Heves Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-27 / 276. szám
2 2014. NOVEMBER 27., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Kórházi olajügy: bíróság előtt a csalással vádolt vezetők Osztunk, szorzunk, végül adózunk gazdálkodás Az önkormányzatok többsége nem terhelné tovább a lakosságot ► Folytatás az 1. oldalról BÜNTETŐELJÁRÁS Az egri Mark- hot kórház 2008-ig fűtési tartalékként jelentős mennyiségű gázolajat szerzett be. Két föld alatti tartályban összesen több mint 23 ezer liter gázolajat tároltak. Az intézmény időközben gázüzemű fűtésre állt át, a tartályok lebontását tervezték. Az értékesítési próbálkozások nem jártak sikerrel. A gázolajon aztán 2012 nyarán végül mégis sikerült túladnia a kórháznak. Értesüléseink szerint oly módon, hogy az adásvételi megállapodást egy támogatási szerződéssel leplezték, a gázolajleltárban nyilvántartott mennyiséget arra hivatkozással vezették ki, hogy azt eltüzelték. 2012 szeptemberében támogatói szerződést kötött a kórház az olajat megvásárló egri kft.-vel. Ebben az egyezségben közel négymillió forint adomány szerepel, amely a gázolaj vételára volt. Ezt az összeget a kft. át is utalta, majd elszállították a gázolajat. Az adásvételt követően - információink szerint - több mint egymillió forint áfát nem fizetett meg a kórház. További tanúk meghallgatásával jövő márciusban folytatódik a bírósági eljárás. ■ G. R. A Hírlap Mikulása ajándékkal készül a gyerekrajzokért kedves gyerekek! Biztosan izgatottan várjátok a Mikulás érkezését! Talán már verseket, dalokat is tanultatok, melyeket előadtok majd a Nagyszakállúnak. Arra biztatunk benneteket, rajzoljatok is a Télapónak! Vessétek papírra, hogyan képzelitek el találkozásotokat a Mikulással, vagy hogyan nézhet ki Rudolf, a rénszarvas! Küldjétek be rajzotokat december 1-jéig a Heves Megyei Hírlap Szerkesztőség címére (3300 Eger, Trinitárius u. 1.), mi pedig a legötletesebb rajzokat mesekönyvvel, édesség- csomaggal és bábszínházbelépővel jutalmazzuk! A nyertesek névsorát december 3-án olvashatjátok lapunkban. ■ Jövőre jó eséllyel új helyi adókat is kivetnek az ön- kormányzatok. A kisebb települések vezetői nem terhelnék tovább a lakosságot, mondván, nincs már tőlük elvonható forrás. Barta Katalin „Hódolj az istennek, tiszteld a királyt, de félned csak az adószedőtől kell.” Egy sumér agyagtáblán találták ezt a feliratot, amelyből kiderül, hogy négyezer év óta nem sokat változott az emberek véleménye az adófizetésről. Az adó szükséges rossz, szokták mondani, amely végigkíséri az emberiség történelmét. Az új önkormányzati finanszírozási rendszer előkészítése kapcsán már 2011-ben felmerült, hogy a helyhatósági feladatok újragondolása után állami feladat lesz például az iskolák fenntartása, ám ezzel együtt az iparűzési adó egy része és a súlyadó is a központi költségvetést gyarapítja. Ez a tervezet akkor óriási tiltakozást váltott ki, ezért az iparűzési adó helyben maradhatott, ám a gépjármű adóztatásból befolyó összeg egy része a központi büdzsébe vándorolt. Már ekkor deklarálta a kormány: a településeken szabadon választott új adófajtákat vezethetnek be, s ha úgy tetszik, akár ebadót vagy füstadót is kivethetnek. Az elképzelésről a megyénkben helységek polgármesterei már három éve is kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy a gépjármű- és az iparűzési adó tetemes része a saját költségvetésüknek, ezért elképzelhetetlen, hogy e tételeket az állami büdzsébe tereljék. Márpedig egy részét beterelték... Igaz, kárpótlásként tavaly év végén valamennyi önAz utóbbi években egyre többen foglalkoznak falusi vendéglátással. Az idegenforgalmi adót jó részük már évek óta fizeti. Képünk illusztráció kormányzat előző években felhalmozott adósságát átvállalta a kormány. Ezt a lépést csak azok vették zokon, akik korábban nem adósodtak el. Ők lakosságarányosan ugyan kaptak egy kis kárpótlást a költségvetésből takarékosságukért, azonban ez sok esetben nem állt arányban az esetenként százmilliós tartozások átvállalásával. ■ A polgármesterek többsége szerint többféle kalkulációt is érdemes készíteni. Most újabb parlamenti tervezet ejti gondolkodóba a helyhatóságok vezetőit. Jövőre tudniillik megváltozik a segélyezés rendszere, s ez alapvetően az önkormányzatok feladata lesz. Egy kis magyar adótörténelem A török hódoltság korában hazánkban újabb adófajtákat is bevezettek, például menyasszonyadót, a lány férjhez adásakor fizetendő illetéket, tűzifa, hordók, kertek utáni adókat. Országos adóval először I. Károly próbálkozott 1342-ben, aki a pénzhamisításból származó veszteségek ellensúlyozására minden olyan kapura, ahol egy szénával vagy gabonával terhelt szekér átmehetett, 18 dénár adót szedetett be. 1849 után a bécsi kormány Magyarországot is az osztrák adórendszer alá vonta, emiatt égyre több új adófajta jelent meg. Kellett fizetni a föld, a ház, a jövedelem, a kamatok után, fényűzési adót róttak ki a cseléd-, a kocsi- és a lótartás, a tekeasztalok és a játéktermek után is. A javaslat szerint az önkormányzatok szabadon dönthetnek majd a támogatások nagyságáról és formájáról, a megfelelő adóerő-képességgel nem rendelkező önkormányzatok pedig központi költségvetési forráshoz jutnak majd. Egy másik jogszabály ezzel egyidejűleg lehetőséget adna a helyhatóságoknak, hogy amit az állam nem adóztat, arra helyi adókat vethetnek ki. A megyénkbeli polgármesterek többsége szerint többféle kalkulációt is érdemes készíteni a jövő évi helyi büdzséhez, ám az, hogy milyen év várható, akkor lesz biztos, ha a parlament elfogadja az országos költségvetést és az egyéb vonatkozó jogszabályok is megszületnek. Forgó Gábor, Mátraderecske első embere elmondta: esetükben jelenleg csak a kommunális adót (évi 5000 forint) fizettetik meg helyben lakókkal, és elképzelhetetlennek tartja, hogy további terhekkel sújtsák az embereket. Új adókról lehet ötletelni, hiszen a történelem során szinte mindenre ki lehetett vetni adókat, ám ez a mai magyar valóságot tekintve elképzelhetetlen. Pétervásárán három éve vezették be a kommunális adót, a beépített ingatlanokra, évi 8000 forint értékben. Ezen kívül a helyi iparűzési adóból és az idegenforgalmi adóból befolyt tételekkel gazdálkodhatnak. Eged István polgármester szerint egyelőre nem látni tisztán, hogy milyen mértékben szakad az önkormányzatok nyakába a segélyezési rendszer finanszíroNegyedszázada újra adóztathatnak helyben az 1990. december 30-án kihirdetett 1990. évi C. törvény, a Htv. 1991. január l-jétől hatalmazta fel a települési ön- kormányzatokat a helyi adóztatási jog gyakorlásával. Az 1991-es év az átmenet éve volt, mivel éltek még a tanácsi adók, adójellegű kötelezettségek, és az önkormányzatok- nak is fel kellett készülni a helyi adóztatás bevezetésére. Az országban 1991-ben 308 helyi önkormányzat vezette be a helyi adót. Az 1994-es választásokat követően számos eddig helyi adót nem alkalmazó önkormányzat fedezte fel a helyi adóztatást. A ciklus első évében az új képviselő-testületek sokkal bátrabban éltek a lehetőséggel. I Ön mennyi helyi adót fizet jelenleg évente? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. zása, de az bizonyos, hogy új helyi adók bevezetése a városban elképzelhetetlen. Végső esetben szóba jöhet esetleg a húsz hektár feletti földek megadóztatása, de ezt is alaposan meg kell vitatni, mielőtt döntés születne. Bükkszéken jelenleg négyfajta helyi - iparűzési, súly-, a beépítetlen telkek után fizetendő, illetve idegenforgalmi - adó létezik. Ezek a bevételek a költség- vetés közel 4-5 százalékát adják. Zagyva Ferencné polgármester szerint a nehezen elképzelhető, hogy újabb terheket tegyenek az emberek vállára. Itt az előző években felmerült már a kommunális adó gondolata, ám azt némi egyeztetés után elvetették a képviselők. A leggyakoribb mai helyi adófajták jelenleg az iparűzési adó, a gépjárműadó, az idegenforgalmi adó, a kommunális adó, ám a történelem során a legképtelenebbnek tűnő dolgokat is képesek voltak megadóztatni. Ha ősz, akkor Adács, tizennyolc éve színjátszó-találkozó Két nap alatt több mint tíz előadást mutattak be Kell egy kis áramszünet, ám nem mindegy, mikor Immáron 18. alkalommal rendezte meg a napokban a Zé- ta Kulturális Egyesület - a Magyar Szín-Játékos Szövetség szakmai támogatásával- Adácson az Országos Falusi Színjátszó Találkozót, amely a hatodik esztendeje már Kárpátmedencei fesztivállá bővült. Ezúttal - a házigazdák mellett- 10 csoport fogadta el a meghívást, s mindegyik bemutatott produkciót szakértőkből álló zsűri is megtekintette, illetve értékelte. Szőkébb hazánkat ^ az egri Adáshiba képviselte, ők | adták a nyitóelőadást Kary Jó- f zsef, Nemzeti Művelődési Inté- | zet Országos Minőségfejlesztési s Központ vezetőjének köszöntője után, de jöttek fellépők Veszprémből, Jászfényszaruból, Gáláról és Ballószögről is. A rendkívül jó hangulatú, barátságos találkozó egyik csúcspontja természetesen a szombat esti előadás volt, a Veritas Színpad tagjai teltház előtt mutatták be a Mágnás Miska című operettet. Az ítészek - Kiss László, az MSz-JSz tanácsadó testületének elnöke, Regős János, a Magyar Szín-Játékos Szövetség elnöke és Tóth Zsuzsanna színházpedagógus - a fesztivál zárónapján három arany, négy ezüst és két bronz minősítést osztottak ki, miután egyenként értékelték a bemutatott produkciókat. ■ R A. Füzesabony Az áramszolgáltató télen végzett karbantartási munkái, az emiatti áramszünet és az így kihűlő lakás okozott gondot füzesabonyi olvasónknak, Paralj Mátyásnak, aki a Hírlaphoz fordult panaszával. Elmondta: a városban három időpontra hirdettek karbantartást, ám a lassan állandósulni látszó mínuszok és az áram híján fűtetlen lakás nem volt éppen kellemes.- Egy ilyen fűtés nélküli napon 15 fokra hűlt le házunk, a karbantartás fontosságáról semmi kétségem, ám a téli időszakokban ez elég aggasztó - jegyezte meg. Boros Norbertét, az ÉMÁSZ kommunikációs igazgatóját szembesítettük a problémával, aki elmondta, nagyszabású karbantartásokra ötévente van szükség, a legfeljebb nyolc órát igénybevevő kisebb kimaradás ideje alatt pedig igazán nagyon nem hűlhetnek ki a házak.- Van, aki télen, van, aki nyáron nem szereti, ha nincs áram, egy azonban biztos, nagyon meleg és nagyon hideg időszakra sosem tesszük a karbantartás idejét. Nagyon fontos azonban, hogy ha valakinek egészségügyi állapota miatt elengedhetetlenül szüksége van áramra, jelezheti azt felénk, így védett fogyasztónak minősül és mentesül az árammentes órák alól - nyilatkozta. ■ J. H. A gálái Rózsa (Szín)Ház a Kölcsönlakás című darabot mutatta be Adácson
