Heves Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-16 / 13. szám

2015. JANUÁR 16., PÉNTEK KÉKLÁMPÁSOK NYOMÁBAN ■ Rezsimekbe osztják az elítélteket egér A cél az, hogy minden rab dolgozzon is a büntetés-végrehajtási intézetben Fegyőr az egyik folyosóra nyíló ajtó előtt. Az egri börtön mindennapjaiban semmilyen problémát nem okozott az új törvény bevezetése. Harmincöt éves szabályozási múlt után idén január 1-jén hatályba lépett az új bün­tetés-végrehajtási törvény. Az új szabályozásról, a vál­tozásokról Juhász Attilával, a Heves Megyei Büntetés­végrehajtási Intézet parancs­nokával beszélgettünk. Mazurka Zita- Az új szabályozás 35 éves tör­vényerejű rendeletet vált ki, szá­mos új elemet tartalmaz. Milyen változások ezek, milyen volt a fo­gadtatásuk?- Az intézetünkben bőví­tést nem hajtottunk végre, az új jogszabályban foglaltakat a jelen állományunkkal meg tudjuk valósítani. A múlt év a munkatársak felkészítéséről szólt. Mindenki részt vett kép­zésen, aminek a végén, decem­berben, mindannyian sikeres vizsgát tettek. Most a belső szabályozásokat igazítjuk az új rendszerhez. Kollégáimtól nem tapasztaltam ellenérzést. Miu­tán megjelent a jogszabály, ak­kor személyesen tájékoztattam valamennyi fogva tartottat is a januárban életbe lépett válto­zásokról. Megtudták, mi miért történik, mi minek a következ­ménye, megértették a szigo­rításokat is és a változás nem okozott hangulati, fegyelmi problémát. Úgy gondolom, na­gyon fontos a nyitott és őszinte kommunikáció mindenkitől.- Milyen új elemeket tartalmaz az új rendelkezés?- A három végrehajtási fo­kozat (fogház, börtön, fegyház) rendszerén belül kialakítottak három rezsimet. A fogva tar­tott egy általános rezsimbe osztva munkája, magatartása, a szakmai előírások alapján kerülhet enyhébb vagy szigo­rúbb feltételeket tartalmazóba, így nagyobb az intézeti re- integrációs tisztek lehetősége arra, hogy az elítélteket moti­válják, vagy szankcionálják. Mivel ez új szabályozás, az in­tézetünk úgy döntött, minden­ki az általánosban kezdi a bör­tönéletét. A fogva tartottakat hat havonta vagyunk kötelesek felülvizsgálni. A szigorúbb re­zsimbe kerülést azonnal el le­het rendelni, de csak újabb hat hónap után lehet megváltoztat­ni. A fogva tartottakat tájékoz­tattam erről, úgy vélem, meg­értették a szankciók súlyát, s ez hatékonyabb jogkövetésre fog sarkallni mindenkit.- Az új szabályozásban több esetben érvényesül a reintegráci- ós szemlélet, hogy miként lehet a fogva tartottakat minél inkább visszavezetni a társadalomba. A raboknak meg kell téríteniük a kondicionáló terem, a hűtőszek­rény és a vízforraló használati dí­ját. Mi a cél ezzel?- Ez az egyéni felelősségvál­lalásra fekteti a hangsúlyt. A fogva tartottak így megtapasz­talják, hogy mindenért, amit kapnak az intézetben - hason­lóan a kinti élethez - fizetniük kell, s megtanulják a pénzüket beosztani. A kondicionáló te­rem helyett térítésmentesen használhatják az intézet sport­pályáját vagy sétaudvarát, részt vehetnek egyéb sport- programokon.- Az új szabályozásban is kiemelt feladat a foglalkoztatás. Egerben ezt hogyan oldják meg?- Azt valljuk, úgy kerülhet­nek vissza sikeresen a civil életbe a bent lévők, ha a bör­tönben is dolgoznak. Akinek nincsenek meg az általános iskolai alapjai, annak igyek­szünk azt biztosítani, szak­képzésekbe is bevonjuk őket, elősegítve a börtön utáni elhe­lyezkedésüket. Az egri bv-in- tézetben az elítéltek végzik az intézmény teljes karbantartá­sát, felújítását, az intézet napi működésében is aktívan részt vesznek. Piaci alapon is foglal­koztatjuk őket, az elítélt nők cipőfelsőrészeket varrnak. Az a cél, hogy minél több vállalko­zást meg tudjunk szólítani, s munkafolyamatokat hozzunk be az intézetbe, a foglalkozta­tottsági létszámot bővítsük. A 2008 tavaszán elindított, s az­óta népszerű Börtön a városért programunk is ezt segíti elő.- Újdonság: az előzetesen letar­tóztatottaknak több lehetőségük van a kapcsolattartásra hozzátar­tozóikkal. Miért fontos ez?- Az előzetes letartóztatás átmeneti időszak, a fogva tar­tott ilyenkor még ártatlannak minősül. A cél, hogy ne érjék őket olyan traumák, ame­lyek a családi kapcsolatokat is felborítanák, illetve olyan visszafordíthatatlan gondokat okoznánk az egyén életében, ■ Reményeink szerint az új rendszerrel még jobbak lehetnek a visszaesési mutatók. ami a későbbi életét jelentősen megnehezíti.- A pártfogó felügyelői szakfel­adat egy része is átkerült a bv-hez. Mit várnak ettől?- A pártfogók azzal, hogy a bv-intézetben tartózkodnak, gyorsabban, a rendszeren belülről szerezhetnek infor­mációkat, ezzel könnyebbé és hatékonyabbá válik a munká­juk, az utánkövetés is eredmé­nyesebb lehet. Onnantól, hogy valaki bekerül a börtönbe, mi nem büntetünk, hanem igyek­szünk olyan programokat biztosítani a számára, ami a visszailleszkedését szolgálja. A pártfogók azért dolgoznak, hogy ha az elítélt kilép a bör­tönből, segítsenek neki meg­oldani a kinti életben adódó problémákat, s egyfajta kont­rollt is jelentenek. Eddig nem volt információnk az intézetből szabadultak börtön utáni életé­ről. Reményeink szerint az új rendszerrel még jobbak lehet­nek a visszaesési mutatók.- Mi okozza a legnagyobb gon­dot, ami még megoldásra vár?- A legnagyobb teher a túl­zsúfoltság. Tavaly év végén a bv-intézetek közül a Heves megyei volt a legzsúfoltabb. Ugyan az adatok hétről-hétre változnak, de az első négyben benne vagyunk. Jelentős kor­mányzati szándék van arra, hogy ez országszerte csökken­jen. Ezt férőhelyek bővítésével szándékoznak megoldani. A középtávú börtönfejlesztési koncepció célja, hogy a telített­ség száz százalékos legyen. A jelenlegi 142 százalék Európá­ban az egyik legmagasabb. Jutalmazni, szankcionálni moós János bv. őrnagy, az egri bv-intézet reintegrációs tisztje elmondta: nagy várakozás előz­te meg az új jogszabály beveze­tését. - A napi gyakorlatban a rezsimrendszer jól használható eszköz a fogva tartottak eseté­ben. Kézzelfogható módon tud­is enged az új törvény jak őket jutalmazni, ha jól telje­sítenek, szankcionálni a sza­bálysértőket. Érzékelhető a re­integrációs törekvés, az, hogy az elítéltek széles felkészítést kapjanak a börtönön kívüli élet­re, sikeres legyen a visszaillesz­kedésük a társadalomba. 5 JOGI LEXIKON Megfélemlítés, kényszerítés tettre, tűrésre terror A Charlie Hebdo szerkesztősége elleni véres bűncselekmény kapcsán a terrorizmusra irányult a fi­gyelem világszerte. A hazai Büntető Törvénykönyv a leg­súlyosabb bűntények közé sorolja az ilyen támadást. A 314. szakasz értelmében számos feltételnek kell ér­vényesülnie, hogy a bíróság efféle ügyben itthon ítéle­tet hozzon. Az egyik, hogy valakik az államot, állami szervet, más országot, nem­zetközi szervezetet valami­lyen cselekedet megtételére, eltűrésére kényszerítsen, s a lakosságot is megfélem­lítse. Továbbá: más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa, ennek és nemzetközi szervezetnek a működését megzavarja. A terrorcselekményért 10- 20 év vagy életfogytig tartó szabadságvesztést szabhat­nak ki. Ugyanez a helyzet, ha a személy elleni erősza­kos, közveszélyt okozó, fegy­verrel kapcsolatos deliktum elkövetési magatartása emberölés, emberrablás, sze­mélyi szabadság megsértése, közlekedés biztonsága elleni bűntény, radioaktív anyag­gal visszaélés, hivatalos, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak. E körbe so­rolandó a jármű hatalomba kerítése, a közveszély oko­zása, a közérdekű üzem működésének megzavarása, a robbanóanyaggal vagy rob­bantószerrel, a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés. Az is büntetendő, aki e bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben meg­állapodik, az azt könnyítő feltételeket biztosítja. Kettő­től nyolc évig kerülhet rács mögé. Annak is számítania kell 2-8 esztendei szankci­óra, aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget. A fel­jelentésének elmulasztásáért bűnhődni kell három évig. Az ezt a bűntettet finan­szírozót is fegyintézetben helyezhetik el 2-8 évre. A terrorcsoportban rész­vétel, annak segítése 5-10 év büntetéssel jár. ■ SZ. Z. Teljesült az Agria Speciális Mentők álma Eger A csapat kapott egy ingatlant, ahol raktározhatják a felszerelésüket Uzsora-bűncselekmény: megyénkben kilenc ügy Nagy álma teljesült az elmúlt év végén az Agria Speciális Mentő- és Tűzoltócsoportnak, mivel az egri közgyűlés tavalyi utolsó ülésén úgy határozott, közcélú adományként ingat­lant ad számukra, hogy végre legyen hol raktározni a felsze­relésüket Egerben is. A csapat évek óta önkéntes alapon végzi tevékenységét, amelybe beletartozik a tűzol­tás, a műszaki mentés, az el­tűnt személyek felkutatása, az árvízvédelem, az alpintechni- kai mentés, az állatmentés is. A Makiári utca 185-187. szám alatt elhelyezkedő ingatlant, az egykori vasúti épületet öt esz­tendőre kapták meg.- Igaz, most még felújításra szorul ez az épület, de nagyon örülünk annak, hogy az önkor­mányzat megszavazta ezt ne­künk. Ez az esztendő így már nem „csupán” a jubileumunk­ról - lévén 10 évesek lettünk -, hanem a bázisunk kialakításá­ról is szól. Az ingatlant éppen a napokban vettük át, remé­nyeink szerint a nyáron már használni is tudjuk - közölte Kovács József, a mentőcsoport vezetője, akitől azt is megtud­tuk: az idei évük még viszony­lag nyugalmas, a mindennapi segítségnyújtáson túl a hét ele­jén egy négy napra fán ragadt cicát mentettek meg a Rózsa Károly utcában. ■ SZ. E. Gyakorlat a Bélkő-hegyen. A csoport a mentésekben is segít. heves megye A nyomozó ha­tóságok folyamatosan derítik fel és vonják eljárás alá azokat a bűnelkövetőket, akik a sze­génységben élő, rászoruló pol­gárok helyzetét kihasználva próbálnak anyagi előnyt szerez­ni - tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság Kommu­nikációs Szolgálata. Közölték: hatóságuk tavaly októbertől december végéig uzsora-bűn­cselekmény, s uzsorás jellegű büntetendő tettekkel összefüg­gésben 32 büntetőeljárást feje­zett be. Ezek közül 12 esetben feljelentés-elutasítással, tizen­négyben bűncselekmény, illetve bizonyíték hiányában történő megszüntetéssel, négyben vád­emelési javaslattal, kettőben áttétellel, illetve egyesítéssel zá­rult az eljárás. Jelenleg 48 nyomozás vagy feljelentés-kiegészítés van fo­lyamatban, a legtöbb - pontosan kilenc - Szabolcs-Szatmár-Be- reg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében. Az eljárások­ban 57 elkövető vált ismertté a hatóságok előtt, háromban az elkövetők kiléte idáig még is­meretlen. Az ismert elkövetők közül kilenc ember áll előzetes letartóztatás hatálya alatt. Hozzátették még azt is, hogy a jövőben is határozottan és hatékonyan fellépnek az uzso­ra-bűncselekmények elkövetői­vel szemben. ■ M. Z. 4 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom