Heves Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-17 / 14. szám
4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI 2015. JANUÁR 17., SZOMBAT m mumm - m wmmmmMmmMmmmm Ebben az évben meg kell szüntetni az azbesztveszélyt A magyar közlönyben hivatalosan is megjelent a kormány határozata a volt selypi cementgyár területének azbesztmentesítéséről. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által aláírt dokumentum rendelkezik a munkálatok finanszírozásáról, a feladat menetrendjéről, határidejéről és a felelősökről is. A kormány felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy Zagyvaszántó-Lőrin- ci-Selyp-Petőfibánya-Hatvan térségében az azbeszttartalmú építési hulladék miatt kialakult, ártalmas hatásokkal járó környezeti-egészségügyi helyzet megszüntetése céljából intézkedjen közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében az alábbi feladatokról: a területen található hulladékok mozgatása, rakodása és elszállítása, ártalmatlanítása, az azbeszttartalmú hulladékkal keveredett föld kitermelése, a helyszínen a hulladékok átmeneti monodepóniába történő rendezését követően a mono- depónia takarófóliával történő takarása, a terület azbesztmentesítése, kitelepített laborral helyszíni előkészületektől az utómunkálatokig mérések végzése, utógondozás, amely magában foglalja monitoringrendszer üzemeltetését és egyéb, járulékos feladatokat. Mindezek felelőse a földművelésügyi miniszter. A kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az említettek finanszírozása érdekében intézkedjen 1293,3 millió forint biztosításáról. Határidő az idei j év, a felmerülés ütemében. ■ Oldalszerkesztő: Tari Ottó Telefon: 06-30/556-3165. Hirdetési ügyekben: 06-20/950-3895. Hatvani kistérségi oldalunk legközelebb 2015. február 19-én jelenik meg. Díjeső a magyar páváknak galambok Samu Gyula szerint a versenytenyésztés egészen más világ A Lőrinciben élő Samu Gyula negyven éve foglalkozik kétlábúakkal. Korábban többféle díszmadarat tenyésztett, de az ezredforduló óta kizárólag a magyar páva néven ismert gatyás galambok találhatók meg padlásán. Tari Ottó Ha a Samu vezetéknevet a környéken meghallja valaki, nyilvánvalóan tudja, hogy az illető Herédről származik. Érvényes ez Samu Gyulára is, aki ugyan 37 esztendeje Lőrinciben él, de élete első évtizedeit a szomszédos községben töltötte. Aztán megnősült: apci lányt vett el, s hogy egyikük szülőfalujától se kerüljenek távol, a köztes megoldást választották lakóhelyükül. A férfit azonban nemcsak erről ismerik a kisvárosban, hanem arról is, hogy jeles madártenyésztő. Alig volt 14 esztendős, amikor 1968-ban édesapjától megkapta az első hullámos papagájokat, s ettől kezdve örökre eljegyezte magát - estében valami ilyesmit jelenthet a gyűrűzés fogalma - e ritka elfoglaltsággal. A négy pár színes tollú madár után galambok, mégpedig magyar óriások következtek, s ettől fogva nem volt megállás.- Amíg otthon voltam, nem csináltam „nagyban”, az már Lőrinciben kezdődött 1978-ban - meséli. - Ekkoriban még főként a kanárik érdekeltek, 12 párral indítottam, de persze, voltak galambjaim is, keleti és debreceni pergők. A díszmadarakat 2000-ig kiállítási szinten tenyésztettem, s akkor hagytam abba, amikor már nem volt rájuk elég időm. Azóta kizárólag a páva galamboknak szentelem a szabadidőmet; eleinte színesek is voltak, de jó ideje már csak fehérekkel foglalkozom, 2007 óta csakis tollas lábú magyar pávával. Gyula olyannyira a megszállottjává vált az utóbb említetteknek, hogy hiába rendelkezik díszállattenyésztő mestervizsgával, másfajta madara immáron nincs is. Hosszan beszél a kiválasztott fajtáról, ismeri minden porcikájukat, ami nem is csoda, hiszen nem telik Samu Gyula úgy látja, ennyi évtized után a madarak mellett el lehet fáradni, de a tevékenység örök időkre szól el családi ünnep anélkül, hogy ne valamilyen, a témába vágó szakkönyvet kapna ajándékba. A padlása falát oklevelek díszítik, míg az előszobában serlegekkel megrakott polc ötlik a látogató szemébe.- Érdekes, mutatós madár - mondja a magyar páváról. - Legyező farok, kidüllesztett begy, hátrahúzott fej és tollas láb jellemzi. Három fajtából tenyésztették ki, aztán hosz- szú évtizedekre elfelejtették, az 1890-ES években angol, skót és indiai pávagalambok keresztezésével Parthay Géza (1861-1914) tenyésztette ki, s 1893-ban mutatta be az európai tenyésztők számára. Sokak úgy tartják, a magyar pávagalamb nemzeti kincsünk. A szakmai leírás szerint de- generációs túlzásoktól mentes, gömbölyded testű, függőmígnem 2003-ban újra „felfedezték”. Rokona az indiai, az amerikai és az angol pávának, ám mégis nagymértékben eltér ezektől. A szakma elismeri, a kiállítások egyik ékessége. Gyula kapcsolata a többi lőrinci galambásszal emberileg kiváló, ám szakmailag nem sok közös témájuk akad. Míg ugyanis ő egyedüliként díszállatot tenyészt, addig a többiek verseny- vagy húsgalambokat. Ami - szavaival - egészen más világ. leges tartású farokkal, amely kört alkotva legyezőszerűen nyitott. Melle emelt tartású, a nyak enyhe ívben hátra hajlik. A mérsékelten rövid lábakat az ujjvégekig apró tollak borítják. Leggyakoribb színe a fehér, a kék és a fekete ritkább. Szelíd, egészséges fajta, a fiókáit kitűnően neveli. A lábgyűrű mérete 10 milliméter. Hogy a tevékenységet - legyen szó bármilyen madárról- milyen magas szinten műveli, jól bizonyítja az első rangos, még 1981-ben elnyert tenyésztői díjat követő elismerések sora. Hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsük, a szövetségtől 1987-ben madarászati diplomát vehetett át kanárijaiért, ’92-ben nívódíjat kapott, s ide sorolhatjuk a mestertenyésztői tanúsítványt is. Számos kiállítás, megannyi fajtagyőzelem, tiszteletdíj- ami ez esetben nem anyagi juttatást jelent - kíséri pályafutását. Legalább hatvan megmérettetésen - hazain és nemzetközin - vett részt, és sehonnan nem tért haza oklevél nélkül. Egyelőre még jól bírja a tenyésztéssel járó elfoglaltságot, bár saját bevallása szerint néha már elfárad.- Ezért is kellett csökkenteni a valaha 120 galambos állományt - mondja, ám sietve hozzáteszi: - Abbahagyni viszont soha nem lehet. Amit tudni érdemes a magyar pávagalambról Farsang idején is sok nívós program várja Hatvanban az érdeklődőket szórakozás A helyeik megszokhatták, hogy idényről idényre érdekes és szórakoztató programok várják őket. így lesz ez a farsangi időszakban is. Az Ady Endre Könyvtárban folytatódik a Mindentudás a Könyvtárban és a Magyar klasszikusok új köntösben című előadás-sorozat. A Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum, a Hatvány Lajos Múzeum, valamint a Széchenyi Zsigmond Könyvtár is számos programmal készül a következő hetekre. Egyebek mellett január 22-én az érdeklődők meghallgathatják Lator László irodalomtörténész előadását a magyar kultúra napja alkalmából. Január 28-án nyílik meg a Lesznai-emlékév, ami a múzeum és a Lesznai iskola közreműködésével valósul meg. A Széchenyi Zsigmond Könyvtár márciusban nyitja meg a Bársony István-emlékévet, s folytatódnak a könyvtár- használati órák és a tudósklub is. A Hatvani Galériában és a Daliban is számos rendezvény lesz, a Közéleti Szalonba idén is sok érdekes vendéget várnak. A Közéleti Szalon következő vendégei a magyar autósport kiemelkedő alakjai lesznek. ■ Hősi halottaikra emlékeztek a Zagyva partján hatvan A Don-kanyarban elhunyt második világháborús hősökre emlékeztek a városban. Az adatok szerint a településen élők közül húszán estek el a 2. Magyar Hadsereg tragédiája során. A Belvárosi templomban megtartott szentmisén Koza József prépost imádkozott az elesettek lelki üdvéért, majd az Őrszem-szobornál Horváth Richárd polgármester mondott beszédet.- Más körülmények között ugyan, de nekünk is küzde- nünk kell a jövőnkért, amit együtt építünk az utókor számára. A magunk helyén és a magunk tehetsége szerint tennünk kell a közösségért: a hazáért, a nemzetért és Hatvanért - hangsúlyozta. ■ Megszökhetett a „gazdájától” állatkínzás Vastag lánc ejtett mély sebet a kutyus nyakán Fémlopás ipari mennyiségben mindent visznek Sokszor életeket veszélyeztetnek a tolvajok Rettenetes állapotban lévő ku- tyust találtak Hatvan belvárosában, a Szabadság út környékén. A végletekig lesoványodott, igen rossz állapotban lévő négylábú nyakára többsoros láncot kötöttek, amely csontig hatoló sebet ejtett. Azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy a szerencsétlen jószág nagy erőfeszítések árán szabadult meg korábbi „gazdájától”. Rudas Aranka, a Kutyaszív Alapítvány vezetője elmondta: az elpusztulás határán lévő ebet azonnal orvosi ellátásban részesítették, az egyelőre ismeretlen elkövető ellen pedig állatkínzás miatt feljelentést tettek a rendőrségen. ■ Az igen csúnyán sérült kutyának azonnali orvosi ellátásra volt szüksége Lőrinciben - főként a selypi városrészen - az elmúlt időben általánossá vált a fémlopás. Sokak szerint ennek fő oka, hogy a volt cukorgyár területén vastelep nyílt, ami „felhívás kerin- gőre” nemcsak azok számára, akik legális gyűjtögetéssel vagy fölöslegessé vált javaik leadásával igyekeznek pár forinttal kiegészíteni jövedelmüket, de azoknak is, akik itt próbálják pénzzé tenni bűncselekményből származó zsákmányukat. Mindezek legveszélyesebb következménye, hogy a tolvajok - sokszor pár liternyi olcsó bor reményében - olyasmiket is ellopnak, amelyek hiánya miatt más emberek testi épsége, szélsőséges esetekben pedig élete kerül veszélybe. A környéken szinte már sehol nem található fém aknafedél; egyesek nemcsak a közterületeken, de a lakótelepek magánudvaraiban is saját prédájuknak tekintették ezeket, mit sem törődve azzal, hogy a sokszor növényzet által rejtett gödörbe bárki beleeshet. Ám nemcsak az aknatetők, hanem egyéb, fémből készült tárgyak is felkeltették a bűnözők figyelmét. A selypi tó mellett lévő kutak fedelétől a sarki élelmiszerbolt láncos korlátjáig, a petőfibányai úti, használaton kívüli vasúti híd elemeitől az ipari vágányokig megannyi fémtárgyat elloptak már a tettesek. A garázsok sincsenek biztonságban: előfordult, hogy egy személygautó motorháztetejét lovasították meg ismeretlenek. Az önkormányzatok - főként a lőrinci és a zagyvaszántói, amelyek területén a volt üzemek találhatók - tehetetlenek. Illetékesség híján csak jelezhetik a problémát a hatóságoknak, amelyek aztán vagy lépnek, vagy nem. Legutóbb Zagyvaszántó határában egy mély aknába zuhant kutyust kellett kimenteniük a tűzoltóknak. Az eset még november végén történt, ám az azonnali bejelentést követően a három méter mélységű akna azóta is ott tátong, közvetlenül az út mellett. ■
