Heves Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-05 / 283. szám

2 Az ajándék kazán mellé gyűjtenek a „testvéreknek” a derecskeiek jótékonyság Korábban adtuk hírül, hogy Mátraderecske testvértelepülése, a kárpátaljai Mezőgecse polgármestere for­dult a „mátrai testvérekhez”. Azt kérte, segítsenek abban, hogy a helyi óvodában le tud­ják cserélni a régi gázkazánt, mivel erre az ottani önkor­mányzatnak nincs pénze. A derecskeiek egy nógrádi ka- zánkészító' vállalkozóhoz for­dultak, aki felajánlotta, hogy ingyen elkészíti a saját gyártá­sú kazánt, s egy puffertartályt. Az ajándékot el is szállították a rendeltetési helyére, de ki­derült, hogy a beüzemeléséhez is pénzre lenne szükség. Az intézmény fűtéséhez nélkülöz­hetetlen eszközöket boldogan fogadták Mezőgecsén, ahol az óvodások mondtak köszönetét az adományozóknak. A derecskeiek úgy döntöt­tek, pénzzel is megpróbálják támogatni a nehéz helyzetben lévő kicsiket. Jótékonysági kon­certet szerveznek vasárnap a nemrég megújult római katoli­kus templomban. A bevételt az mezőgecsei óvodának juttatják el. A délben kezdődő progra­mon a Cantus Agriensis és a Cardinal Mindszenty Kórus lép fel. Várnak minden támo­gatót - tudatta Forgó Gábor polgármester. ■ B. K. Gálaműsor lesz a látássérültek megsegítésére EGER Látássérültek javára jó­tékonysági gálát szervez az Ezüstidő Szabadidős Egyesü­let. A december 6-án 15 órakor kezdődő zenés műsor bevételét a látássérültek életminőségét segítő eszközök beszerzésére fordítják a szervezők. A rendezvényen sok jeles művész vállalt fellépést. Szín­padra lép Hegyesi Hudik Mar­git énekművész, Vincze Aran­ka, Várhegyi Gábor, Patkós Attila előadóművészek, Bécsi Gyula és Nagy Emese néptán­cosok, s a Szemirámisz virágai hastáncosok. A programra minden érdeklődőt, támogatót várnak a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házba. ■ B. K. MEGYEI KÖRKÉP 2014. DECEMBER 5., PÉNTEK Romlott a helyzet északon, délen járások A Hevesi Járás a kilencedik legelmaradottabb térség Magyarországon Pétervására és Heves kör­nyékén is rosszabbul élnek, mint hét éve. Komplex prog­ram kell a felzárkózásukhoz. Munkatársainktól Régi álom vált valóra a hevesi sportcsarnok megépítésével, ám az hitelből készült. Tavaly hosszas procedúra után vehették birtokba a helyiek. A társadalmi helyzet, a lakhatás, a helyi gazdaság és az infra­struktúra alapján jelenleg Buda­pest II. kerülete az ország legfej­lettebb járása, a borsodi Cigándi járás a legelmaradottabb. A kor­mány a Magyar Közlönyben tette közzé a járások fejlettségi muta­tóit, ami alapján jövőre kedvez­ményeket kaphatnak a hátrány­ban lévő térségek. Előnyöket élvezhetnek önkormányzataik, vállalkozásaik például az uniós támogatások szétosztásánál. A lista élén áll a Rózsadomb, amelynek mutatószáma (84,43) ötszöröse a cigándinak (16,55). A legelőkelőbb helyen lévő vi­déki járás, a Budakeszi ma a 9. A budapesti agglomeráció térségei közül Dunakeszi és Szentendre környéke ékelődött a kerületek közé, majd Érd és Pilisvörösvár vidéke. Az első nem főváros környéki terület a Győri járás, valamivel 67 alatti mutatóval. A mezőny végén dön­tően észak-magyarországi és észak-alföldi, s baranyai járások állnak. A Heves megyeiek közül az egri a legjobb, a 198 járás közül a 44. az 57,63-as mutatószám­mal, s ez a megyei jogú váro­sok körzetei között a 11. hely­hez elegendő. A megyeszékhely környéke 18, illetve 22 hellyel előzi meg a gyöngyösi, illetve a hatvani járást, előbbi 50,64-es, utóbbi 49,94-es eredményt ért el. Nem lesznek jogosultak ked­vezményre, az országos átlag fe­lett vannak. A másik négy járás az alsó harmadba tartozik. heves megyében jelenleg öt olyan település van, amelyet a kistérségi-járási átalakulással másik közigazgatási, illetve fej­lesztési egységbe soroltak, s ez­zel az elkövetkező hét esztendő­ben támogatásoktól eshetnek el. Bátor, Egerbocs, Egercsehi, Hevesaranyos és Szúcs Bélapát­falva vonzáskörzetéből került át a jóval fejlettebbnek számító Közülük a legelőrébb a Béla­pátfalvái járás van, amely a 62. legfejletlenebb, 36,29-es muta­tószámmal. Ez csak arra jogo­sítja föl, hogy kedvezményezet- ti körbe kerüljön. A 46. leghát­rányosabb helyzetű vidék Fü­zesabony környéke, fejlettségi száma 32,63. Besorolást nyert a fejlesztendő járások közé, amelyekből 55 található. A leg­■ Az elmaradott járások a fejlettségi mutatóik alapján jövőre kedvez­ményeket kaphatnak. hátrányosabb helyzetű járások közé került a pétervásárai és a hevesi, előbbi a lista végéről a 29., utóbbi a kilencedik 30,1-es, illetve 25,12-es mutatószám­mal. Komplex programmal fej­Egri járásba, s mint ilyen, a kö­vetkező években egyik helység sem volna kedvezményekre jo­gosult. Az eddig kedvezménye­zett térségekbe tartozó települé­sek közül országosan 130 esett ki (köztük Baranyában például az egész Komlói járás), de ezek a községek és városok 2015- ben átmenetileg még támoga­tásban részesülnek. lesztendők, ilyenekben él az or­szág népességének tizede. Hét éve, amikor még 174 kis­térséget állítottak sorba, a heve­si a sor végéről a 15., a pétervá­sárai a 36. volt, tehát mindkét vidék sorsa rosszabbra fordult. Bélapátfalva az 50. helyről jött följebb, ebben szerepe volt an­nak is, hogy a térség öt telepü­lését az Egri Járáshoz csatolták. Füzesabony is jócskán vissza­zuhant, hiszen a kistérségek közt még a rangsor végéről az 58. volt 2007. elején. Eged István, Pétervására pol­gármestere szerint a járás szá­mára ez a rangsor nem túl bizta­tó, nem örülnek a hírnek, hiszen soha nem jó egy lista végén sze­repelni. Ám a tények azt jelzik, rengeteg tennivaló lenne, hogy a térség mutatói javuljanak. a pontozásnál az elbírálók értékelték a térségből való el­vándorlást, a bölcsődei férőhe­lyek számát, a rendszeres gyer­mekvédelmi támogatásban ré­szesülőket, a segélyezettek ará­nyát. Szerepet játszott a mutató meghatározásában a használt lakások ára, az utóbbi öt évben épült lakások aránya, az egy főre jutó jövedelem, a születés­- Hangsúlyozom, hogy sa­ját erőből aligha tudunk e fel­adattal megbirkózni, ehhez határozott politikai szintű ösz- szefogásra és támogatásra van szükség. Ami bizonyos, hogy a Nagybátony-Ózd főközlekedési út rekonstrukciója nagy lendü­letet adhatna a régió fejlődésé­nek - mondta.- Szomorúan látom, hogy a számok kedvezőtlenek, a fejlő­déshez helyben kell cselekedni és döntéseket hozni. Más térsé­gek gyorsabban fejlődnek és a dél-hevesi régióba később ér­nek el a pozitív gazdasági hul­lámok. Ezen kell változtatni! Heves városának újra vissza kell szereznie a valódi járás­központ funkcióját - vélte Svei- czer Sándor, Heves polgármes­tere. Szerinte a térség verseny­kor várható élettartam. Figye­lembe vették a helyi gazdaság és munkaerőpiac mutatószá­mait, a munkanélküliséget, a vállalkozások, boltok számát, a helyi adóbevételek alakulá­sát. Befolyásolta a pontszámot a csatornával, szélessávú inter­nettel, autóval rendelkező ház­tartások száma, az önkor­mányzati utak állapota. képességének erősítéséhez és gazdasági felzárkóztatásához nagyon fontos lenne a kirívóan alacsony foglalkoztatási ráta emelése.- Rövid- és középtávon ered­ményes lehet a betanított- és segédmunkára épülő tevékeny­ségek kibővítése, de hosszú távon célszerű a magas hozzá­adott értékű munkahelyeket kell támogatni. Ehhez elenged­hetetlen a jól képezhető embe­rek magasabb szintű oktatása, az ő foglakoztatásukat biztosító kutatás-fejlesztési és innová­ciós gazdasági tevékenységet végző vállalkozások vagy mul­tinacionális cégek letelepedésé­nek elősegítése - hangsúlyozta Sveiczer Sándor. Hozzátette: bővíteni kell az infrastrukturális és intézmé­nyi szolgáltatásokat, fejleszteni kell a termelés és az életkörül­mények színvonalát emelni ké­pes tényezőket. A lakosság élet- körülményeinek, közérzetének javítására, értékeink megóvá­sára, az emberi lakókörnyezet megújítására kiemelt figyelmet kell fordítani. Meg kell állítani a társadalmi rétegek leszakadá­sát. Heves fejlődésének irány­vonalát abban látja, hogy a stra­tégiai együttműködést nyitot­tabb, konstruktívabb szakmai alapokra kell helyezni. Rosszul jártak az átsorolt települések Nézték a munkanélküliséget, a jövedelmeket is Megszűnt az elterelés: átadták a 33-ast aszfaltcsík Tizennégy kilométeres szakasz felújítása fejeződött be a napokban ► Folytatás az 1. oldalról A főúton 1998-1999-ben volt az utolsó beavatkozás, amikor 10 tonnás tengelysúlyra erősí­tették meg a burkolatot. A fel­újítás előtt az nyomvályús volt, a felületi egyenetlenségek, a mozaikos repedések, a kátyúk száma is folyton nőtt, a teher­bírása már nem volt megfelelő. A mostani 11,5 tonnás megerő­sítés érintette a Dormándon, Besenyőtelken, Poroszlón és Tiszafüreden átmenő szakaszo­kat is. A főúttal párhuzamosan több mint 4 kilométer hosszan kerékpárutat is építenek, ebből Dormándon 776, Poroszlón 400 méter hosszan. Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője ki­emelte: a korszerűsítés a Heves megyei szakaszon nagyrészt befejeződött. A fejlesztés során 300 ember, 50 munkagép dol­gozott. Összesen 85 ezer tonna aszfaltot, 50 ezer tonna zúzott követ, 110 négyzetméter új ne­mesített padkát építettek be. A Poroszló belterületén lévő korrekciós szakasz és a kerék- párút-építés, valamint Porosz­ló és Tiszafüred közti kisebb hídfelújítási munkálatok 2015 tavaszán zárulnak. AZ 5,96 milliárd forintos fejlesztés na­gyobb részben uniós támoga­tással valósult meg. ■ G. R. A hazai jó gyakorlatokat keresték a főkertészek fórum Egerben tanácskozott a Magyar Önkormányzati Főker­tészek Szövetsége. A szervezet elnöke, Kirrné Feicht Ágnes el­mondta: azért esett a választá­suk a hevesi megyeszékhelyre, mert ezúttal főleg a városreha­bilitációs projektekre helyezték a hangsúlyt.- Az elmúlt években, köszön­hetően a különböző pályáza­ti forrásoknak, sok település újult meg, igyekeztünk jó pél­dákat bemutatni. Eger élen jár a városszépítésben, kezdetektől részt vesz, szép sikereket ér el a Virágos Magyarországért moz­galomban. A közel 100 tagot számláló szövetségünk ezért tartotta fontosnak, hogy bete­kintést nyerhessen az itteni jó gyakorlatokba. Habis László egri polgármes­ter köszöntőjében hangsúlyoz­ta: a városban 24 ezer fát gon­doznak, s évről évre 100 ezres nagyságrendben ültetnek ki egynyári virágokat. A belváros megújulása kapcsán kiemelte: a cél az volt, hogy a történelmi épületek méltó állapotba ke­rüljenek, s bizonyos részei ne autóparkolóként funkcionálja­nak, hanem közösségi terek, valódi találkozási pontok jöjje­nek létre. Szó esett az egri és a sáros­pataki városrehabilitációról, a díszburkolatokról és a zöldfelü­letek fenntartásáról is. ■ P. A. a Dr. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő avatta fel a megújult 33-as főutat

Next

/
Oldalképek
Tartalom