Heves Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)
2014-10-30 / 253. szám
4 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2014. OKTÓBER 30., CSÜTÖRTÖK Létminimum alatt a megye negyede keresetek Hevesben valamelyest kedvezőbb a foglalkoztatottak helyzete az országosnál A legnagyobb Heves megyei vállalatok általában anyagilag jobban megbecsülik az alkalmazottaikat, különösen a hiányszakmában dolgozókat... Szűkebb hazánkból harmincegy cég tartozik a NAV-nak tartozások A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette azon vállalkozások listáját, amelyek legalább 180 napja folyamatosan százmillió forintot meghaladó összeggel tartoznak az adóhatóságnak. A lajstromban több mint 2800 cég neve és címe szerepel, ezek közül ezer működik még, a többség felszámolás, 170 vállalkozás pedig végelszámolás alatt áll. Heves megyéből 31 társaság szerepel a listán, ám 25 ellen felszámolási eljárás folyik. A még működők közt tartja számon az adóhivatal az új szereplő, demjéni Agria Cash Finance Kft.-t, a csányi Aqua-Pet Kft.-t, a hatvani Candy Építőipari Kft.-t, a lőrinci Dae Chang Hungaryt, a füzesabonyi Exakt.hu Kft.-t (ez csődeljárás alatt van), valamint a gyöngyösi Primaworld Kft.-t. Azon négyezer magánszemély nevét és címét is közzé tette a NAV, akiknek legalább tízmillió forintos adó- és járuléktartozásuk van. Közülük 2500 magánszemély, a többiek egyéni vállalkozók. Heves megyéből 118-an szerepelnek a listán, ebből félszázan egyéni vállalkozók. Huszonhét egri, tizennyolc gyöngyösi, tíz hatvani, illetve nyolc erdőtelki személy van az adó- és vámhivatal „feketelistáján”. ■ T. B. Franciaországban mutatkozott be a Sanatmetal lvon Az Európai Gerinc Társaság október elején Lyonban rendezte meg legjelentősebb szakmai kongresszusát, amelyen a Sanatmetal kiállítóként vett részt. Az egri cég a multinacionális vállalatok mellett is felkeltette a figyelmet: a legnagyobb érdeklődés a Debreceni Egyetemmel közösen kifejlesztett CAB-horog rendszerre irányult, ami képes a gyermekkori veleszületett gerincdeformitások és az időskori előrehaladott csigo- lyacsuszamlás eredményes kezelésére is. Szintén sikeres volt Flex-TLT rendszerük, ami csökkenti a szomszédos szegmentum szindróma kialakulásának valószínűségét. ■ T. B. A szakszervezetek szerint az országban egymillióan keresnek kevesebbet a létminimumhoz szükségesnél, míg Hevesben a dolgozók negyede a törvényi minimumot viszi haza. Tóth Balázs Az elmúlt években hazánkban- főleg a válság hatására - kialakult és szélesedett a dolgozói szegénység: mintegy egymillió olyan munkavállaló van, aki a KSH által számított létminimum (ez a tavalyi évben egy egyfős háztartásban 87 ezer 510 forint volt; egy felnőtt és egy gyerek 144, egy négytagú, kétgyerekes család 254 ezer forintból él meg havonta) alatti összeget visz haza 8 órás, teljes állású munkával - írja a napi. hu. Bár a GDP növekszik, a foglalkoztatási adatok javulnak, a közmunkaprogramok révén pedig csökken a munkanélküliség, és többen jutnak munkához, a legálisan járó bérek nagysága akár egymillió ember esetében sem éri el a létminimum szintjét. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) által készített, s a napi.hu által idézett háttéranyagból - amelyet a kormányzatnak is megküldték- kiderül, a mintegy 4 millió munkavállaló negyede olyan bért visz haza, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított összeg szerint még arra sem elegendő, hogy a huszonegyedik századi minimális igényeknek megfelelő életet biztosítsa. Ez a tendencia a háttéranyag szerint az elmúlt években főleg a gazdasági válság hatására jelentősen felgyorsult, vagyis kialakult és széletavaly Év eleje óta nőtt a foglalkoztatás Heves megyében: a 2013 első negyedévi 104 ezerről az idei második negyedévi 114 ezerre. Ám a KSH adatai szerint idén április-június között volt egy megtorpanás, hiszen 2014 első három hónapjában még átlagban 117 ezren dolgoztak a megyében. A visz- szaesés egyébként nem volt jelsedett a dolgozói szegénység. A magyar bérrendszer ugyanis nem harang alakú - melynek csúcsa, tehát a leggyakoribb érték az átlagbér -, hanem két púpja van: az egyik kiemelkedés a minimálbér és annak környéke, a másik az átlagbér környéke. A szakszervezeti tömörülés szerint ez a munkaerő- piac szétszakítottságát mutatja. ■ Heves megye a bruttó átlagjövedelmet érintő rangsorban a nyolcadik helyen szerepelt... A NAV adatai szerint 2013- ban a személyi jövedelemadó-bevallások alapján készített statisztika alapján Budapesten körülbelül bruttó 230 ezer forint volt az átlagjövedelem, míg lemző az ország egészére, csupán néhány megyére, összességében ugyanis 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Bor- sod-Abaúj-Zemplénben, Haj- dú-Biharban, Szabolcs-Szat- már-Beregben és Győr-Mo- son-Sopronban viszont - me- gyénkhez hasonlóan - kevesebb volt a bejelentett állással rendelkező munkavállaló. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bruttó 132 ezer forint, ami azt is jelenti, hogy az ország legkeletibb megyéjében átlagban a létminimumnál is kevesebbet vittek haza a keresettel rendelkezők - emeli ki a MaSZSZ háttéranyaga. A fővároson kívül mindössze négy megye van, amelyekben a 171,6 ezer forintos átlag felett van a bruttó kereset: Pest, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Komárom-Esztergom. Heves megye a bruttó átlagjövedelmi rangsorban a nyolcadik volt a megközelítőleg 159 ezer forinttal (ez igen messze van a KSH által számolt 210 ezer forintos bruttó átlagkeresettől), ami nettóban 104 ezer forintot jelentett, ha valaki semmilyen adókedvezményt nem tudott igénybe venni. Boraz eurostat előzetes adatai szerint 2013-ra - egy év alatt - százezerrel nőtt a szegénységben és/vagy kirekesztettségben élők száma, a magyarok harmadának pedig havi 65 ezer forintja sincs. Hazánkban folyamatosan nő a szegénység: míg a válság kitörésekor „csak” 2,8 millió embert lehetett ide sorolni, tavaly már 3,3 milliót. A legsodban 145,7 ezer, Nógrádban 137,6 ezer forint volt a bevallott bruttó átlagjövedelem. A minimálbér bruttó összege tavaly 98 ezer, idén 101,5 ezer forint, a- garantált bérminimumé pedig 114 ezer forint volt, ez nőtt idén 118 ezerre. A megyéket tekintve meglehetősen nagy szórás mutatkozik az adott területen a törvényi minimumot keresők arányának megoszlásában. Mindezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a két véglet között - ez Komárom-Esztergom (14,4 százalék), illetve Zala megye (31,6 százalék) - 17,2 százalékpontos különbség van. Ez a szakszervezetek álláspontja szerint azt igazolja, hogy egyes megyékben igencsak nagy számban jelentek meg olyan foglalkoztatók, ametöbb régiós országban ugyanakkor csökkent a szegények száma, s arányuk is bőven 33 százalék alatt marad. A KSH (amely a teljes tanulmányt a választás előtt nem publikálta) a napokban méri föl a jövedelmi helyzetet. Megyénkben - Egerben, Gyöngyösön, Apcon, Eger- szalókon és Lőrinciben - 426 háztartást keresnek föl. lyek nem igényelnek kvalifikált munkaerőt. Ez pedig egyes térségek számára a tömeges dolgozói szegénységet jelenti - teszi hozzá a háttéranyag. Heves megye a maga 23,7 százalékos minimálbéres, illetve garantált bérminimumos foglalkoztatotti arányával a mezőny közepén, a tizenegyedik helyen található, s kicsit kedvezőbb helyzetben van a régió másik két megyéjénél, Borsodnál (25,2), valamint Nógrádnál (24,7). Az adóhivatal országos adatai alapján az elmúlt esztendőben az összes bevalló 34,6 százalékának összevont jövedelme a minimálbér éves összegének megfelelő (1,176 millió forint) vagy annál alacsonyabb volt. A NAV szerint ez nem a ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak számát jelenti, mert vannak olyanok is, akik a munkaviszonyból származó jövedelmen kívüli egyéb bevételt is szereztek, illetve nem egész évben volt munkaviszonyuk. A kapott munkabér alapján 1,345 millió ember szerzett a minimálbérrel megegyező vagy annál alacsonyabb, munkaviszonyból származó bérjövedelmet. Minimálbér és 2 millió forint közötti éves jövedelmet 1,226 millió ember, vagyis az adózók 27,3 százaléka vallott be. Hevesben megtorpant a foglalkoztatás növekedése A válság kezdete óta folyamatosan nő a szegénység Kedvező folyamatok indultak el Heves megye gazdaságában HKiK Jelenleg még nem éri el a válság előtti szintet a vállalkozások teljesítménye, a szekeret pedig a legnagyobbak húzzák Elkészítette Heves megye gazdasági évkönyvét a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK). A kiadvány- amely letölthető a HKIK honlapjáról - bemutatója alkalmából dr. Bánhidy Péter kamarai elnök elmondta: tavaly pozitív folyamatok indultak el a megye gazdaságában, amelyek idén folytatódtak. Ugyanakkor a vállalkozások teljesítménye még mindig nem éri el a válság előtti szintet. A megye gazdasága érzékeny, hiszen rendkívül nyitott a jelentős export- és importtevékenység miatt.- A demográfiai helyzet - az elöregedés és elvándorlás miatt- kedvezőtlenebb, mint más megyékben. A születésszám viszont emelkedett, és a munkanélküliség is csökkent idén. A megye gazdaságát még mindig a top 50 nagyvállalat, azon belül is az első tíz húzza. A feldolgozóipar (kiemelten a járműipar) súlya nőtt a szolgáltató szektorhoz képest. Ezek beszállítói igénye nagy, ám többségében még megyén kívüli vállalkozások a partnereik - mondta el dr. Bánhidy Péter, hozzátéve: a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengely gazdasági ereje növekszik, az északi és déli térség azonban leszakadóban van. Fülöp Gábor, a kamara főtitkára szerint az ipar, főleg az exportra termelő cégek súKamarai vezetők a megye gazdasági évkönyvét bemutató rendezvényen lyának növekednie kellene, ezzel húzva magával az iskola- rendszert, a városokat, majd a vidéket, végre egyensúlyt hozva a megyébe. Jelentős számú, körülbelül ötvenezer mikro- és kisvállalkozás létezik Hevesben, ezeknek azonban csak a kétharmada működik. Jakab Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatója szerint az előttünk álló uniós költségvetési ciklusban megállhat a vidékről való elvándorlás, hiszen kiemelten támogatják az állattenyésztést és az olyan munkaigényes ágazatokat, mint a kertészet. így több munkaerőre lesz szükség, s nő a vidék megtartóereje. Jakab Tamás az idei mező- gazdasági évről elmondta: bizonyos szempontból átlagos volt, de akadtak szélsőségek is. Az enyhe tél növényvédelmi problémákat okozott, s sosem látott pocokkártétellel is szembesülhettünk. Ősszel az igen csapadékos szeptember okozott gondot: a kapás növények betakarítása nehezebbé vált, a kukoricáé egy hónapot csúszik. A napraforgónál a minőség romlását is hozta, a kukoricánál a szárítási költségeket növelte. A termelés így nem rentábilis, különösen, mert a terményárak is csökkentek: az őszi betakarításé növényeké 20, a gabonaféléké 25 százalékkal. ■ T. B.
