Heves Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-24 / 299. szám

2014. DECEMBER 24., SZERDA 3 HÍRSÁV Egri második hely a rajzpályázaton EGER Kihirdették a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „Raj­zold meg a mezőgazdaságot!” elnevezésű rajzpályázatának végeredményét. A Stahl Ju­ditból, Oszter Alexandrából és Gyó'rffy Balázsból álló zsűri a felső tagozatosok kor­csoportjában az egri Bogács Levente alkotását második díjjal jutalmazta. A helyezet­tek ajándékcsomagot kaptak, s részt vehetnek egy tanya- és mezőgazdasági üzem vagy élelmiszeripari üzem látogatá­son Győrffy Balázzsal, a Nem­zeti Agrárgazdasági Kamara elnökével. A legjobbalkotások díszítik a kamara jövő évi naptárait. ■ T. B. Másfél milliós vis maior támogatás HEVES MEGYE A vis maior támogatások odaítélésének december 22-ei körében 141 települési kérelem összesen 1297,3 millió forint belügy­minisztériumi támogatás­ban részesült. Szihalom ön- kormányzata védekezéshez, út helyreállításhoz 948 ezer forintot, Mátraszentimre az ónos eső miatti védekezésre és helyreállításra 450 ezer forint előleget kapott. ■ T. B. Nem támogatták a csatlakozást mikóealva Decemberi ülésén a mikófalvi képviselő-testület elutasította a szarvaskőiek csatlakozási szándékát a Ba­latoni Közös Önkormányzati hivatalhoz. Új temetőszabály­zatot fogadtak el, valamint beleegyeztek abba, hogy az óvodafenntartó társulást meg­szüntessék, az óvoda jövőjéről később döntsenek. ■ T. B. Fónagy Gergely polgármester Köszönet üzenete jött „Ma az Tisztelet, köszönet, hála - ezekkel a szavakkal hajtottak fejet az önzetlenül segítő do­norok előtt a Magyar Vöröske­reszt Eger Területi Szervezete és az ÓVSZ Eger Területi Vér­ellátója hagyományos ünnepi eseményén, ahol a sokszoros véradókat köszöntötték a na­pokban.- Ne lepődjenek meg - fordult az ünnepeitekhez dr. Kalász László, az ÓVSZ régióigazgatója -, ha az ad­vent időszakában olyan te­lefonüzenetet kapnak, hogy: „Ma az ön vére megmentette egy beteg életét. Köszönjük, legyen szép napja.” Ez jelzi, hogy valahol éppen akkor ízek és illatok ünnepe is karácsonya csomagolt szaloncukor akár hungarikum is lehetne MEGYEI KÖRKÉP ___________ A s zépen terített asztal, a finom ételek emelik az ünnep fényét. Hazánkban a hagyományokat is sok helyen felelevenítik. Ahány nép, annyi szokás, így van ez a karácsonyi étke­zésnél is. A földrajzi adottsá­gok, az éghajlat is meghatá­rozza, hogy milyen ételeket fogyasztanak az emberek. Barta Katalin Ma újra lecsendesül a világ egy rövid időre. Vége a lázas ünnepi készülődésnek, a bevásárlókö- rutaknak, az idegeskedésnek. A fenyőfákra díszek kerülnek, az ünnepi asztalra pedig fino­mabbnál finomabb fogások. A magyar karácsonyi népha­gyományban mindig is fontos szerepet játszott az ünnepi asz­tal: mind a díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt, a feltálalt ételeknek pedig mági­kus erőt tulajdonítottak. Kará­csonykor minden háznál terít­ve volt az asztal egész héten át, hogy a látogatókat és a köszön­tőket is meg tudják kínálni. A te­rített asztaltól szenteste a gazd- asszony nem állhatott fel, mert akkor a kotlósai nem tojnának eleget, ezért minden fogást már az elején gondosan odakészített. Az egyik legfontosabb szerepe az egész kenyérnek volt, minden család ünnepi asztalára került azzal az óhajjal, hogy egész éven át legyen majd kenyerük. A néphit szerint, ha ilyenkor babot, borsót, tököt, mákos gu­bát, halat eszünk, akkor a kö­vetkező évben bőségben lesz részünk. A méz és a fokhagy­ma is fontos szerepet kapott ilyentájt. Gyógyító erejüknél fogva a család egészségét szol­gálták egész éven át. Szokás ilyenkor a család halottainak is megteríteni, s minden ételből tenni egy keveset az ő tányér­jukra is. Az asztalra került né­hány gabonaszem is, és ebből adtak1 a baromfiaknak is, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalma került annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges le­gyen, de jó termést remélve a gyümölcsfákra is kötöztek be­lőle. Hazánkban karácsonykor dióval jósoltak, a tálból kivett jó dió egészséget, a rossz beteg­séget, bajt jósolt. Az almának szintén jelentős rendeltetése volt: az ünnepi vacsora után a családfő felvágott egy szép ■ Az előrelátó háziasszonyok már az ünnep előtt megsütötték az aprósüteményeket. piros almát annyi gerezdre, ahány családtag volt, és kö­zösen elfogyasztották, hogy összetartson a család. A kará­csonyi vacsora után a morzsát nem dobták ki az ünnep végé­ig, mert az megóvta a ház lakóit a betegségtől. A szemetet sem vitték ki a házból, mert úgy tartották, a szeméttel a szeren­cse is távozik. Furcsának tűn­het, de a karácsonyi maradékot elődeink egyáltalán nem ették meg, ha nem fogyott el, akkor inkább elégették. Talán kevesen tudják, hogy a fenyőfák szaloncukorral való díszítése tipikusan magyar ka­rácsonyi hagyomány. Az oszt­rák-bajor eredetű karácsony­fakultuszban csak hazánkban választották az ünnepi fenyőfa díszéül a selyempapírba csoma­golt, házi főzésű szaloncukrot. A különleges édességet az 1800- as évektől kezdték Magyaror­szágon a faágakra akasztani, és a fenyőfa állításának helyéről, a szalonról nevezték el hamarosan szaloncukornak. Az előrelátó háziasszonyok már az ünnep előtt megsütötték az édes és sós aprósüteménye­ket, a hagyományos diós-mákos beiglit azonban manapság is so­kan csak december 24-én készí­tik el. Az általunk megkérdezett családokban természetesen min­denütt más-más a menü. Ahol szokásban van a disznóölés, ott ilyenkor elmaradhatatlan az or- jaleves, a töltött káposzta, no és persze a hurka, kolbász. Sokan a halat részesítik előnyben, ebből is a halászlevet. Kedvelt ünnepi fogás a liba, vagy kacsa párolt káposztával, gyümölcsökkel, s egyre gyakrabban illesztik be a karácsonyi menübe a pulykát is. Hófehér karácsony micsoda karácsony...! Feke­te a határ, akár a csillagok nélküli, ismeretlenbe vesző éj. Márpedig a titokzatos sötétség bizony félelmet gerjeszt, a félelem pedig fo­hászt: kellene hát valami vezérsugár, de legalább pis­lákolás, hogy tudjuk, hol va­gyunk, merre tartunk. Vagy még jobb lenne, ha üstökös csóvája világítaná be a te­ret, hiszen az sem mindegy, hogy hová érkezünk. HOGY A CÉLHOZ érve megnyu­godhassunk: nem hagyunk káoszt magunk után. Ha söprögetnivalónk akadt vol­na netán, kisöprögettünk még erőnk teljében, így az­után most eljöhetett az ideje a megnyugvásnak. Várhat­juk az üstököst. Komfortossá tesszük a szobát, narancsil­latúvá, ám a meghittséget nem a gyanta töménységétől, a mákos kalácstól, a töltött káposzta párájától reméljük. Mindezekre csupán azért van szükségünk, hogy ez az este mégis csak más legyen, mint a többi. A magunk megnyugtatására. az igazi különbséget a csil­lagszórók jelentik! Ahány szikra, annyi szempár,a múltból, a mi önző, talán, talán nem is*>zep)őtelen, 4e mégis csak a saját kis múl­tunkból. Szempárok, ame­lyek mindig figyeltek ránk, feltétel nélküli szeretettel óv­ták lépéseinket; tekintetek, amelyek erőt adtak, mielőtt megroppantunk volna. Ezek a szemek most is számolat- lanul szórják a parazsukat, vigyázva, hogy valóban a lélek felemelése legyen a pil­lanat. AMIKOR Ml, itt maradot­tak körbeálljuk a fát, hálát adunk a sorsnak, hogy . azokkal lehetünk együtt, akik az életünk értelmét, a nem hiábavaló célt jelentik számunkra. Nincs annál na­gyobb öröm, ha a szikrák fé­nye a szeretteink szemében tükröződik vissza. így, ettől lesz hófehér a karácsony... Különleges ünnepi fogások külföldön ha ünnep, akkor ízkavalkád. Oroszországban levesként gya­kori a csípős scsí, vagyis ká­posztaleves. Fogyasztanak fe­kete kaviárt, padlizsánkrémet és pirozskit, amely főleg ká­posztával, illetve darált hús­sal töltött tészta. Lengyelor­szágban ostyával kezdődik az ünnepi étkezés, amely a ke­nyeret szimbolizálja, majd a 12 apostol tiszteletére 12 fogá- sos menü következik. Az éte­lek között céklaleves, hideg töltött tojás, hal szerepel, a vacsora fénypontja a mágikus erejűnek tulajdonított halle­ves. Németországban halat legfeljebb előételként fogyasz­tanak. A húsleves után liba­vagy kacsasültet esznek pá­rolt zöldséggel. illeti az önzetlenül segítő donorokat 3n vére megmentette egy beteg életét, köszönjük! Legyen szép napja...” Meglepődtek a nyugdíjasok a látogatáskor használták fel a donor vérét. A beteg pedig egy kis piros matricát kap, rajta: „Szeretet­tel az ön a véradója.” Ezáltal olyan láthatatlan kapocs fűzi össze őket, amelynek varázsa másokat is erre a nemes se­gítségre ösztönözhet. A köszöntők sorában Gortva József arról szólt, hogy fontos feladat a fiatalok megnyerése.- Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és Hevesen már eredményesen működik a Di­ákvér mozgalom - mondta a' | Vöröskereszt megyei igazga- | tója, aki reményét fejezte ki, § hogy ezek a fiatalok felnőtt- | ként is megmaradnak rend- I szeres véradónak. A továbbiakban emléklappal és ajándékkal jutalmazták a sokszoros véradókat, köztük a karját 90-szer tű alá tartó eg­ri Hencz Árpádot, valamint a 239-szeres donor ostorosi Tóth Lászlót. Ezüst emlékérmet ka­pott Sós Istvánná ostorosi vér­adásszervező, köszönetét érde­melt továbbá Hanuszik Csaba makiári donorszervező és dr. Kristofori György siroki házi­orvos. Oklevéllel jutalmazták a mozgalmat támogató makiári, kerecsendi és ostorosi önkor­mányzatot, illetve a Szent Ist­ván Rádió kollektíváját. A „Vér­adóbarát munkahely” címet az Egri Büntetésvégrehajtási Inté­zet érdemelte ki. ■ SZ. I. heves Idén ünnepelte fennállá­sának 40. évfordulóját a Hevesi Nyugdíjasok Egyesülete. Kará­csonyi rendezvényükre váratla­nul betoppant a város vezetője, Sveiczer Sándor is, aki nem ér­kezett üres kézzel, ajándékokat is vitt a tagoknak. Az önzetlen gesztusnak nagyon örültek a szépkorúak.- Úgy vélem, egy település­nek alapvető értéke, hogy legye­nek kisebb-nagyobb közösségei, ahol őrizzük azt a hitet, hogy közösen vagyunk felelősek vá­rosunkért, közösen vagyunk felelősek egymásért - emelte ki a polgármester, és hozzátette: nagyon fontosak számára ezek az ünnepségek. ■ SZ. E. % J Dr. Kalász László a 239-szeres véradó Tóth Lászlót (jobbról) köszönti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom