Heves Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-06 / 284. szám
II. HÍREK Gyalogos zarándoklat Bogácsra november 9-ÉN ismét elindultak az egri gyalogos zarándokok, hogy ötödik alkalommal is részt vegyenek a Szent Márton tiszteletére tartott búcsún a híres bükkaljai falu, Bogács XIII. századi templomában. Az egri zarándokokhoz Szomolyán csatlakoztak a felnőttek mellett az alsó tagozatos gyermekek is, kis fehér lobogókkal és feszületekkel. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka az ezüstmisés Tóth István Miskolc-martinkertvárosi plébános volt. Fáklyás felvonulás november íi-ÉN. immáron harmadik alkalommal Már- ton-napi fáklyás felvonuláson vettek részt a miskolci Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola és Óvoda pedagógusai, gyermekközössége és a meghívott vendégek. Az ünnepséget Mariscsák István igazgató nyitotta meg. Az iskola diákjai a lovas hagyományőrzők segítségével megelevenítették a tours-i püspök életének egyik legfőbb, ugyanakkor elhivatottságának legjellemzőbb jelenetét: a nyomorgó, fagyos- kodó koldus megsegítését. Hátrányos helyzetűek meghívása A MAGYAR CIRKUSZ ÉS VARIETÉ nonprofit kft. nagylelkű felajánlása révén 200 hátrányos helyzetű tanuló és kísérő térítésmentesen vett részt a Fővárosi Nagycirkusz 2014. novemberének utolsó napjaiban tartott adventi előadásán. A tavalyi hasonló rendezvény sikerére alapozva, az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő Káli Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola, a hernádkaki Mátyás Király Katolikus Általános Iskola, a nagykörűi Petrovay György Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és a hangonyi Szent Anna Katolikus Általános Iskola diákjai szerepeltek a meghívottak között. Tagozatok a ciszterci gimnáziumban. a gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a 2015/2016- os tánévben 7 tagozatot indít, többek között indul angol-magyar két tanítási nyelvű gimnáziumi képzés, általános gimnáziumi képzés biológia-kémia spe- cializáció, szakközépiskolai képzés, sportiskolái képzés; nyolcosztályos gimnáziumi képzés. További információk az intézmény honlapján: www.gardonyi-eger.hu Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: infb@eger.egyhazmegye.hu A HEVES.; HÍRIAP közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510 EGYHÁZMEGYEI HÍREK 2014. DECEMBER Lektorokat, akolitusokat avattak az Egri Bazilikában Hitet, hűséget, hitelességet vihetnek az emberek közé Palánki Ferenc segédpüspök öt harmadéves kispapot lektorrá és hat negyedévest akolitussá avatott Az Egri Érseki Papnevelő Intézet másodéves kispapjai Krisztus Király ünnepéhez kapcsolódva, november 22-én, szombaton, a szeminárium kápolnájában szentmise keretében öltötték magukra a reverendát. Az egyházi öltözetet Buda Péter, a szeminárium rektora áldotta meg, mielőtt a négy kispap azt magára vette. Ugyancsak ekkor vehette át a nyolc elsőéves a szeminárium jelvényét. Vasárnap délelőtt az Egri Bazilikában, az ünnepi szentmisében Palánki Ferenc egri segédpüspök lektorokat és akolitusokat avatott. Szentbeszédében elmondta: ahogy az Evangéliumban is olvashattuk, az igazak feltámadnak az örök életre. Mert Krisztus azért jött, hogy megajándékozzon az örök élettel, J hiszen azt akarja, hogy életünk legyen és bőségben legyen. Az örök élet a Krisztushoz tartozók élete. Az 1. században a keresztényeket úgy hívták, hogy élők. Ma is kell, hogy legyenek akik ezt az életet közelebb viszik az emberekhez. Az akolitus jelentése, fényvivő. De csak azt tud fényt vinni, aki befogadta Isten igéjét. A fény vivőjének el kell indulnia a sötétség felé, hogy megtörje azt. Kérte a kispapokat, vigyenek hitet, hűséget, hitelességet az emberek közé. Palánki Ferenc segédpüspök öt harmadévest (közöttük három egri, egy munkácsi és egy váci egyházmegyést) lektorrá (felovasóvá), hat negyedévest (közöttük négy egri, két Deb- recen-nyíregyházi egyházmegyést) akolitussá avatott. A lektorok feladata, hogy Isten Igéje a liturgiában méltó módon és jól érthetően hangozzék el. Az akolitusok hivatása pedig az, hogy segítsék a diakónusokat, és szolgálatot végezzenek a papok mellett. Ugyancsak Krisztus Király vasárnapján volt az 5. évesek admissiója, azaz a diákonátus és a papság jelöltjei közé történő felvétele. Ennek során öt jelölt (egy egri, egy Debrecen- nyíregyházi és három váci egyházmegyés) a püspök előtt nyilvánosan és ünnepélyesen kinyilvánította, hogy egész élete során az Istennek és az Egyháznak kíván szolgálni. Homa János A HÓNAP VERSE Puszta Sándor Bennünk fénylő csillag sírásra görbült a szánk mikora legszebben akartunk énekelni gyáva lett bennünk az öröm ahogy boldogok akartunk lenni induljunk szívünk dzsungelében az embert megkeresni a jóságot még ma el kéne kezdeni óh bennünk fénylő csillag merj már megszületni puszta (eredeti nevén Katona) Sándor (1911-1983) plébános, költő. Esztétikából doktorált. 1934-ben szentel- tékpappá. 1937-től Leányfaluban szolgált 14 verseskötete jelent meg. Iván, Rádió és Televízió Miskolc; FM 95,1 - Eger; FM 91,8 - Encs: FM 95,4 Hatvan: FM 94,0 - Gyöngyös: FM 102.2 - Tokaj: FM 101,8 Sátoraljaújhely: FM 90,6 - Törökszentmiklósi FM 96.4 3300 Eger, Széchenyi u. 5. Telefon: 36/510-610 • Fax: 36/510-614 E-mail: info@szentistvanraciio.hu Honlap: www.szentistvanradio.hu Kérjük, segítse adományával! Számlaszám: 11102003-18578726-10000001 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány Szent Miklós legendája A világtalálkozók keresztje Miskolcon és Ináncson Szent Miklós az Egyház máig egyik legtiszteltebb szentje. Krisztus után született 245-ben, Patara városában. Már kisgyerek korában árva maradt, szüleit egy járvány vitte el. Szüleitől örökölt vagyonával, nagybátyjához - aki érsek volt - Patara város kolostorába költözött. Már kisgyerek korában megszerette az ottani életet és végül a papi hivatást választotta. 270-ben Anatólia fővárosában, Myrában a helyiek püspökké választották. Püspöki évei alatt mindvégig a szegények megsegítésének szentelte életét. A legenda szerint a kolostor közelében, ahol lakott, élt egy szegény ember, akinek volt három lánya. Egy séta közben akaratlanul meghallotta a három lány vitáját arról, hogy másnap melyikük áldozza fel magát rabszolgának, ahhoz, hogy megszabaduljanak a szegénységből és egyikőjük férjhez mehessen. Miklós püspök meghallva ezt a tanakodást, visszament a kolostorba és egy marék aranynyal visszatérve bedobta azt az ablakon a lányok megsegítésére, majd elsietett. Egy idő után kitudódott, hogy ki is valójában a Mikulás, ugyanis az aranyak között volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő adott Miklós püspöknek. A keresztényüldözések idején elfogták, de kivégezni nem merték. A halálakor a lelkét angyalok vitték a végső nyughelyére, ahol egy forrás eredt. Innen hirdeti azóta is a szeretetet. H. J. November 14-én, pénteken Miskolcra érkezett a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozók keresztje, amelyet 1984 Virágvasárnapján adományozott Szent II. János Pál pápa a hitüket megváltó fiataloknak Rómában. Először a Fáy András Görög Katolikus Közgazdasági Szak- középiskolában, majd a Fráter György Katolikus Gimnáziumban fogadták a keresztet, és a hozzá tartozó Szűz Mária-ikont a tantestületek és a diákok. Ezután imádsággal és énekekkel kísérve vitték a miskolci Minorita templomba, majd a Mindszenti templomba, ahol előadás hangzott el a Világtalálkozók történetéről. Este Palánki Ferenc egri segédpüspök, a templom plébánosa a jelenlévő papsággal együtt mutatott be szentmisét. Másnap Ináncs község hívei fogadták a keresztet, ahol Orosz Atanáz miskolci görög katolikus püspök és Palánki Ferenc püspök koncelebrált a szentmisén. Ezt követően közel negyven fiatal kísérte el Kassára a keresztet. Karácsonyváró középiskolások Karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük. Az ünnep előtti negyedik vasárnap kezdődik és december 24-ig tart az advent, ami egyben az egyházi év kezdetét is jelenti. Ez a négy hét a karácsonyra való előkészület időszaka. Új keletű népszokás az adventi koszorú készítése: karácsony közeledtével minden vasárnap eggyel több gyertyát gyújtunk meg. Karácsonyt a IV. századtól kezdték el ünnepelni Epifánia néven, Vízkereszt napján, január 6-án. Az ünnep 325-ben került át december 25-re, az első niceai zsinat döntése alapján. A katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja az éjféli misén való részvétel. Karácsonykor szokássá vált megajándékozni szeretteinket. Régebben a betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott. A szereplők: Mária, József, a pásztorok és az angyalok eljátsz- szák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. A 20. század elején terjedt el hazánkban a karácsonyfa-állítás. Összeállításunkban az egri Érseki Szent József Kollégium diákjait arról kérdeztük, mit jelent számukra ez az ünnep? „Családommal már az ünnep előtti napokon elkezdjük a készülődést. 24-én böjti reggelit eszünk, majd elkészítjük az ünnepi ételeket. Ebéd után közösen feldíszítjük a fát, majd rövid látogatást teszünk a rokonoknál. A Szentestét otthon szűk családi körben töltjük, megajándékozzuk egymást és együtt megyünk az éjféli misére.” (KAPCZÁTH MILÁN, GÁRDONYI GÉZA CISZTERCI GIMNÁZIUM 10. OSZTÁLY) * * * „Az adventi időszakban otthon mindig én gyújthatom meg a gyertyát. Az előkészületekből három szép részt emelnék ki. Az első az ajándékvásárlás, vagy inkább ajándékkészítés a hozzátartozóimnak. A másik a szaloncukor és karácsonyfadísz vásárlás. A harmadik, amit a legjobban várok, a fa díszítése. Az ünnepi vacsorára a rokonok is átjönnek. Ezután átadjuk az ajándékokat. Boldogan telnek ezek a percek, beszélgetéssel, viccelődéssel. Majd együtt veszünk részt az éjféli szentmisén.” (NOVÁK LAJOS. GÁRDONYI GÉZA CISZTERCI GIMNÁZIUM 9. OSZTÁLY) k k k „Számomra ez az ünnep azt jelenti, hogy az egész család együtt van. Együtt díszítjük a fát, együtt ülünk az ünnepi asztalnál, megajándékozzuk egymást. De én már semmilyen ajándékot nem várok el. Csak azt, hogy együtt legyen a család, mert ez mindennél fontosabb.” (ZAJA MÁTÉ, ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 9. OSZTÁLY) * * * „A családommal sokat készülünk erre az ünnepre. Mikor kicsi voltam, nagyon vártam az ajándékbontást, de ma már annak örülök, hogy együtt van a család. Persze azt is szeretem, hogy sok finom étel, sok-sok sütemény kerül az asztalra, ilyenkor mindig annyit eszegetek, hogy megfájdul a gyomrom.” (FEKETE ZSOLT. KOSSUTH ZSUZSANNA SZAKKÖZÉPISKOLA 9. OSZTÁLY) * * ★ „A reklámok, az utcákon és az üzletekben viltódzó égősorok ilyenkor vásárlásra buzdítanak. De számomra nem az ajándékvásárlás, sokkal inkább az adventi gyertyagyújtások meghitt hangulata jelenti a karácsonyi készülődést. Fontos, hogy lelkűnkből ne hunyjon ki az adventi gyertya fénye. Akkor lesz igazán ünnep a Karácsony.” (ÖRDÖG BALÁZS, GÁRDONYI GÉZA CISZTERCI GIMNÁZIUM 11. OSZTÁLY) k k k „December 24-én általában nagy készülődésre ébredek. Édesanyám és nővéreim korán elkezdenek sütni-főzni. Ők a sütemények készítését vállalják magukra. Édesapám, a két bátyám és én a halászlébe kerülő halakat készítjük elő. Majd feldíszítjük a fát és elmegyünk megnézni a gyerekek pásztorjátékát. Ezután ajándékbontással végződik ez a szép nap.” (VARRÓ ZOLTÁN. GÁRDONYI GÉZA CISZTERCI GIMNÁZIUM 10. OSZTÁLY) * * * „A Karácsonyról nekem a fenyőfa, az ajándékozás, az ünnepi vacsora és a családi összejövetel jut eszembe. Sokaknak nem jelent mást, csak pihenési lehetőséget, de én a Megváltó születését is ünneplem ilyenkor.” (KÓNYA MÁRTON. GÁRDONYI GÉZA CISZTERCI GIMNÁZIUM 10. OSZTÁLY) k k k „Karácsonykor a nagyszülőknél szoktunk vacsorázni. Ezután történik meg az ajándékozás. Nálunk mindig nagy eseménynek számít a Karácsony. Ilyenkor megpróbálunk még jobban figyelni egymásra. Együtt megyünk az éjféli misére is megünnepelni Jézus Krisztus születését.” (LÁSZLÓ PÉTER, GÁRDONYI GÉZA CISZTERCI GIMNÁZIUM 9. OSZTÁLY) Homa János
