Heves Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-20 / 296. szám

2014. DECEMBER 20., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍRSÁV Elbírálták a Bursa Hungarica-ösztöndíjat szilvásvárad Az önkor­mányzat - a Bursa Hungari- ca felsőoktatási önkormány­zati ösztöndíjpályázat kere­tén belül - a 2014/15. tanév második félévére, illetve a 2015/16. tanév első félévére öt tanulót támogat havi öt-öt ezer forinttal. ■ S. B. S. Ajándék karácsonyfa a helybeli ovisoknak pálosvörösmart A gyöngyö­si Ajándékdoboz Alapítvány karácsonyfát ajánlott fel az ünnep közeledtével minden pálosvörösmarti óvodásnak. Emeltette az ovisoknak, idő­seknek, szociálisan rászoru­lóknak élelmiszercsomagot is küldött a szervezet. A de­cember 23-ai falunapon im­már kilencedik alkalommal szervez az önkormányzat az egész falu számára kará­csonyi ünnepséget, amelyre az óvodások műsorával, va­lamint ünnepi lakomával is készülnek. ■ J. H. Játékokat vittek a gyermekosztályra hatvan Az Albert Schweitzer Kórház gyermekosztályán fekvő kis betegek ajándéko­kat kaptak a Robert Bosch Elektronikai Kft.-től. Fiúk­nak és lányoknak külön-kü- lön vitték a meglepetést: az előbbieknek szerszámkészle­tet, a lányok babát vehettek át. Azokra a gyerekekre is gondoltak, akik a kórházban töltik majd az ünnepeket. Tá­rai Gábor minőségügyi igaz­gató az osztály karácsonyfája alá több ajándékot helyezett el, gondolva azokra a gyere­kekre, akik később kerülnek az osztályra. ■ S. B. S. Örömet szerzett az ajándék „A szemekben a varázslat” lénárt andrás Az egész világot bejárja különleges produkciójával Lénárt Andrással legutóbb a városháza dísztermében találkozhattunk az Egri séták egrieknek sorozat keretében Egyáltalán nem könnyű feladat a hevesi megyeszék­helyen találkozni Lénárt András egri bábművésszel. A minap éppen Brazíliából tért haza, de mindösz- sze csak egy napot töltött Egerben, ekkor beszélget­tünk vele. Pócsik Attila Lénárt András világszerte is­mert bábművész, számos szak­mai és közönségdíj birtokosa, aki több mint 200 országban kápráztatta már el a publiku­mot. Igazi egri, noha csak rit­kán jár a hevesi megyeszék­helyen. A napokban az Egri Lokálpatrióta Egylet Egri séták egrieknek című sorozatának záróeseményén találkozhatott vele a nagyérdemű. Szívügye ez a város, mindig szívesen jön haza.- Hogy mit is jelent számom­ra Eger? Nos, röviden válaszol­hatok: mindent. Olyan kötődés ez, ami a génjeimben van, s amely generációkon át örök­lődött. Nagyapám az egri vár feltárásának kezdeményező­je volt, tanárember, ahogyan édesapám is, aki könyvet írt az egri céhekről. Faszobrásznak tanultam, így kerültem az Egri Bábszínpadhoz, majd 1985-ben megalapítottuk a Harlekin Báb­színházát, amelynek munkáját mind a mai napig igyekszem figyelemmel kísérni; áhogy a Babszem Jankó Gyermekszín­házét is. A szakma minden lép­csőjét végigjártam, Gáli László igazgatása idején a Gárdonyi Géza Színház színpadán is ját­szottam, nyaranta pedig dísz­leteket készítettem... Kitűnő, nagy tudású embereket ismer­tem meg, akiktől rengeteget tanulhattam, ami aztán meg­határozta az egész életemet, pályámat. Később, már okleveles báb­színészként pályázta, meg a Pécsi Bóbita Színház igazgatói posztját, amelyet négy éven át töltött be, majd a Budapest Báb­színházhoz szerződött, ahol az­óta is szcenikusként dolgozik. Mint meséli, érdekes, hogy fel­adata eltér a színházi szceniku- sétól, elsősorban koordinátori szerepet tölt be. Ő egyeztet a rendezőkkel, a bábkészítőkkel, vizsgálja, milyen technikai megoldások lehetségesek, s el­simítja a felmerülő problémá­kat. Szerényen úgy fogalmaz: a munkapiramisban nincs benne, csak segít. Pedig, aki tudja, mit is csinál valójá- baiif biztosan állíthatja: nél­külözhetetlen a munkája, amelyet az internet segítségé­vel a világ bármely pontjáról végezhet. Mert közben bejárja a Földet, saját, egy kofferben el­férő bábszínházával, amelynek lénárt andrás 17 esztendeje oktat a Színház- és Filmművé­szeti Egyetemen a bábosztá­lyok szakmai tanáraként. Cél­ja, hogy nemzetközi szintre emelje a báboktatást: legutóbb Kolozsváron tartott egy work- shopot, februárban pedig Athénba látogat. Közben per­sze folyamatosan dolgozik a Budapest Bábszínháznál, minden etemét maga készítet­te. A csodás figurák kicsiket és nagyokat egyaránt elkápráztat­nak, pláne, ha Lénárt András mozgatja őket. Meséli, e bábok mindig ott vannak vele, s teljes­séggel elképzelhetetlen tenne, hogy nélkü­lük utazzon, hiszen még ha alszik is, ott vannak vele egy helyen.- A Mikropódiumot 1995- ben alapítottam, egyfajta terá­pia volt a számomra, aztán egy jól működő produkcióvá nőtte ki magát, persze, hosszú-hosz­munkái közül jelenleg nagy sikerrel fut Mozart különleges operája, a Varázsfuvola, de éppen a napokban kezdenek egy új előadás előkészítésébe, februárban mutatják be a Hó­királynőt. Közben járja a vilá­got, elkápráztatva a publiku­mot, mint nem olyan régen Brazíliában, a Sesi Bonecos do Mundo fesztiválon. szú évek alatt. Tulajdonképpen többféle technikát ötvözök, van benne az indonéz árny­játéktól a vízbábig sok min­den, valójában nincs is neve a műfajnak. Mindig is izgatott a bábszínház miniatürizálásá­nak a gondolata, s az első figu­ra igazából modellnek készült. Csak amikor a kezembe vet­tem, akkor döbbentem rá, mi is született meg! Az azóta eltelt esztendők fo­lyamán számos elismeréssel ju­talmazták a munkáját, egyebek között Hevesi Sándor-díjjal. A kitüntetések gyakorlatilag alig férnek el lakásában, nem beszélve az újságcikkekről, hiszen az ég világon minden ilyesmit megőriz. A legfonto­sabbnak azonban mégsem eze­ket tartja.- Számomra vitathatatlanul az a legnagyobb öröm, amikor a „tenyerekre kerülök”, azaz amikor a nézők kezein játsz­hatok a bábjaimmal, s látom a japán, a mexikói, a kanadai, vagy éppen a magyar gyerme­kek szemében a varázslatot... Ettől nagyobb díjat el sem tu­dok képzelni. ■ „Hogy mit is jelent számomra Eger? i Nos, erre röviden válaszolhatok: mindent.’ Budapesttől Kolozsváron át Athénig tanít NÉZŐPONT VAJDA PIROSKA Időutazás az illatokkal GYAKRAN ELŐFORDUL velem - főként ünnepi hangulatban -, hogy időutazásra hívnak az illatok. A bejgli, a sült al­ma, a sült tök, a tökmag, a pattogatott kukorica jellegze­tesen finom illata nagyszü- leim tanyájába röpít vissza. Látom és újra átélem a kará­csonyi várakozás egyszerű, szeretettel átszőtt pillanatait. GONDOSAN ÖSSZERAKOTT tűzifa a sparhelt mellett. Szerényen feldíszített apró karácsonyfa a sarokban. Duruzsol a tűz, a remben sül a tök és pirul a magja.' Nagymamám a foszlós ka­lácsot szeleteli. Nagypapám kukoricát pattogtat. Várják az unokákat. Mire megérke­zünk, szinte megtelik friss, ropogós hópelyhekkel a nagy piros vájling. Szerencsére nem teljesen, így élvezettel nézhettük és hallgattuk még, hogyan tesz az apró kukori­caszemekből hófehér gyerek­csemege. Nagypapám - meg­előzve a korát - maga fabri­kálta a kukoricapattogtatót. A konyhából leselejtezett fazekat és a fedelét gondosan kilyuggatta. Hosszú nyelet erősített a megkopott zomán- cú edényre, így nem keltett a forró tűzhely mellett álldo­gálnia. A távolbóbkényehne- sen rázogatta a fazekat, hogy ne égjenek meg a szemek. A vájlingból gyorsan fogyott a kukorica. Nagypapám pe­dig kipirult arccal, fáradha­tatlanul sütötte nekünk. nem kaptuk ám ingyen a finomságot. Cserébe nótáz- nunk és szavalnunk keltett. „Eltörött a kávéscsésze, édesanyám megvert érte. Nem ért annyit az a csésze, amennyit én kaptam ér­te.” Ez a néhány soros dal volt nagypapám kedvence. Egymás után többször is el­énekeltette velünk. Ültünk hárman a sezlony végében, és hősiesen előadtuk min­den tudományunk. így telt nagyszüleimnél a karácsony, díszcsomagolás nélküli sze- retetben. Tűzifát és csomagot osztanak Sírokban meglepetés A rászorulókra és az idősekre is gondoltak a közelgő ünnepek előtt Borászok Borásza cím: nyolc megyei a TOP50-ben A közelgő ünnepek okán Sírok önkormányzata is igyekszik segíteni az idős, illetve a nehéz sorsú embereken. A pályáza­ton nyert 89 köbméter tűzifából szinte valamennyi kérelmező­nek sikerült juttatni egy vagy két köbmétert, amit az önkor­mányzat a saját tűzifakészleté- ből még plusz 10 százalékkal kiegészít, tehát a támogatottak a kötelező mennyiséghez képest 1,1 vagy 2,2 köbméter tüzelőhöz jutnak. Emellett a saját költség- vetésből is elkülönítettek egy bizonyos pénzösszeget, ami to­vábbi rászorulók támogatását teszi tehetővé. Az év végi ünne­pek alatt így minden siroki ott­honban meleg tesz. Mint azt Tuza Gábor polgár- mestertől megtudtuk, a kiszál­lítás már folyamatban van, és ha az időjárás is úgy akarja, még ebben az évben minden érintetthez eljut a téli tüzelő. A községben nem feledkez­tek meg az időskorúakról sem. Valamennyi hetven év feletti lakos (310 személy) egy közel 3000 forintos ajándékcsomagot kap az ünnepek előtt. Az ön- kormányzat vezetése ezzel is szeretne szép perceket szerez­ni a családoknak. „ A település intézményei- | ben egyébként az ünnepvárás | jegyében javában zajlanak a J hangulatos adventi programok, s foglalkozások. ■ B. K. Az ünnepek előtt a siroki rászorulókhoz is eljut majd a tűzifa. elismerés Nyilvánosságra hoz­ta a Vinum Praemium Alapít­vány kuratóriuma azon ötven borász nevét, akik 2015-ben esélyesek a Borászok Borásza díj elnyerésére. A Borászok Bo­rászai - Demeter Zoltán, dr. Lő- rincz György, Szepsy István, Légii Ottó, Káló Imre, György- kovács Imre, Szentesi József és Berecz Stéphanie - egyenként állították össze saját listáju­kat, így született meg a TOP50. A listában igen erős helyet fog­lalnak el a tokaj-hegyaljai és villányi borászok. A szekszár­diak mellé pedig felzárkóztak az egriek, mindkét borvidék 5-5 jelölttel képviselteti magát a 2015-ös megmérettetésben. A mátraiaknak és a soproniak­nak 3-3, Balatonfüred-Csopak- nak és Balatonboglárnak 2-2, míg Badacsonynak, Pannon­halmának, Etyeknek, Zalának, Somlónak 1-1 jelöltje van, mi­ként a határon túli Garam-men- tének és Szerémségnek is. Az ötven jelölt között tehát nyolc megyénkben szakem­ber is található: Bolyki János, Bukolyi Marcell, Gál Tibor, Karner Gábor, Losonci Bálint, Németh Attila Gábor, Tarnóczi Zoltán és Thummerer Vilmos. A Borászok Borásza címben abban (is) különbözik más dí­jaktól, hogy itt maguk a borá­szok választják ki maguk kö­zül a legjobbat. ■ P. A. t I ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom