek során sódomb néven vált ismerté. A műsorban sze­repel még az egri Török Fürdő is, amely 1610 és 1617 között épült, s a rekonstrukció után is „megőrizte hagyományait, jel­legzetes vonásait”. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom