Heves Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-24 / 299. szám

2014. DECEMBER 24., SZERDA Duplázás. Éremből kettőt, egy ezüstöt és egy bronzot szerzett Molnár Krisztina a Belgiumban ren dezett Speciális Olimpia Európai Játékain. A nagyvisnyói illetőségű 23 eves tornász Alaxainé Deák Edina irányításával készült fel a versenyre, amelyen két negyedik helyezésre is büszke lehetett MOLNÁR KRISZTINA / >i wm Porcelánmikulás és elemes kiskutya lakóotthon Krisztikének bátorságot ad, Pityuka számára az energiát biztosítja a rendszeres mozgás Értelmileg fogyatékos em­bertársaink számára a speci­ális olimpia kínál megmére­tést a sportban. Egriként há­rom versenyző Belgiumban Európa Játékokon mutatta meg, hogy noha képességeik némely tekintetben korlá­tozottak, ettől függetlenül ugyanúgy vágynak a sikerre és a szeretetre. A figyelemre pedig még inkább. Bódi Csaba Az autóktól zsúfolt négysávos útról letérve a Verőszala utcá­ban gyalogosok kerülgetik az aszfalton tátongó kátyúkat. Nem fogják sietősre a haladást. A szél csípős, jó betérni a meleg lakba. A fogadtatás szívélyes. Minden kész a délutáni műsorra. A nap­paliban a székek katonás rend­ben sorjáznak, a szintetizátor, a mikrofon, a gyertya, mi több, utóbbihoz az öngyújtó is a he­lyén várja a vendégeket. Igaz, csak két óra múlva kezdődik a karácsonyi előadás, két lakó elő­re biztosította magának a „pá­holybeli” ülőalkalmatosságot. Az egyik szobába fordulva Kriszti és Pityuka ül egymás mellett az ágyon. A speciális olimpiai mozgalom egyen sze­relését viselve azonnal kitűnik: büszkén viselik a formaruhát. Beszédesebbnek közülük a 27 éves hölgy mutatkozik. „Reggel négykor kelek, ötkor indul a busz, hat óra és 12.50 között pedig dolgozok. A mun­ka: palackválogatás. Kedden és szerdán úszók, szombaton van közös főzés. A legjobb mégis az, amikor a barátom, Ádám itt van velem. Voltunk már együtt moziban is.” Horváth Krisztina kétezer­négy óta él szabályozott rend szerint, ugyanakkor önállóan a Biosziget Lakóotthonban. Mivel a Szalaparti Egységes Gyógy­pedagógiai Módszertani Intéz­ményből érkezett, más, jobb a háttere azokhoz képest, akik számára nem adatott meg ez az „előszoba”. Mandákné Rabócz- ki Erika vezetésével 2003 óta biztosítják a „támogatott lak­hatást” a verőszalai épületben. Jelenleg tizenkét értelmileg fogyatékos embertársunk tér ide mindennapos elfoglaltsága után úgy, mintha hazamenne. Számukra ez az otthon. Saját lábukra állva eddig harminc­négyen hagyták már el a Bioszi­gete, közülük háromnak már gyermeke is született. Kriszti esetében ez még távolinak tű­nik. Nem is jelent témát, így in­kább a sportra fókuszálunk. „Erősödik tőle a kar, meg a láb, jobb a közérzet, meg bát­rabb is leszek” - utal arra, hogy előzőleg a görögországi utazás során a vízbe is bele mert ugra­ni. A hellén túra után nagy lé­pésnek számít, hogy a belgiumi Antwerpenben rendezett Speci­ális Olimpia Nyári Európai Játé­kokon aranyérmesként végzett. Száz méter gyorson nem akadt tőle jobb, míg száz mellen be kel­lett érnie a hetedik helyezéssel. Fodor István, alias Pityuka és Horváth Krisztina karácsonyi ünnepét a Speciális Olimpia Európai Játékain megszerzett érmek is fényesítik „Jó, hogy Edina néni is ott volt és mindig megkérdezte, mi van velem” - emeli ki Ala­xainé Deák Edina szerepét a kontinentális győztes. Az edző­ként, nevelőként, kísérőként is támaszt nyújtó pedagógus elévülhetetlen érdemeket szer­zett abban, hogy Pohl Anette távozását követően a fogyatéko­sok sportolását egyesületi kere­tek között biztosító Integra Ag­ria SE-ben továbbra is legyen lehetőségük készülni és verse­nyezni az egylet tagjainak. Az úszókat pallérozó Patkó Kata­linnak szintén kijár a köszönet a segítségnyújtásért. „Anette-nek örök hála azért, hogy létrehozta az Integrát, és mert szívvel-lélekkel dolgozott ezekért a gyerekekért - jegyzi meg Alaxiné. - A klub nélkül nagyon nehéz helyzetben len­A siker és a győzelem esélyének megteremtése „a speciális olimpia mozgalom küldetése, hogy a nyolcéves, és annál idősebb értelmi fogyatékos­sággal élő emberek számára egész éven át tartó edzési és ver­senyzési lehetőséget nyújtson kü­lönböző olimpiai sportágakban- szerepel a szervezet magyar honlapján. - A Speciális Olimpia alapelve azon a meggyőződésen nyugszik, hogy ezek az emberek is képesek - megfelelő segítséggel- tanulni, ezáltal a társadalom aktív és hasznos tagjává válni, és ezzel párhuzamosan élvezni az élet adta örömöket - a munká­ban, az emberi kapcsolatokban, a szabadidős tevékenységekben, így a sportban is. A sportolás által fizikai, értelmi, szociális és lelki téren egyaránt fejlődnek, erőfeszí­téseik eredményéből pedig ugyan­úgy kamatozhatnak családtag­jaik, társaik, segítőik, minta tevé­kenységüket figyelemmel kísérő „civil” környezet. A mozgalom filo­zófiája a sérült ember saját erő­feszítésére, aktivitására épít. Kü­lönleges szabályrendszerével meg­teremti - az állapotuknak meg­felelő körülmények között - a si­ker és győzelem esélyét” nének mindazok, akik fogyaté­kosságuknál fogva korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek az élet számos területén, így a sportolásban is.” Pityuka is közéjük tartozik. A szintén tíz éve Biosziget-la- kó - anyakönyvezett nevén Fodor István - közel sem any- nyira közlékeny, mint Kriszti. Ugyanakkor a derűt árasztó, kimért fiatalemberből csakúgy sugárzik a jóindulat. Számára az ünnep dupla: ma ünnepli a harmincadik születésnapját. „Porcelánból készült miku­lást” - érkezik a válasz arra, hogy melyik ajándéknak örült a legjobban, amit a jeles évfor­dulóra kapott. A legnagyobb hidegben is kerékpárral közle­kedő férfi naponta 16 kilomé­tert teker munkahelyére, ahol anyagmozgatóként dolgozik. A Mandákné szerint a nagyon lassú, akkurátus fiatalember­től kész csoda, hogy gyors ver­senyszámban állhatott dobogó­ra az 58 nemzet 2000 indulóját felvonultató kontinensviada­lon. A 4x25 méteres váltó tag­jaként kiérdemelt ezüstérmet nagy becsben tartja gazdája. Az első nemzetközi megmé­retésén kapott medál igazán szépen csillog, ám közel sem biztos, hogy a további sikerél­ményt a vizes közeg szolgáltat­ja számára. „Lehet, hogy érdemes lenne kipróbálni magad a bringázás- ban!” - mutat irányt Alaxainé. Pityuka vevő a javaslatra, már ■ Örök hála, hogy létrehozta az Integrát, és szíwel-lélekkel dolgozott ezekért a gyerekekért. csak azért is, mert a heti két edzést mostanában inkább egy­re csökkenti, még akkor is, ha vallja, „ez energiát ad nekem”. Mivel azonban olyan elhiva­tott szakember manapság nem akad e területen, mint Pohl Anette, valós a veszélye, hogy a fogyatékkal élők számára je­lentősen szűkülnek a sportolás, elsősorban az úszás esélyei. Ez viszont nem érvényes a közös­ségi médiára. Pityuka a face- book-on lelt két barátra, de in­ternetes rádiózás is rendkívüli módon érdekli. Ő a helyi „infó- vezér”, egyben a karácsonyi őr. „Egymás megajándékozása már 22-én megtörténik, ezt követi a hagyományos műsor, amelyet lakóink adnak a meg­hívott vendégeknek, a ben­nünket segítőknek - magya­rázza Mandákné. - Nagyobb, értékesebb ajándék is kerül a fa alá. Akad, aki okostelefont, akad, aki laptopot kap abból a pénzből, amit gondnok kezel minden egyes lakónknak kü- lön-külön." Krisztikénél az elemes ku­tya vitte a prímet, amelyiknek „világít a szeme és ide-oda mo­zog”. Az ünnepi menü ismerte­tése nem kerül terítékre, annál inkább a szenteste programja. „Nézzük a jó karácsonyi fil­meket” - így Pityuka, aki szil­veszterkor egyedül óvja majd a ház nyugalmát, miközben a többiek a Dobó téren köszön­tik az újévet. Tavaly betörtek az otthonba, elvittek jó néhány értékes tárgyat, ezek után foko­zott a biztonság, amit kamerá­val is megerősítettek. Az Antwerpenben ugyan­csak dobogón végzett Molnár Krisztina nem érkezett meg a Bioszigetben megbeszélt talál­kozóra. A nagyvisnyói illetősé­gű 23 éves hölgy a szalaparti intézményben hasznosítja ta­karítói végzettségét, míg a hét­végeket otthon tölti édesanyja és testvérei társaságában. „Egy ezüst- és egy bronzérmen kívül három negyedik helyezés ju­tott neki az Európa Játékokon” - sorolja tornász tanítványa si­kereit Alaxainé. Közben Pityukáék illedelme­sen elbúcsúznak, gyorsan kö­zeleg a várva várt karácsonyi előadás, és nekik fontos teen­dőik akadnak. Ezúttal nem a medencében, hanem az alkal­mi színpadon mutatják meg, hogy számukra is lényeges a siker, még inkább a szeretet, mint ahogy a megértés és az el­fogadás is. Kifelé menet az egyik lakó­társ nyújt kezet, ismeretlenül is megköszönve a látogatást. „Többször is jöhetnének” - mondja. A rájuk vetülő figyelemből sem ártana több - tesszük hoz­zá mi. Alaxainé Deák Edina (balról) és Mandákné Rabóczki Edina szívén viseli a fogyatékkal élők sorsának alakulását Antwerpeni medálok. A sporton keresztül élvezik az élet adta örömöket. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom