Heves Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-08 / 260. szám
EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu V. évfolyam, 11. szám 2014. november NOVEMBER ÜZENETE: „Ti is álljatok készen, mert az Emberfia abban az órában jön, amikor nem is gondoljátok” (Lk 12,40). A családról tárgyalt a szinódus Rómában Ferenc pápa beszédet mondott a harmadik rendkívüli, a család témájával foglalkozó szinódus lezárásakor, október 18-án. A lelkesedés, a buzgalom és a kegyelem jellemezte a családok tanúságtételének meghallgatását - emelte ki a Szentatya. - jelen voltak azonban az elkeseredettség, a feszültség, az ellenséges megmerevedés kísértésének pillanatai is. Ez annak a kísértése, hogy bezárkózzunk az írt betűbe, és ne engedjük, hogy meglepetések érjenek, a Lélek Istene meglepjen bennünket; ez pedig azt jelenti, hogy bezárkózunk a törvénybe, abba a bizonyosságba, amit ismerünk, és nem azt keressük, amit még meg kell tanulnunk és amit még el kell érnünk. Számos kommentátor azt képzelte, hogy egy veszekedő egyházat lát - tette hozzá a pápa. - A szinódus nem vonta kétségbe a házasság szentségének alapvető igazságait, amelyek a következők: felbonthatatlanság, egység, hűség és az élet átadása, vagyis az életre való nyitottság. Az egyház nem fél attól, hogy munkához lásson, nem egy üvegkastélyból szemléli az emberiséget, hogy megítélje és kategorizálja a személyeket. A szinódusi munkák - emlékeztetett rá Ferenc pápa - „cum Petro et sub Petro”: Péterrel és Péter vezetésével folytak, majd rámutatott a pápa feladataira: biztosítania kell az egyház egységét, és gondját kell viselnie lelkipásztorainak. A Szentatya idézte XVI. Benedeket, hangsúlyozva, hogy „Krisztus az egyház főpásztorai révén legelteti nyáját”, „védelmezi, helyreigazítja, mert mélységesen szereti nyáját”. Minden püspök feladata és kötelessége, hogy Péter utódával szeretetkö- zösségben megőrizze Krisztus egyházát, és azt szolgaként, nem úrként szolgálja. A pápa ebben az összefüggésben nem a legfőbb úr, hanem sokkal inkább a legfőbb szolga: „servus servorum Dei”. Ferenc pápa október 19-én a Szent Péter téren, a szinódust lezáró szentmise keretében boldoggá avatta VI. Pál pápát. H. J. A kegyszobor Miskolcon Október 17-én a miskolci Minorita templomba érkezett a mátraverebély-szentkúti Szűzanya kegyszobra. A nap során a szentmisék mellett lehetőség nyílt a csendes elmélkedésre, a rózsafüzér elimádkozásá- ra is. A szentkúti Szűzanya tiszteletére Kálmán Peregrin OFM, a mátraverebély-szentkúti kegyhely igazgatója és Sedon László miskolc- hejőcsabai plébános, majd Pa- lánki Ferenc egri segédpüspök, miskolc-mindszenti plébános mutatott be szentmisét. Energetikai fejlesztés az Érseki Szent József Kollégiumban Egy sikeres pályázat után felújítása. A fűtési rendszer fejlesztéseként új kondenzációs gázkazánok, új lapradiátorok és korszerű szabályozási rendszer került beépítésre. A melegvíz-termelést 6 napkollektor, a megújuló elektromos áram termelést 44 napelemtábla segíti. A hagyományos izzókat korszerű lámpatestekre cserélték. A korszerűsítés eredményeként a várható energia megtakarítás az éves fogyasztás 30%-a lesz. A szűkre szabott határidő miatt szinte az utolsó pillanatban, augusztus utolsó napján tudták a kollégium dolgozói a diákok beköltözése előtti takarítást és egyéb teendőket elvégezni. Végül a fiatalok lakta részen szeptemberre, a többi helyiségben pedig októberre fejezte be a kiviteli munkát az Imola Konstrukt Kft. A diákok így korszerűbb körülmények között tanulhatnak, élhetnek. Homa János Az egri Érseki Szent József Kollégium történetét a XVIII. század elejéig vezethetjük vissza. Első emlékei Telekessy István püspök 1709-es papnevelő intézeti alapítólevelében találhatók. Ebben olvasható, hogy az intézetben a kispapokon kívül tíz szegény sorsú tanulót is el kell helyezni, akik a kispapokkal közös fegyelem alatt élnek, bár nem a papi pályára készülnek. A regényes sorsú intézményt ; 1948 júniusában államosítot- | ták. Aztán a rendszerváltozás után, 1993-ban újra az egyház tulajdonába került a 135 fő befogadására alkalmas katolikus, középiskolai fiúkollégium. Az intézmény az Egertől távol lakó, továbbtanulni akaró vallásos fiatalok részére biztosít elhelyezést. Ezt a lehetőséget felkínálja minden olyan fiúnak is, aki kész elfogadni a házirendet, lojális a keresztény erkölcsi értékekkel kapcsolatban. A középiskolások mellett jelenleg az Eszter- házy Károly Főiskola illetve az egri Hittudományi Főiskola 9 hallgatója is a kollégium lakója. A diákok, akik között akad határon túli, felvidéki, kilenc megyéből és a fővárosból érkeztek. Az intézmény folyamatosan törekszik arra, hogy a kor követelményeinek megfeleljen. Ez megmutatkozik az épület belső helyiségeinek mind célszerűbb kialakításában, valamint a kor követelményeinek megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazásában. Délutáni stúdium a kollégiumban 2013 márciusában, az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programban meghirdetett „Épületenergetikai Fejlesztések megújuló energiaforrással kombinálva” tárgyú felhívásra a kollégium sikeres pályázatot nyújtott be. A beruházás tervezett összköltsége 70,15 millió forint volt, melyhez az Európai Unió Kohéziós Alapja és a Magyar Állam Lazítás a konditeremben vissza nem térítendő támogatás formájában 58,04 millió forint támogatást nyújtott. A fennmaradó önrészt a fenntartó, az Egri Főegyházmegye biztosította. A projekt alapvető célkitűzése az energiahatékonyság és energiatakarékosság megvalósítása. Az idén július elején elkezdett beruházás során megtörtént a tetőfödémek hőszigetelése, a nyílászárók cseréje, Megújult a templombelső Nagytályán a főpásztor megáldotta a megszépült templomot Felújított templombelsőben mutatott be búcsúi szentmisét Ternyák Csaba egri érsek október 5-én, Nagytályán. A főpásztor megáldotta a megújult épületrészeket. Az életveszélyessé vált meny- nyezetrész, a teljes villamoshálózat, a belső festés és a padlózat burkolása újult meg. A felújítás 14 millió forintba került. Az Európai Unió, valamint a Magyar Kormány társfinanszírozása révén kapott pályázati pénzhez hozzájárultak a hívek és az Egri Főegyházmegye is. Szentbeszéde elején az egri érsek rámutatott arra, hogy egy közösség számára nagy öröm, amikor hosz- szabb-rövidebb várakozás után egy megújult templomba léphet be. Az igazi örömforrás azonban az, hogy valamit adhattunk annak, aki itt lakik: az Istennek. Elmondta, hogy a magyarokon kívül a lengyel nép tekint királynőként Szűz Máriára. Sok helyen, többek között a nagytályai templom oltárképén látható a jelenet, amikor Szent István királyunk felajánlja országunkat a Boldogságos Szűznek. Í ’llyés Gyula, a 20. század második felének nagy magyar írója idős korában sokat foglalkozott a halál és az elmúlás gondolatával. Töprengéseit, vívódásait a Kháron ladikján című esszéregényében le is írta. Az utolsó fejezetben, reménytelen szomorúsággal azt állítja, hogy „az ember életében az öregedés, ha nehezen is, de érthető és elfogadható, azonban a halál értelmetlen és elfogadhatatlan”. Nyilvánvaló, hogy istenfélő, vallásos emberekként nem érthetünk vele egyet, de legyünk őszinték, és ismerjük el, hogy rokonaink és barátaink koporsója mellett, főként egy hirtelen halál esetén, bennünk is hasonló gondolatok fogalmazódnak meg. Könnyes szemmel és szomorú szívvel szoktunk elbúcsúzni szeretteinktől. Nincs ebben semmi rendkívüli, hiszen jézus maga is sírt, amikora barátja meghalt. Az is természetesnek mondható, hogy a gyász napjaiban miértek sokasága jelenik meg a tudatunkban. A felmerülő kérdéseinkre nem találjuk a választ. Nem nyugtat meg bennünket az, ami ilyenkor sokszor elhangzó, szokásos sztereotípia: ez az emberi élet rendje, előbb vagy utóbb mi is mindnyájan sorra kerülünk. Egyedül az Isten szava és a megváltó Jézus az, aki valameny- nyire érthetőbbé, elfogadha- tóbbá, és ami a legfontosabb: elviselhetőbbé teszi számunkra a halált és a múlandóságot. Ezért van az, hogy az istenfélő lobhoz hasonlóan el tudjuk mondani: „Az Úr adta; az Úr elvette, legyen áldott az 0 neve” (Jób 1,20). Különösen is megvigasztal bennünket Jézus feltámadása és a feltámadás ígérete: „Én vagyok a feltámadás és az élet, mindaz, aki hisz bennem, nem hal meg örökre.” Jézus halála és feltámadása megszüntette a halál végzetszerűségét. A hit ugyanis nem változtatja meg a halál természetes lefolyását, nem szünteti meg a halálfélelmet és az elválás fájdalmát. Krisztus is átélte ezeket. De már nem végzetszerű a halál, mert a hívő ember számára az örök élet kapuja lehet, mint Krisztus halála. A hívő ember „az Úrban hal meg” (1 Tessz 4,16). Ez a mi hitünk, és ebben a reménységben gondolunk november hónapban, a halottak hónapjában elhunyt szeretteinkre. Néhány éve, egy híres magyar színész temetésén hangzott éi a következő mondat: „Kétszer halunk meg mindnyájan, előszóra valóságban, másodszor pedig az emberek emlékezetében.” Valószínűleg mindnyájan egyetértünk ezzel a kijelentéssel. Úgy tűnik, hogy valóban ez az emberi élet rendje. Amíg élnek gyermekeink, unokáink és dédunokáink, még emlegetnek és megemlékeznek rólunk, gyertyát gyújtanak és szentmisét mondatnak értünk, de előbb-utóbb elhalványul itt a földön az emlékünk. Valahogyan úgy, ahogyan az idő múlásával megkopik a síremlékünkön a felirat. T^Wnek ellenére hittel valljuk, f— hogy a keresztény ember JL-J életében nem következik be „a második halál”, még akkor sem, ha már senki sem emlékezik meg rólunk. Ezt is a Biblia, az Isten szava alapján állítjuk, hiszen a zsoltárok könyve azt állítja: „örök emlékezetben lészen az igaz, nem kell félnie semmi rossztól” (112, 6). A Bölcsesség könyve pedig így vigasztal minket: „az igazak örökké élnek, az Urban van jutalmuk, és a Magasságbeli viseli gondjukat” (5,15). Az élet és halál Ura, a teremtő, éltető és gondviselő Isten megemlékezik az ő hűséges szolgáiról, és feltámaszt minket az örök életre. Dolhai Lajos Élet és halál
