Heves Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-24 / 299. szám
2014. DECEMBER 24., SZERDA 3 HÍRSÁV Egri második hely a rajzpályázaton EGER Kihirdették a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „Rajzold meg a mezőgazdaságot!” elnevezésű rajzpályázatának végeredményét. A Stahl Juditból, Oszter Alexandrából és Gyó'rffy Balázsból álló zsűri a felső tagozatosok korcsoportjában az egri Bogács Levente alkotását második díjjal jutalmazta. A helyezettek ajándékcsomagot kaptak, s részt vehetnek egy tanya- és mezőgazdasági üzem vagy élelmiszeripari üzem látogatáson Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével. A legjobbalkotások díszítik a kamara jövő évi naptárait. ■ T. B. Másfél milliós vis maior támogatás HEVES MEGYE A vis maior támogatások odaítélésének december 22-ei körében 141 települési kérelem összesen 1297,3 millió forint belügyminisztériumi támogatásban részesült. Szihalom ön- kormányzata védekezéshez, út helyreállításhoz 948 ezer forintot, Mátraszentimre az ónos eső miatti védekezésre és helyreállításra 450 ezer forint előleget kapott. ■ T. B. Nem támogatták a csatlakozást mikóealva Decemberi ülésén a mikófalvi képviselő-testület elutasította a szarvaskőiek csatlakozási szándékát a Balatoni Közös Önkormányzati hivatalhoz. Új temetőszabályzatot fogadtak el, valamint beleegyeztek abba, hogy az óvodafenntartó társulást megszüntessék, az óvoda jövőjéről később döntsenek. ■ T. B. Fónagy Gergely polgármester Köszönet üzenete jött „Ma az Tisztelet, köszönet, hála - ezekkel a szavakkal hajtottak fejet az önzetlenül segítő donorok előtt a Magyar Vöröskereszt Eger Területi Szervezete és az ÓVSZ Eger Területi Vérellátója hagyományos ünnepi eseményén, ahol a sokszoros véradókat köszöntötték a napokban.- Ne lepődjenek meg - fordult az ünnepeitekhez dr. Kalász László, az ÓVSZ régióigazgatója -, ha az advent időszakában olyan telefonüzenetet kapnak, hogy: „Ma az ön vére megmentette egy beteg életét. Köszönjük, legyen szép napja.” Ez jelzi, hogy valahol éppen akkor ízek és illatok ünnepe is karácsonya csomagolt szaloncukor akár hungarikum is lehetne MEGYEI KÖRKÉP ___________ A s zépen terített asztal, a finom ételek emelik az ünnep fényét. Hazánkban a hagyományokat is sok helyen felelevenítik. Ahány nép, annyi szokás, így van ez a karácsonyi étkezésnél is. A földrajzi adottságok, az éghajlat is meghatározza, hogy milyen ételeket fogyasztanak az emberek. Barta Katalin Ma újra lecsendesül a világ egy rövid időre. Vége a lázas ünnepi készülődésnek, a bevásárlókö- rutaknak, az idegeskedésnek. A fenyőfákra díszek kerülnek, az ünnepi asztalra pedig finomabbnál finomabb fogások. A magyar karácsonyi néphagyományban mindig is fontos szerepet játszott az ünnepi asztal: mind a díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt, a feltálalt ételeknek pedig mágikus erőt tulajdonítottak. Karácsonykor minden háznál terítve volt az asztal egész héten át, hogy a látogatókat és a köszöntőket is meg tudják kínálni. A terített asztaltól szenteste a gazd- asszony nem állhatott fel, mert akkor a kotlósai nem tojnának eleget, ezért minden fogást már az elején gondosan odakészített. Az egyik legfontosabb szerepe az egész kenyérnek volt, minden család ünnepi asztalára került azzal az óhajjal, hogy egész éven át legyen majd kenyerük. A néphit szerint, ha ilyenkor babot, borsót, tököt, mákos gubát, halat eszünk, akkor a következő évben bőségben lesz részünk. A méz és a fokhagyma is fontos szerepet kapott ilyentájt. Gyógyító erejüknél fogva a család egészségét szolgálták egész éven át. Szokás ilyenkor a család halottainak is megteríteni, s minden ételből tenni egy keveset az ő tányérjukra is. Az asztalra került néhány gabonaszem is, és ebből adtak1 a baromfiaknak is, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalma került annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de jó termést remélve a gyümölcsfákra is kötöztek belőle. Hazánkban karácsonykor dióval jósoltak, a tálból kivett jó dió egészséget, a rossz betegséget, bajt jósolt. Az almának szintén jelentős rendeltetése volt: az ünnepi vacsora után a családfő felvágott egy szép ■ Az előrelátó háziasszonyok már az ünnep előtt megsütötték az aprósüteményeket. piros almát annyi gerezdre, ahány családtag volt, és közösen elfogyasztották, hogy összetartson a család. A karácsonyi vacsora után a morzsát nem dobták ki az ünnep végéig, mert az megóvta a ház lakóit a betegségtől. A szemetet sem vitték ki a házból, mert úgy tartották, a szeméttel a szerencse is távozik. Furcsának tűnhet, de a karácsonyi maradékot elődeink egyáltalán nem ették meg, ha nem fogyott el, akkor inkább elégették. Talán kevesen tudják, hogy a fenyőfák szaloncukorral való díszítése tipikusan magyar karácsonyi hagyomány. Az osztrák-bajor eredetű karácsonyfakultuszban csak hazánkban választották az ünnepi fenyőfa díszéül a selyempapírba csomagolt, házi főzésű szaloncukrot. A különleges édességet az 1800- as évektől kezdték Magyarországon a faágakra akasztani, és a fenyőfa állításának helyéről, a szalonról nevezték el hamarosan szaloncukornak. Az előrelátó háziasszonyok már az ünnep előtt megsütötték az édes és sós aprósüteményeket, a hagyományos diós-mákos beiglit azonban manapság is sokan csak december 24-én készítik el. Az általunk megkérdezett családokban természetesen mindenütt más-más a menü. Ahol szokásban van a disznóölés, ott ilyenkor elmaradhatatlan az or- jaleves, a töltött káposzta, no és persze a hurka, kolbász. Sokan a halat részesítik előnyben, ebből is a halászlevet. Kedvelt ünnepi fogás a liba, vagy kacsa párolt káposztával, gyümölcsökkel, s egyre gyakrabban illesztik be a karácsonyi menübe a pulykát is. Hófehér karácsony micsoda karácsony...! Fekete a határ, akár a csillagok nélküli, ismeretlenbe vesző éj. Márpedig a titokzatos sötétség bizony félelmet gerjeszt, a félelem pedig fohászt: kellene hát valami vezérsugár, de legalább pislákolás, hogy tudjuk, hol vagyunk, merre tartunk. Vagy még jobb lenne, ha üstökös csóvája világítaná be a teret, hiszen az sem mindegy, hogy hová érkezünk. HOGY A CÉLHOZ érve megnyugodhassunk: nem hagyunk káoszt magunk után. Ha söprögetnivalónk akadt volna netán, kisöprögettünk még erőnk teljében, így azután most eljöhetett az ideje a megnyugvásnak. Várhatjuk az üstököst. Komfortossá tesszük a szobát, narancsillatúvá, ám a meghittséget nem a gyanta töménységétől, a mákos kalácstól, a töltött káposzta párájától reméljük. Mindezekre csupán azért van szükségünk, hogy ez az este mégis csak más legyen, mint a többi. A magunk megnyugtatására. az igazi különbséget a csillagszórók jelentik! Ahány szikra, annyi szempár,a múltból, a mi önző, talán, talán nem is*>zep)őtelen, 4e mégis csak a saját kis múltunkból. Szempárok, amelyek mindig figyeltek ránk, feltétel nélküli szeretettel óvták lépéseinket; tekintetek, amelyek erőt adtak, mielőtt megroppantunk volna. Ezek a szemek most is számolat- lanul szórják a parazsukat, vigyázva, hogy valóban a lélek felemelése legyen a pillanat. AMIKOR Ml, itt maradottak körbeálljuk a fát, hálát adunk a sorsnak, hogy . azokkal lehetünk együtt, akik az életünk értelmét, a nem hiábavaló célt jelentik számunkra. Nincs annál nagyobb öröm, ha a szikrák fénye a szeretteink szemében tükröződik vissza. így, ettől lesz hófehér a karácsony... Különleges ünnepi fogások külföldön ha ünnep, akkor ízkavalkád. Oroszországban levesként gyakori a csípős scsí, vagyis káposztaleves. Fogyasztanak fekete kaviárt, padlizsánkrémet és pirozskit, amely főleg káposztával, illetve darált hússal töltött tészta. Lengyelországban ostyával kezdődik az ünnepi étkezés, amely a kenyeret szimbolizálja, majd a 12 apostol tiszteletére 12 fogá- sos menü következik. Az ételek között céklaleves, hideg töltött tojás, hal szerepel, a vacsora fénypontja a mágikus erejűnek tulajdonított halleves. Németországban halat legfeljebb előételként fogyasztanak. A húsleves után libavagy kacsasültet esznek párolt zöldséggel. illeti az önzetlenül segítő donorokat 3n vére megmentette egy beteg életét, köszönjük! Legyen szép napja...” Meglepődtek a nyugdíjasok a látogatáskor használták fel a donor vérét. A beteg pedig egy kis piros matricát kap, rajta: „Szeretettel az ön a véradója.” Ezáltal olyan láthatatlan kapocs fűzi össze őket, amelynek varázsa másokat is erre a nemes segítségre ösztönözhet. A köszöntők sorában Gortva József arról szólt, hogy fontos feladat a fiatalok megnyerése.- Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és Hevesen már eredményesen működik a Diákvér mozgalom - mondta a' | Vöröskereszt megyei igazga- | tója, aki reményét fejezte ki, § hogy ezek a fiatalok felnőtt- | ként is megmaradnak rend- I szeres véradónak. A továbbiakban emléklappal és ajándékkal jutalmazták a sokszoros véradókat, köztük a karját 90-szer tű alá tartó egri Hencz Árpádot, valamint a 239-szeres donor ostorosi Tóth Lászlót. Ezüst emlékérmet kapott Sós Istvánná ostorosi véradásszervező, köszönetét érdemelt továbbá Hanuszik Csaba makiári donorszervező és dr. Kristofori György siroki háziorvos. Oklevéllel jutalmazták a mozgalmat támogató makiári, kerecsendi és ostorosi önkormányzatot, illetve a Szent István Rádió kollektíváját. A „Véradóbarát munkahely” címet az Egri Büntetésvégrehajtási Intézet érdemelte ki. ■ SZ. I. heves Idén ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját a Hevesi Nyugdíjasok Egyesülete. Karácsonyi rendezvényükre váratlanul betoppant a város vezetője, Sveiczer Sándor is, aki nem érkezett üres kézzel, ajándékokat is vitt a tagoknak. Az önzetlen gesztusnak nagyon örültek a szépkorúak.- Úgy vélem, egy településnek alapvető értéke, hogy legyenek kisebb-nagyobb közösségei, ahol őrizzük azt a hitet, hogy közösen vagyunk felelősek városunkért, közösen vagyunk felelősek egymásért - emelte ki a polgármester, és hozzátette: nagyon fontosak számára ezek az ünnepségek. ■ SZ. E. % J Dr. Kalász László a 239-szeres véradó Tóth Lászlót (jobbról) köszönti.
