Heves Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-06 / 284. szám

5 HORIZONT 2014. DECEMBER 6., SZOMBAT A lízingszakma hazai Oscar-díjasa Rubi Nándor „A legnagyobb siker, hogy a gazdasági válság idején is talpon maradtunk” Az egri fafaragó busomaszkjai első díjat értek a régiós pályázaton Ebben az esztendőben az Egerben dolgozó Rubi Nándort választották meg az év lízingszakemberének, aki úgy véli, ez az elismerés nem kizárólag neki, hanem kiváló csapatának is szól. Barta Katalin- Idestova huszonöt eszten­deje dolgozik a lízing szak­területen. A rendszerváltáskor ez a finanszírozási forma hazánkban még igencsak gyerekcipőben járt. Ha azt is megemlítjük, hogy Ön erede­tileg hajómérnöknek készült, még inkább adódik a kérdés: hogyan kapcsolódott be ebbe a tevékenységbe?- Tudatosan soha nem ké­szültem arra, hogy ilyen szak­területen dolgozzak. Az érett­ségit követően Wroclavban tanultam hajómérnöknek. Imádtam azt a várost. Renge­teg barátságot, csodálatos él­ményeket köszönhetek az ott töltött éveknek, s ma is igazi ajándék számomra, ha vissza­térhetek. A nyolcvanas évek­ben egyébként is pezsgett az élet Lengyelországban. Akko­riban bontakozott a ki a Szoli­daritás mozgalom, így a levegő­ben folyton érezhető volt a vál­tozás szele. Ezernyi benyomás ért bennünket, ám azokban az években a legtöbb időmet és energiámat a - tanulás mel­lett - a sport kötötte le. Profi csapatban asztaliteniszeztem a lengyel első ligában, a diploma átvételét követően pedig itthon az NB 1-ben folytattam a ver­senyzést.- Salgótarjáni születésűként- néhány éves lengyel kitérő­vel - Egerben kötött ki 1987- ben, amikor már tudta, hogy nem hajómérnökként fogja a kenyerét keresni. Az éle tét ekkortájt még mindig a versenysport hatá­rozta meg leginkább. Ez a „szerelem” egészen 33 éves koráig tartott. Hogyan emlékszik az egri kezdetekre?- A feleségemmel 1987-ben kezdtük meg közös életünket Egerben, egy 23 négyzetmé­teres albérletben. Rá egy évre Rubi Nándor: - Hozzáértő csapatunknak nagy szerepe volt abban, hogy sikerült túlélnünk a nehéz éveket... H i íjmbere tá­megszületett Anna lányunk. Ekkoriban kezdtem az igen je­lentős szellemi tőkét tömörítő, új korszakot nyitó, miskolci székhelyű Innovációs Centrum Park Rt.-nél dolgozni üzletkötő- j ként, nem sokkal ké- 1 sőbb pedig a WVM Lízing és Pénz- ügyi Rt.-hez kerültem iroda­vezetőnek, s bekap­csolódtam a Lízingszö­vetség munkájába is. eredménynek talán az számít, hogy a kezdeti, dinamikus fejlő­dést követően, a gazdasági vál­ság elhúzódó éveiben is képes volt a társaság talpon maradni. Ezt az országban mindössze két hazai lízingcég mondhatja el magáról. Mi a sikerük titka?- A Régió Csoport kurió­zumnak számít a lízingszak­mában, mert egyrészt kizáró­lag magyar magánszemélyek tulajdonában álló, egyetlen multinacionális céghez sem kötődő pénzügyi vállalkozás, másrészt - valóban - a csoport Névjegy- Idestova húsz esztendeje a Régió Csoport anyavállalatá­nak, a Régió Holding Kft.-nek a vezetője, egyben meghatározó tulajdonosa. A legnagyobb név; Rubi Nándor született: Salgótarján, 1958 család: nős, két gyermek édes­apja tanulmányok: WwclaviEgye­tem hajómérnöki kara szakmai ÚT: Innovációs Cent­rum Park Rt.-nél üzletkötő (1987), WVM Lízing és Pénzügyi Rt. irodavazető (1989), Régió Holding Kft. vezetője és megha­tározó tulajdonosa (1993) elismerés: Év lízingszakembe- re díj (2014) hobbi: sport, valamint a termé­szetjárás valamennyi cége túlélte a 2008 óta zajló gazdasági válságot. Itthon Miskolcon, Szegeden, Egerben van érdekeltségünk, s 2002-től Erdélyben, Csíkszere­dán is működtetünk részvény- társaságot. A megalakulástól kezdve 2008-ig látványos fej­lődésen ment keresztül a cég­csoport, hiszen a válság előtti években közel húszmilliárd forintnyi forgalmat bonyolítot­tunk. A válság első évében ez tizedére csökkent, s nagyon kemény hat esztendő követ­kezett. A piacon lévő legtöbb magánlízingcég elvérzett ez idő alatt. Mi a remek, hozzér- tő csapatunknak, a jelentős tartalékainkak, s az új üzlet­ágak bevonásának köszönhet­jük a túlélést, a létezésünket, s az utóbbi néhány évben újra erősödő pozíciónkat. Külön is hangsúlyoznám a cégnél dol­gozó valamennyi munkatárs elkötelezettségét, szakmai ki­válóságát. Az Év lízingszakem­bere elismerés természetesen nekik is szól.- Az üzleti életben viharos esz­tendőket tudhat maga mögött, ennek ellenére sikeresnek mondhatja magát. Árulja el, a családja mennyire tolerálta a nehezebb éveket?- Szerencsés ember va­gyok. Kiegyensúlyozott, bol­dog családban élek. A felesé­gem 1987 óta tanít Egerben kortárs balettet, fantasztikus eredményekkel. A gyerekeim­re pedig különösen büszke va­gyok. A huszonhat éves Anna lányom, a Moholy-Nagy Mű­vészeti Egyetem elvégzését követően - egyedüli magyar hallgatóként elnyerve ezt - svájci ösztöndíjjal tanul a Zü­richi Művészeti Egyetemen. Itt készül a PhD-jára is. Marci fiam 23 éves, és jelenleg a Páz­mány Péter Egyetemen hallgat molekuláris bionikát. Koráb­ban mindketten Egerben, a Neumann János Gimnázium­ban végeztek, ahonnan való­ban remek útravalót kaptak a későbbi boldogulásukhoz. A családhoz tartozik még két, hűséges kutyánk is, akikkel nagyon gyakran kirándulunk. És minthogy Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park közelé­ben élünk, erre mindig van le­hetőségünk. Miskolc A Fügedi Márta Nép- művészeti Egyesület hirdetett Virágzó Népművészet címmel regionális népművészeti pályá­zatot Észak-Magyarország te­rületén élő alkotóknak. Három megyéből 180 tárgyat nevezett be 53 népművész a határidőig. A régió mesterei különféle fafaragásokkal, naiv szobrok­kal, festett bútorokkal, tűz­zománc tárgyakkal, fazekas munkákkal, viseletekkel, szőt­tesekkel, lószőr ékszerekkel, vesszőfonásokkal pályáztak. A zsűrizett alkotásokból Miskolcon, a Diósgyőri Kéz­műves Alkotóházban nyílt kiállítás november legvégén. Szűkebb hazánkat a Heves Me­gyei Népművészeti Egyesület ■ Alkotóink ismét sikeresen képviselték megyénket a régiós megmérettetésen... alkotói képviselték. Gelsei Sán­dor festett bútorokkal, Túró Iza kerámia ékszerekkel, Kelemen Andrásné szőttesekkel, Szon- tághné Demeter Ágnes lószőr ékszerekkel, Kiss István busó­maszkokkal és fafaragással igyekezett megnyerni a szak­értő bírálók, illetve a nézők elismerését. A zsűri - túl azon, hogy minősítette a pályaműveket - Kelemen Andrásné és Szon- tághné Demeter Ágnes munká­ját tárgyjutalom különdíjban részesítette. A pályázat I. helyezését Kiss István fafaragó érdemelte ki busómaszkjaival. A szakértők kiemelték, hogy a tájegységün­kön nem éppen szokványosnak tekinthető alkotások kivitele­zésükben a hagyományoknak megfelelően, magas szakmai színvonalon készültek, és a pá­lyadíjon túl a legmagasabbnak számító „A” minősítést is meg­szerezték. A kiállítás megnyitása után viseletkészítő konferencia kez­dődött „Viseld mindennap!” címmel, melynek egyik előadó­ja Fehér Jánosné viseletkészítő, a népművészet mestere volt. Az eredményekből kitűnik, hogy a Heves Megyei Népmű­vészeti Egyesület ismét sikere­sen képviselte Egert, illetve az egész megyét e régiós megmé­rettetésen. ■ B. K. ^jEGER GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ Izgalmas közös munka, új impulzusok Közösen vitte színre Jókai Mór nyomán A cigánybáró című táncjátékot, és ennek ifjúsági változatát, a Szaffi című me­sejátékot a GG Tánc Eger és a Dunaújvárosi Bartók Táncszín­ház. Előbbi előadást tegnap es­te, utóbbit egy nappal korábban láthatta először a publikum a Gárdonyi Géza Színház nagy­színpadán. | Vári Bertalan, a dunaújváro-1 si együttes művészeti vezetője a elmondta: rendkívül nehéz fel- g adatra vállalkoztak, hiszen a két 1 társulattal két darabot próbáltak | egyszerre, ám éppen ez a nem 1 mindennapi helyzet, a kopro­dukcióban rejlő lehetőség miatt tekintett izgalmas kihívásként a születendő előadásokra.- Már a nyár elején elkezd­tük a közös munkát, remekül összekovácsolódott a két csapat, mindannyian új élményekkel, impulzusokkal gazdagodtunk - árulta el. Topolánszky Tamás, a GG Tánc Eger vezetője hozzátet­te: igazi romantikus történetről van szó, amelyben több kultúra megjelenik, s ez igazi kincses- bányának bizonyult a munka során. A produkciót nemcsak Egerben láthatja a publikum, bemutatják majd Dunaújváros­ban és Budapesten is. ■ Robinson és Crusoe sorsa mi történik akkor, ha két el­lenséges vadászrepülő-pilóta a világtenger közepén, egy ví­zen hánykolódó faház tetején szembekerül egymással? Ho­gyan tovább: élet vagy halál, háború vagy béke? Erről szól Nino DTntrona és Giacomo Ravicchio színjátéka, amelyet Várhelyi Dénes állít színpadra december 16-án.- Az előadás két katona har­cával kezdődik - meséli Rad- vánszki Szabolcs. - Nem ki­képzett emberek ők, soha nem álltak szemtől szembe az el­lenséggel. Nem jutnak dűlőre, ezért a túlélésért barátságot kötnek. S pont ez, vagyis a da­rab emberi oldala, ami nagyon izgalmas. A szerep kedvéért néhány szót megtanultam ko­reaiul. A rendező, Várhelyi Dénes minden részletre oda­figyel, arra is, hogy eredeti le­gyen a katonai felszerelés... A másik katonát alakító Endrédy Gábor úgy véli, Cru­soe a túlélés ikonikus alakja. - Már a cím is sejteti, hogy túl­éljük, de vajon hogyan... A két férfi, jóllehet ellenségek, rájön, szükségük van egymásra. Be­vallom, még soha nem játszot­tam ilyen előadásban, ahol 50 százalékban múlik rajtam a si­ker, s amit amúgy öröm nézni és játszani is. ■ A romantikus történetben több kultúra is megjelenik a színpadon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom