Heves Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-03 / 281. szám

5 BÉT-áruszekció 2014. DECEMBER 3., SZERDA (forint/tonna, 2014. december 1.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2015. márc. 52000 Malmi búza Index 2015. márc. 52 000 Takarmánybúza 2015. márc. 45 000 Takarmánykukorica 2015. márc. 40500 Takarmánykukorica-index 2015. márc. 40500 Takarmányárpa 2015. márc. 45 000 Olajnapraforgó 2015. márc. 103500 Olajnapraforgó index 2015. márc. 103 500 Repce 2015. márc. 101000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2014. december 2.) B €/Ft 307,37 1,17 Ft □ $/Ft 247,98 2,82 Ft 71 CHF/Ft 255,12 0,76 Ft e/s 1,2395-0,0087 USD U Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. december 2.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 297,09 315,47 CIB Bank 294,13 318,65 Citibank 293,97 318,93 Erste Bank 297,75 314,91 FHB Bank 297,37 315,13 K&H Bank 297,79 314,95 MKB Bank 296,66 315,64 OTP Bank 297,92 315,08 Raiffeisen Bank 297,72 316,14 Az akciókra is ráhajtanak a fogyasztóvédők A fogyasztóvédők megkezdték a karácsonyi szezonhoz kötő­dő ellenőrzéseket - jelentette be Koszorús László, a Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár kedden, sajtótájékoztatón, Bu­dapesten. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: fontos a vásár­lók biztonságának garantálása, a szabályokat megszegők ki­szűrése. Fülöp Zsuzsanna, a Nemze­ti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője elmondta, hogy a karácsonyi országos ellenőrzésen kiemelten nézik az árfeltüntetést, az akciók ér­vényesítését, a vásárlói tájékoz­tatást és a termékbiztonságot. ■ MTI GAZDASÁG Fordított áfa kérdőjelekkel változás Még nem érkezett meg Brüsszelbe a kormány kérése A munkaerő-kölcsönzők száma (2013) Közép-Magyarország Budapest: 453 44,8% Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl |90 Dél-Dunántúl ^35 Észak-Magyarország In Észak-Alföld UH 59 Dél-Alföld Arányuk VG GRAFIKA FORRÁS: NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Akár 30-40 milliárd forin­tos pluszbevételt is hozhat a költségvetésnek, és a szek­tort is megtisztíthatja a fik­tív vállalkozásoktól, hogy a jövő évtől fordított áfát kell alkalmazni a munkaerő-köl­csönzőknél és az iskolaszö­vetkezeteknél is. Persze csak ha az Európai Bizottság jóvá­hagyja ezt. Haiman Éva Nem érkezett az Európai Bizott­ság felé kérés arra, hogy a fordí­tott áfa rendszerét kiterjessze az állam a munkaerő-kölcsönzők­re is - értesült lapunk. A lépés brüsszeli jóváhagyást igényel, ezt korábban Magyarország a gabonák és olajos magvak ke­reskedelmében megkapta, a kormány többi kérését azonban elutasították. A fordított áfa kiterjesztésé­ről szóló javaslatot az adótör­vényekkel együtt fogadta el az Országgyűlés november 18-án, a Nemzetgazdasági Minisztéri­um akkor lapunknak azt jelez­te: a kérelem benyújtása „már folyamatban van”. Pedig a szektor tisztulásához az áfafizetés változtatása nagy­ban hozzájárulhat. Kormányza­ti számítások szerint akár 30-35 milliárd forintos plusz bevételt is hozhat az áfaelkerülési kiska­puk bezárása miatt. A Magyar Munkaerő-kölcsönző Szövetség (MMOSZ) ennél is optimistább: Dénes Rajmund szerint a szek­tor megtisztulásával ez az ösz- szeg akár a 40-45 milliárd fo­rintot is elérheti. A munkaerő-kölcsönzőkön keresztül évente nagyjából 100 ezren, a diákmunka-szövetke­zeteknél 130 ezren vállalnak munkát az MMOSZ felmérése szerint. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai azt mutatják, hogy a nyilvántartott munka­erő-kölcsönzők száma tavaly országos szinten meghaladta,az ezret. A szövetség azonban úgy véli, ezeknek legalább az egy- harmada legalább nem működő, fiktív vállalkozás, legalábbis er­re enged következtetni, hogy a néhány évvel ezelőtti tagtobor­zás során számos cégnek nem hogy internetes honlapja nem A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS, ez a Magyarországon hivata­losan 2001-jétől létező atipi­kus foglalkoztatási forma különösen kedvelt a kékgal­léros munkakörökben: az MMOSZ szerint az összes kölcsönzött dolgozók majd­nem 70 százaléka betanított vagy szakmunkás. A fenn­volt, de még vezetékes telefon­számot sem sikerült kideríteni - közölte Dénes Rajmund. A munkaerő-kölcsönzők szá­ma az utóbbi két évben nőtt meg ugrásszerűen, miután egy törvényi változás 2012-ben lehe­tővé tette e cégek bevonását az őrzés-védés területén is. A közül a cégek közül többnek azonban kizárólag a „bevételoptimalizá­lás” volt a célja, nemhiába vég­zett a NAV 2012-ben 213, 2013- ban 375, idén pedig november végéig 447 ellenőrzést végzett körükben. Ezek 86, 89, illetve 88" százalékában állapítottak meg valamilyen szabálytalan­ságot. A megállapított adókülön­bözet, illetve a bírságok összege egyre nagyobb: 2012-ben ösz- szesen mintegy 4, 2013-ban 6,5, idén eddig már több mint 8,6 milliárd forintra rúgott. Mint Ottó Csaba, a veszprémi székhelyű Man at Work ügy­maradd több mint 30 száza­lék főként a service és call centerekben dolgozik. Ám felsőfokú végzettségű és ma­gasan kvalifikált állásokban is alkalmazzák ezt a foglal­koztatásiformát. különösen P, gyártás, a ke­reskedelem, a logisztika és a pénzügy területén. vezetője hangsúlyozza: a mun­kaerőt kölcsönző cégeknek is komoly felelősségük van az át­látható piaci működésben. Min­denkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a munkaerő-köl­csönzőn keresztül legálisan nem lehet olcsóbb a foglalkoz­tatás. Az esetleges fekete fog­lalkoztatás negatív munkaügyi és adózási következményei pe­dig a kölcsönvevőt is terhelik - hívta fel a figyelmet lapunkban már korábban Hoffmann Gábor Csaba, az EU-csoport munkajo­gi és HR-vezetője. Az MMOSZ mellett a Sze­mélyzeti Tanácsadók Magyar- országi Szövetsége, az Iskola- szövetkezetek Országos Szövet­sége, valamint a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége is üdvözli a fordított áfa bevezeté­sét. Meggyőződésük ugyanis, hogy az a tisztességes piaci sze­replők számára lehetővé teszi, hogy ne kerüljenek kedvezőtle­nebb versenyhelyzetbe a mun­kaerő-kölcsönzői piacon jelenlé­vő ügyeskedőkkel szemben. Az érdekképviseletek a minimális szolgáltatási díj bevezetését is javasolták ebben az ágazatban a közvetített munkaerő létbiz­tonságának és a piaci szereplők tisztességes működési feltételei­nek biztosítása érdekében, erről azonban egyelőre még nem szü­letett döntés. Kvalifikált munkaerőt is kölcsönöznek Déli Áramlat: „tudomásul vette” az Európai Unió az orosz döntést CSAK TAKTIKA? Brüsszel tudo­másul vette az orosz döntést a Magyarországon is átfutó Déli Áramlat gázvezeték ejtéséről, de kitart amellett, hogy a gáz­hálózat építése összhangba kell, hogy álljon az uniós törvé­nyekkel, máskülönben a dolog rést üthet az energiabiztonsá­gon - szögezte le az Európai Bizottság szóvivője. Ezt meg­előzően a bizottság energiaügyi alelnöke jelezte, a történtek ellenére megtartják december 9-én a projektben érintett álla­mok és az Európai Bizottság so­ron következő megbeszélését. A cél továbbra is az, miként lehet összhangba hozni a tag­államok - Déli Áramlat meg­valósítását célzó - kétoldalú megállapodásait Moszkvával, az energiapiaci szabályozás harmadik csomagjának elvá­rásaival. Ami alapfeltételnek tekinti, hogy EU-piacon történő értékesítésnél a hálózatüzemel­tető és az energiaszolgáltató külön kézben legyen (ezt az orosz Gazprom nem teljesíti). Az Európai Bizottság éppen erre hivatkozva érte el, hogy Bulgária felfüggessze a Déli Áramlat előkészületeit, amelyre hivatkozva hétfőn Putyin orosz elnök a teljes projekt ejtését, (törökországi elosztással új pá­lyára helyezését) bejelentette - törökországi látogatásán. «MW Nem érinti az MVM terveit az építés leállítása nem érinti az MVM csoport hosszú távú elképzeléseit - fejtette ki az MVM stratégiai igazgatója egy tegnapi konferencián. Harmati György elmondta: a Déli Áram­lat segítette volna a hazai gáz­tározók kihasználását. Példa­ként megemlítette, hogy az orosz Gazprom most is tárol gázt Ma­gyarországon. A másik, az AG- RI gázprojektről elmondta, hogy a megvalósíthatósági tanul­mányt a héten mutatják be Bu­karestben, majd az érintett négy országnak (Azerbajdzsán, Grú­zia, Románia, Magyarország) dönteni kell róla. Magyarország esetében kérdés lehet, hogy a lehetőség kihasználásához szükséges-e beruháznia, vagy képes-e csak kereskedelmi esz­közökkel hozzáférni ehhez az alternatívához. «MW Nyugdíjkassza: rendszeres befizetésre ösztönöznék a tagokat magánpénztárak Ha nem lesz elég vagyon, jön a végelszámolás - Átléphet az ügyfél másik pénztárba, de nem önkéntesbe ,4'V IIP Mindenki úgy vette, átléphet önkéntes kasszába. Az NGM nemet mondott A kormány célja, hogy kiszűrje a fiktív magánnyugdíjpénztá­rakat és a tagokat rendszeres befizetésre ösztönözze - han­goztatta tegnap a Nemzetgaz­dasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára az Országgyűlésben. Tállai And­rás szerint a magánkasszák egy része fiktív, „a nyugdíjbiz­tonság hamis illúzióját keltik, miközben pénzügyileg teljesen bizonytalan lábakon állnak”, több pénztárban csak a tagok töredéke fizet rendszeresen tagdíjat. Beavatkozás nélkül a pénztárak összeomlanának, a tisztességesen fizetők pénze is elveszne, mert a nyugdíjpénz­tárak felélik a vagyonukat. Az MSZP-s Burány Sándor meggyőződése, hogy a kor­mány azokat zsarolja, akiknek van még megtakarításuk, „a megvédés szó, azóta a rablás szinonimája” és máig nem le­het tudni, hogy mi történt a ko­rábban elvett pénzekkel. A jövőben a működőképesség feltétele az lesz, hogy a tagok legalább 70 százaléka fizessen tagdíjat, különben végelszámo­lással történő megszüntetést írhatnak elő. Ekkor a tagoknak lehetőségük nyílik átlépni más pénztárba, vagy visszalépni a tb-be. A szabályozás az önkén­tes nyugdíjpénztári ágat nem érinti. A pénztárak működé­sére a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, a vagyonkezelési költségeket maximálisan 0,4 százalékban határozzák meg. A magánnyugdíjpénztárak örömmel reagáltak arra a hír­re, hogy a végelszámolással fenyegetett kasszák tagjai ön­kéntes nyugdíjpénztárba is átvihetik a megtakarításukat. Az NGM erre azt nyilatkozta: ezt nem engedik meg, mert az önkéntes pénztárakból köny- nyebben és korábban ki lehet­ne venni a pénzt, így nem telje­sülne a kötelező járadékosítás a nyugdíjkorhatár elérésekor. „Akár adójogi szabályokat is módosítani kell, hogy ösztönöz­zék a nyugdíjasok munkavál­lalását” - hangoztatta tegnap a fideszes Túszon Bence. Sze­rinte olyan rendszert kellene kidolgozni, amelyben a nyugdí­jasoknak érdemes lesz főleg a hiányszakmákban dolgozniuk. nyugdíjminimum Az Emmi előterjesztése alapján jövőre sem emelnék az összeget. A jelenlegi 70 ezerről 75 ezer forintra eme­lik azt az összeghatárt, aminél ha valaki kevesebből él, kérvény­ben igényelhet plusztámogatást, egyszeri segélyt, kivételes nyug­díjemelést. így átlag 32 százalék­kal, 95 ezer főre bővül a jogosul­tak köre. A segély összege mini­mum 15 ezer forint, maximum az öregségi teljes nyugdíj legki­sebb összegének másfélszerese (jelenleg 42750 forint). «É. S. Magán-nyugdíjpénztári portfoliók alakulása (milliárd forint) 2011. jan. 1.-2014. szept. 30. VG-GRAFIKA FORRÁS: MM Ti I

Next

/
Oldalképek
Tartalom