Heves Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-06 / 258. szám

4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI 2014. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Kalandpark a gyár helyén? tervek Hosszú évekbe telhet a parádsasvári nagy álom megvalósulása Jelenleg így fest a terület... Amennyiben megépülne a többfunkciós kalandpark, az nem csupán látványosságot, de új munkahelyeket is jelentene. Hatvan év után idézték fel iskolai élményeiket találkozó A hajdani bodonyi kisiskolások, akik első ele­mista évüket a második világ­háborút követően, egészen pontosan 1946-ban kezdték, a közelmúltban nagyon szép és mindörökre emlékezetes osz­tálytalálkozót szerveztek. A résztvevők az első pillana­tokban még kicsit megilletődve keresték-kutatták egymáson a hajdani arcvonásokat, ám a kis csoportnyi ember perce­ken belül újra igazi közösséggé vált. Kisdiákként megélt él­ményeiket, ezer és egy emlé­küket felidézve járták végig a valaha együtt töltött esztendők sok-sok helyszínét. Az elmúlt hatvan esztendő jelentőségét talán még jobban kiemelte, ün­nepélyesebbé tette az együtt elköltött, hagyományos bodo­nyi ételekből-ízekből összeállí­tott ünnepi ebéd. A gyerekkori szép és izgalmas emlékeket fel­idéző beszélgetésen előkerültek a mindannyiuk által féltve őr-1 zött fényképek, együtt recitál­ták a kötelező iskolai verseket, s egymás hibáit kacagva-javít- gatva dalolták el a réges-régi dalokat. Az újra együtt töltött idő, a megannyi szép emlék felelevenítése az egybegyűlt idősödő emberek számára élet­hosszabbító élmény marad. A múltat felidéző kicsiny csapat tagjai nagyon szomo­rúan vették tudomásul, hogy a községben évek óta nem mű­ködik iskola, így aztán a mai diákok ilyen élményhez már aligha jutnak - tudtuk meg Fejes Katalintól, a találkozó szervezőjétől. Oldalszerkesztő: Barta Katalin Telefon: 06-30/556-4250 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600 Pétervásárai kistérségi oldalunk legkö­zelebb december 4-én jelenik meg. Parádsasváron hosszú-hosz- szú évek óta szúrja a szemét a helyieknek és a turisták­nak a hajdani üveggyár má­ra teljesen lepusztult épület- együttese. Barta Katalin A festői szépségű településen az önkormányzat több alka­lommal is deklarálta: a község fejlődése szempontjából a leg­fontosabb a turisztikai vonz­erő növelése. Holló Henrik, a település régi-új polgármestere abban bízik, hogy az elkövetke­ző ciklusban megvalósulhat a sasváriak régi álma, nevezete­sen, hogy sikerül majd az üveg­gyár helyére olyan létesítmény­komplexumot építeni, ami a térségben az egyik legvonzóbb idegenforgalmi célpont lehetne. A nagyszabású tervekről egyelőre annyit lehet tudni, hogy azokat az önkormányzat egyetértésével a Trend Busi­ness Kft. vázolta fel, a megva­lósításig azonban még rengeteg teendő vár a tervezett beruhá­zás minden szereplőjére. Ami bizonyos, hogy a meglévő iro­dai, raktározási épület földszin­ti részén egy közösségi teret alakítanának ki. Itt kapna he­lyet egy gyorsétterem, a hely­ben működő manufaktúrák kiállított termékei, az első eme­leten pedig egy, az üveggyártás múltját bemutató állandó kiál­lítást hoznának létre, ahol egy 3D-s mozi segítségével idéznék fel az üveggyártással kapcsola­tos múltat. A második emeleten diák­szállás, illetúe az erdei iskolá­hoz kapcsolódó tantermek, fog­lalkoztatók kapnának helyet. A meglévő gyártó-, raktár- és szociális épületek egy részét elbontanák, a hutaépület át­alakításával, bővítésével pedig egy fedett, egész évben hasz­nálható kalandpark létesülne, ahol háromévestől hatvanéves korig mindenki találhatna a a projekttel kapcsolatosan jelenleg folyik az egész telepü­lésre vonatkozó építészeti sza­bályozási terv módosítása, ami legalább 6 hónapot vesz igénybe, és csak ezt követően indulhat el bármilyen konkrét engedélyezési terv készítése. Ez a remények szerint a 2015- ös év elejére, a pályázatok be­kalandvágyának megfelelő szó­rakozást. Itt alakítanának ki a fiatalok számára egy konditer­met is. Az udvaron épülne meg a teraszos fogadórész, több kor­osztálynak is alkalmas játszó­terekkel, s egy körpalánkos, többfunckiós futball-, kosár­labda-, illetve teniszpálya létre­hozása is szerepel a tervekben. Mivel az elmúlt 300 évben számtalan technikával, illet­ve technológiával készültek az üvegtermékek a gyár terüle­tén, ezért a regionális környe­zetvédelmi felügyelőség bevo­násával a környezetre veszélyt jelentő szennyezőforrásokat is fel kell számolni az elkövet­kező hónapokban. Az érintett épületekkel kapcsolatosan már nyújtása pedig 2015 közepére várható. Optimális esetben a kivitelezés 2016 elején indul­hat, és várhatóan 2017 nyará­ra az elképzelések jelentős ré­sze is megvalósulhat. 2017 jú­niusában már működhet a „kalandpark”, ami - akárcsak a Károlyi-kastély - hírét vinné a településnek. érvényes bontási engedéllyel j rendelkezik az önkormányzat. Érdekesség, hogy a gyárké- | ményt szeretnék meghagyni: egyrészt a hajdani gyártási | folyamat emlékeként, más­részt - egy külső csigalépcső­vel kiegészítve - kilátóként is szolgálna. A bátrak és kaland­vágyók részére pedig egy 300 méteres drótkötélpályát hoz- nának'létre. . .m;.. Az elképzelések szerint az első lépésben a kármentesítés, illetve a bontás történne meg, hogy az építkezéshez egy min­den szempontból „tiszta” terü­let álljon rendelkezésre. A ki­vitelezésre legalább két pályá­zatot kell készíteni, az egyik­ben a „kalandpark” funkció és cél a meghatározó, a másikban a szálláshelyek kialakítása, illetve az ehhez kapcsolódó közösségi terek létrehozása. A beruházás előkészítése ren­geteg egyeztetést, hivatali segítséget igényel, ám az ön- kormányzat úgy véli, minden erőfeszítést megér, mivel amel­lett, hogy csábító turisztikai célponttá válna a település, a munkahelyteremtésben és a fiatalok megtartásában is óri­ási szerepe lehetne egy ilyen terv megvalósulásának. Ezen a hétvégén rendezik Recsken a hagyományos kórustalálkozót dalos ünnep Recsken hetek óta készülnek a már szokásos dalos ünnepre, a „Fúj, süvölt a Mátra szele” elnevezésű nemzetközi kórustalálkozóra. A Mátrai Visszhangok Zenei Közhasznú Egyesület berkein belül működő Mátrai Vissz­hangok Vegyeskar szervezé­sében e hét végén, november 7-8-án immár tizenkettedik alkalommal találkoznak a ha­táron inneni és túli - köztük felvidéki és vajdasági - kóru­sok, hogy osztozzanak a közös éneklés élményében. A részletekkel kapcsolatban Nagy Józsefné, az egyesület elnöke nelmondta, hogy pén­teken fogadják a határon túli vendégeket, akiket - az előző évekhez hasonlóan - helyi csa­ládok látnak vendégül. Mivel az idei találkozó az I. Világ­háború kitörésének 100. év­fordulója jegyében zajlik, ezért november 7-én a művelődési házban nyílik meg az ezzel kapcsolatos emlékkiállítás. Szombaton délben együtt koszorúznak a kórusok az I. vi­lágháborús emlékműnél, majd délután egy órától ökumenikus istentiszteleten vesznek részt a római katolikus templomban. Délután fél négytől a mű­velődési házban kezdődik a szokásos kórushangverseny, amelyen fellép az Egri Obsi­tos Fúvószenekar, az Andante Vegyeskar? a Szlovákiából érkező Tornaaljai kórus, a Szi­várvány Dalkör és Kubikos Tamburazenekar, a lengyel Zorza Vegyeskórus, valamint | a Magyar Honvédség szolnoki j légierőzenekara. A siroki No- vák Pál és az andornaktályai Vámosi László tárogatón adnak ! elő katonadalokat. ■ A kórusoké lesz majd a főszerep... Ha minden jól halad, 2017-re lehet élménypark HIRDETÉS A KEOP-3.2.0/11-2012-0015 projekt keretében legeltetéses állattartás a Blikkben TERMÉSZETVÉDELEM 230 millió forint az egyensúly fenntartására A hagyományos legeltetéses állat­tartást állította vissza a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság több saját vagyonkezelésű területén a Mátrában és a Bükkben. A racka- juhok legeltetésével valamint a rendszeres kaszálással lehetővé válik a hazai viszonylatban párat­lan hegyi- és dombvidéki rétek illetve gyepek természetvédelmi szempontoknak megfelelő hosz- szútávú fenntartása. A néhány napja befejeződött fejlesztés ke­retében az Igazgatóság kiépítette a hagyományos állattartás infrast­rukturális feltételeit, például nyári szállást, karámot, valamint mobil pásztorszállást is telepített. A Mátrai Tájvédelmi Körzetben, a Bükki Nemzeti Parkban, a Láz- bérci Tájvédelmi Körzetben lévő saját vagyonkezelésű hegyi rét­jein és legelőin teremtette meg az élőhelyek kezeléséhez szüksé­ges infrastrukturális feltételeket. Elsőként a parádi, somhegy­bükki legelőn valósították meg a legeltetéses állattartást a 230 millió forinttal támogatott prog­ram keretén belül. Vállalták, hogy 2015-ig kiépítik a hagyo­mányos állattartás infrastruktu­rális feltételeit: így például té­liesített nyári szállást, karámot, mobil pásztorszállást létesíte­nek, valamint megvásárolják a természetvédelmi kezelésekhez legszükségesebb gépeket, be­rendezéseket. Az ősi magyar juhfajta, a feke­te racka fenti területeken történő tartása és legeltetése egyrészt génmegőrzést szolgál, másrészt a gyepek fennmaradását szolgálják. A Cserépfalu határában lévő Mész-hegyen a Hidegkúti fás le­gelő gyepterületeinek kezelésé­re ugyancsak megteremtették a juhtartás feltételeit egy tufába vájt juhhodály kialakításával. A többi területen kaszálással tart­ják fenn a megfelelő természeti állapotot. BEFEKTETÉS A JOVÓBE Uj polgármester a község élén váltás Ortó Szilárd kapott bizalmat a település vezetésére Bükkszenterzsébeten a leg­utóbbi önkormányati válasz­táson Ortó Szilárd kapott a választóktól felhatalmazást a község vezetésére. Elődje, dr. luhász László az előző ciklus­ban is arra törekedett, hogy utódja egy kiegyensúlyozottan, hitel nélkül gazdálkodó önkor­mányzat irányítását vehesse át. Az új polgármester egyéb­ként évekig dolgozott kép­viselőként, így jól ismeri az erzsébetiek gondjait, örömeit. A tervekről szólva úgy fogal­maz, az elkövetkező években is az a fő cél, hogy a meglévő intézmények megbízhatóan működhessenek. Nagyobb fi­gyelmet fordítanának a bel­Ortó Szilárd irányítja a községet területi utakra, járdaszaka­szokra, hiszen a harmincéves úthálózat megérett arra, hogy új aszfaltréteget kapjon. A kö­vetkező ciklusban kiterjedt faluszépítési programot indíta­nak, parkot, játszóteret, fedett piacot alakítanak ki, s ifjúsági klubot és falumúzeumot is léte­sítenének. Abban is bízik a fa­lu első embere, hogy a jövőben új munkahelyeket is kínálnak helyi vállalkozók, ezzel segítve a fiatalok helyben maradását. Mivel az elmúlt években a Start közmunkaprogram is so­kat javított a foglalkoztatáson, ezért ennek folytatását is szor­galmazzák, hogy minél többen juthassanak munkához. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom