Heves Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-31 / 254. szám

2014. OKTÓBER 31., PÉNTEK PETERVASARA 5 AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS A KIADÓ ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSE ALAPJÁN JÖTT LÉTRE. Az észak-hevesi térség jövőjéről Beszélgetés Eged Istvánnal, Pétervására város polgármesterével, a Kistérségi Társulás elnökével Tisztelt Polgármester Úr! Négy év után újra bizalmat kapott a szavazóktól. Hogyan értékelné ezt? Nagy köszönettel tartozom a választópolgároknak, hogy támogatásukról biztosítottak. Valójában azt mondhatom, hogy ez jó és felemelő érzés. Azonban én úgy érzéke­lem, hogy ez a bizalom már nemcsak az eredményeknek, hanem a folytatásnak is szól. Ennek a gondolatnak a tuda­tában készülök az előttem álló öt évre. Beszéljen egy kicsit az elkö­vetkező évek terveiről! Az elmúlt évek eredményeit már sok helyen elmondtam, sok írásos anyag, kiadvány született, így azt gondolom, felesleges mindet újra felsorol­nom, hiszen az elért eredmé­nyek magukért beszélnek. De mindenképp említést érdemel néhány olyan tevékenység, amit az elmúlt években csinál­tunk, és melyek fényében a dol­gokat folyamatában érdemes vizsgálni, az eredményekre és alapokra építkezve tudjuk a jö­vő terveit megfogalmazni. Pétervására az észak-heve­si térség központja. Ennek a szerepének eddig is megfelelt és ezt a szerepet továbbra is erősíteni szeretnénk. Mindez azonban felelősséggel is jár. Én, mint polgármester, és mint a Kistérségi Társulás elnöke el­sődleges feladatnak tekintem a térségek közötti együttműkö­dést, a közös érdekek képvise-' letét, a gazdasági, turisztikai és szociális programokban va­ló közös részvételt. Eged István polgármester Fontos dolognak tartom, hogy ezt minden település megértse, hiszen a térségben alapvetően alacsonyabb lélek­számú települések találhatóak. A járást alkotó húsz telepü­lés összlakosságának létszá­ma mintegy 22 000 fő. Ez egy magyarországi viszonylatban közepesnek mondható város létszámával egyenlő, tehát ösz- szefogás, közös programok ki­dolgozása és együttműködés nélkül a települések érdekér­vényesítő képessége önállóan csekélynek mondható. Ennek ellenére a térségben látványos építkezések történ­tek, szinte minden település nyert pályázatokat. Ön ezt ke­vésnek érzi? Akkor bontsuk több részre a dolgot! Valóban örömteli, hogy a térségben lévő települések az utóbbi években jelentős forrá­sokhoz jutottak. Egyrészt meg­szabadultak adósságaiktól, kiszámítható költségvetési ke­retből gazdálkodhatnak, más­részt a pályázatok jó kihasz­nálásának eredményeként valóban hasznos dolgok történ­tek. Itt gondolok az intézmény- felújításodra, látványberuhá­zásokra, szociális és egyéb felzárkóztató programokra, a START munkaprogram jól lát­ható eredményeire, illetve a tu­risztikai fejlesztésekre. Külön említést érdemel a LEADER források maximális kihasználása térségünkben, ahol 2011 óta nemcsak a tér­ségnek juttatott Európai Uniós keret egészét sikerült megfele­lő helyekre eljuttatni, hanem még pótlólagos forrásokat is sikerült szerezni. Talán sokan nem tudják, de Szilvásváradtól kezdve Bükk- szenterzsébeten keresztül egé­szen Párádig sok beruházás és sok program ezeknek a pá­lyázatoknak köszönhető, jó né­hány településen a templomok felújítása, közösségi terek ki­alakítása valósult meg, de sok civil szervezet és vállalkozás is forrásokhoz jutott. Amiben némi hiányt érzek - és ez Pétervásárát és térségét is érinti - az a nagyobb gazdaság- fejlesztési programok megvaló­sítása. Azt gondolom, hogy az elkövetkező években minden­képp előre kell lépni. Magam és a képviselőtestület számára ezt a célt fogalmaztam meg. Az előbb említett források és lehetőségek ugyan sokat jelen­tenek a település számára, na­gyobb léptékű munkahely-lét­rehozást és a települések szá­mára fontos adóbevételeket nem eredményeznek. Ezért a jövőben olyan irányú terveket kell megfogalmaznunk, amely­nek legfőbb célja a munkahely- teremtés, másrészt a munka­helyek megtartása, harmad­részt a fiatalok helyben tartá­sának elérése. Ezeket a terveket több részre bontanám. Elsőként az infra­struktúrát kell említenem, hi­szen a megközelíthetőség ma már elengedhetetlen és alap­vető elvárás. Ehhez jó alapot jelenthet az a több éve elké­tegrált városfejlesztési straté­giáját. Nemrég csatlakoztunk a Nemzeti Közszolgálati Egye­tem „Helyi Közösségi Akadé­miák” hálózatához, melynek keretein belül a napokban tar­tottuk meg az.első fórumot. Ennek célja a helyi lakosság, véleményformálók* intézmény- vezetők és gazdasági szereplők bevonásával a település hosz- szabbtávú fejlesztési céljainak meghatározása. A következő hónapokban további egyez­tetések és konferenciák való­sulnak meg itt Pétervásárán, melynek eredményeképpen várhatóan január végén egy ta­nulmány formájában összeáll a fejlesztési stratégia. Ebben a programban az or­szágból jelenleg 77 település vesz részt, ezért bátran mond­hatom, hogy úttörők vagyunk a fentebb említett kezdeménye­zésben. Végül térjünk át egy kicsit könnyedebb témára. Szere­tettel beszél Pétervásáráról és környékéről. Melyek azok a pontok, melyek a szívéhez nőttek? Nehéz ezt meghatározni, de nagyon szeretem a természeti környezetet, hiszen gyönyörű. Szeretem azt a viszonylagos csendességet, melyet itt a kör­nyéken meg lehet találni. Ugyanakkor örömmel tekin­tek a fejlődésre, érdekesnek ta­lálom a különböző települések egyes sajátosságait, illetve azt, hogy a palóc hagyományoktól kezdve a fürdőkön át az ap­róbb, de annál érdekesebb tu­risztikai látványosságokat is meg lehet találni. Sajnálom ugyanakkor, hogy a környéken sok helyen meg­szűnt a sport. A gyermekko­romban átélt focimeccsek, a szomszédos rangadók ma már hiányoznak. Ezen túlmenően, hiányzik még a Mátrai hegyi autóverseny is. Remélem, mindezek újra­élednek, hiszen nemcsak a gazdaság és a pénz a fontos, hanem az is, hogy az itt élők a közösségi rendezvényeken is egymásra találhassanak. szült terv, amely a Bátonytere- nye-Ózd gyorsforgalmi út meg­építésére irányul, és amelyre Orbán Viktor miniszterelnök úr salgótarjáni útja alkalmával külön is kjtért, illetve ígére­tet Tett Személyes tapasztala­taimmal tudom alátámasztani, hogyigez tálálkozik a bátony- terenyei, pétervásárai és* ózdi igényekkel is. Ha belegondolunk, a folya­matban lévő Hatvant Salgótar­jánnal összekötő 21-es út négy­sávossá tétele mellett ezzel a gyorsforgalmi úttal Nógrád-He- ves-Borsod egy jól használható közlekedési folyosót kapna. Ez a gazdasági szereplők számára jelentős pozitívummal járna, hiszen javítaná a térség elér­hetőségét. Ugyanakkor a tu­rizmusra is jótékony hatással lehetne, hiszen amellett, hogy gyönyörű a környék, jó néhány turisztikai látványosság pl. fürdőzési, horgászati és pihe­nési lehetőség van a térségben. A turisztikára rákapcso­lódva kész kistérségi tervünk van a Tárná patak melletti Si- rok-Pétervására-Istenmezeje útvonalon haladó kerékpárúi­ra, melyre csak forrásokat kell találnunk. Ez egy bekötőúttal érintené Bükkszéket is. To­vábbá szeretném megemlíteni, hogy évtizedek óta létezik egy terv a Pétervására-Terpes-Szaj- la közötti víztározó megépíté­sére, amely az egyre szélsősé­gesebb időjárási körülmények miatt, a turizmus mellett fon­tos árvízvédelmi szerepet is betölthetne. Polgármester úr, Ön nagyon lelkesen beszél ezekről a dol­gokról. Megvalósíthatónak tartja mindezeket? Természetesen. Hiszen gon­doljon csak bele, a kelet-nyuga­ti irányú gyorsforgalmi út, az észak-déli irányú kerékpárút és a víztározó egy metszés­pontban találkoznának. Ha ránézünk a térképre, már ab­ból is látható, hogy ez mekko­ra jelentőségű lenne, hiszen az észak-hevesi részt mindenkép­pen bevonná a megye, a régiók és a határon átnyúló kapcsola­tok vérkeringésébe. Páratlan lehetőség, ugyanis onnantól kezdve az emberek és a gazda­sági szereplők már önmaguktól is felfedezhetnék a környéket. Van olyan terv, amit még nem érintett? Igen, és ez talán ez az egyik legfontosabb. A kiemelt gazda­sági programok, a központilag irányított munkahelyteremtő beruházások, a közepes vagy nagyobb gazdasági szereplők jótékony orientálása térségünk felé véleményem szerint erős igény a húsz település részéről. Ehhez azonban, úgy gondo­lom, már önmagában kevés a települések polgármestereinek kinyilvánított akarata. Ide a bennünket képviselő politiku­sok, döntéshozók munkája is szükséges. Ugyanakkor a gazdasági élet fontossága mellett az elöregedő lakosság megfelelő ellátása* ki­szolgálása és biztonságának iqgarantálása minden térségbeli polgármester fontos feladata kell, hogy legyen. Ennek na­gyon jó példája a Pétervásárán működő Aranykapu Kistérségi Humán Szolgáltató Központ, melynek keretein belül a csa­ládsegítő szolgálat, támogató szolgáltatás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyer­mekjóléti szolgálat, gyermekek átmeneti gondozása is igénybe vehető. Nemcsak a lakosság, hanem az intézmény részéről is csakis pozitív visszajelzése­ket kaptunk. Összességében azt mondha­tom, a kiemelt gazdasági prog­ramok mellett a térséget való­jában felzárkóztatni kívánó szándék szükséges. Mindez érthető, de ha megvan a központi szándék, mindemel­lett megvannak az ehhez szük­séges települési tervek is? Igen, hiszen a fentebb emlí­tett terveket az elmúlt évben folyó egyeztetéseken beépítet­tük a Heves Megyei Területfej­lesztési Tervbe. Pétervására város az utóbbi néhány évben kidolgozta in­Az Aranykapu Kistérségi Humán Szolgáltató Központ épülete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom