Heves Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-22 / 247. szám

3 2014. OKTÓBER 22., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Jégkorszaki csontok Apcon ásatás Az őskőkortól a szarmata korig kerültek elő régészeti leletek A 21-es számú főút mellett folyó ásatáson külön érdekességként szolgálnak az egykori tárológödrökben elhelyezett emberi maradványok... HÍRSÁV Az egri remetére emlékeznek a napokban EGER Gárdonyi Géza halálá­nak évfordulóján 2000 óta minden évben Gárdonyi Em­léknapot tart a Dobó István Vármúzeum és az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület. Idén erre pénteken és szom­baton kerül sor. Múzeum- pedagógiai foglalkozások, kamarakiállítás és irodalmi kávéház keretében emlékez­nek az íróra és életművére. Október 30-án koszorúzást tartanak. ■ SZ. E. Új nyílászárókra van szükség a konyhán tárnáméra Szeretnék felújí­tani a község egyik legrégeb­bi épületét. A napközi kony­haként működő több mint száz éves létesítmény - ami egykor Tárnáméra iskolája volt - külső nyílászáróinak cseréjére pályázatot nyújtot­tak be. Tímár László polgár- mester elárulta: 30 millió forintra lenne szükség e munkához. ■ SZ. E. Szennyvízberuházást is terveznek jövőre boconád A dél-hevesi köz­ségben is nagy segítség a Start közmunkaprogramban való részvétel. lelenleg 12 ember foglalkoztatnak két munkaterületen: felszámol­ják a szemétlerakót, rendbe teszik a közterületeket. Kis István polgármester elmond­ta: nincs olyan munkára fogható lakos Boconádon, aki ne dolgozna. Megtudtuk: pályázatot adtak be szoci­ális tűzifára, összesen 122 köbméter mennyiségre, s előkészítési fázisban van a szennyvízberuházás és a tornaterem építése. ■ SZ. E. Tűzifát osztanának Boconádon Július óta dolgozik a Dobó István Vármúzeum régésze­ti osztálya Gutay Mónika ásatásvezető és Tóth Zoltán régész-muzeológus irá­nyításával a 21-es út men­tén regisztrált lelőhelyek feltárásán, részben Apc- Berekalján, részben Apc- Farkas-majoron. Szomszéd Eszter Hat éve már volt Apc-Berekal- ja 1. lelőhelyen ásatás. Ekkor, szintén az útépítéshez kapcsoló­dóan, nagy kiterjedésű és több régészeti korszakot magába foglaló lelőhelyet a Dobó István Vármúzeumnak sikerült rész­ben megkutatnia. A munkák során az i. e. 6. évezred végére tehető, újkőkori Dunántúli Vo­naldíszes Kerámia Kultúrája eddig ismert egyik legkeletibb és legnagyobb településének nyomai is előkerültek.- A friss régészeti eredmé­nyek a korábbi ismereteket megerősítették - közölte Gutay Mónika régész-muzeológus. - Berekalja 1. lelőhely területét és annak tágabb környezetét az őskor különböző időszakaiban az ember intenzíven belakta. Apc-Farkas-major lelőhelyen a jégkorszakban élt állatok csont­jaira is bukkantak, s a kiékelő­dött csontdarabok egymáshoz viszonyítva félkörívben helyez­kedtek el. Az egyik csöves csont mellett egy okkerdarab és egy pattintott kő volt. Gutay Mónika szerint az ős- kőkorban a folyó- és a patakvöl­gyek optimális vadászterületek lehettek, hiszen a térségben ma­mut, rénszarvas és vadló nagy számú maradványait gyűjtötték össze. Farkas-major lelőhelyen 5 méter átmérőjű, 13 cölöpszer­kezetes sátor és a bejárata előtt 6 karólyukból álló szélfogó nyo­mait is megfigyelték, amelynek közelében tűzhelynyomok vol­tak. A sátor kora valószínűleg az őskőkor végére, napjaink előtt 30 és 10 ezer év közé tehető.- Az apci csomópont terüle­A szakemberek elmondása szerint a településhez kapcso­lódó temetkezések egyetlen központi - legalább 15-20 sírt tartalmazó - temetőn kívül az elhunytakat a lelőhely több pontján, kisebb csoportokban temették el. A férfi sírokban az övcsatokon és a késeken túl olykor előkerültek vaslándzsák maradványai is. A női sírok vi­tán többhektáros szarmata tele­pülésrészlet feltárását végezzük - tette hozzá Tóth Zoltán, - me­lyet a 3. és az 5. század között használtak. Úgy vélekedünk, hogy amikor a házak már rossz ■ Az Apc-Farkas-major lelőhelyen a jégkorszak­ban élt állatok csontjai is előkerültek. állapotban voltak, akkor azokat hátrahagyták, a közelükben újakat építettek. Néhány lakó­épület járószintjén égési réteget is dokumentáltunk. A házak megsemmisülése a kemencék­ből és belső tűzhelyekből át­terjedt nagyobb tűzesetekhez köthetők. Az apci ásatáson dolgozó ré­gészek a leletanyagból meg­szűnt leletanyagban gazdagab­bak voltak a férfiakénál, a ha­lottakat gyakran díszítették ék­szerek: fülbevaló, üveggyön­gyökből fűzött nyaklánc, ruha­kapocs, valamint karperec. A kor szokásának megfelelően az elhunytak lábfejénél gyak­ran találhatunk edényeket, amelyekbe ételt vagy italt tehet­tek túlvilági útravalóként. állapították, hogy a települést megerősíttették, fából készített sánc vette körbe. Hasonló jelen­ség részleteit dokumentálták néhány szarmata településen. A védmű létrejöttének okát még nem ismerik, pontosabb keltezé­sét is valószínűleg a leletanyag feldolgozása után lehet megha­tározni. Azt feltételezik, hogy a római csapatok ellen nem szol­gálhatott védelemként, valószí­nűleg inkább belső konfliktus vagy más népcsoport időszakos betörései miatt hozhatták létre. Külön érdekességként szol­gálnak az egykori tárológöd­rökben elhelyezett emberi ma­radványok. A hun korra kelte­zik őket, valószínűleg az Attila halála utáni hatalomváltásnak, belső konfliktusoknak a követ­kezményei, amikor a szarmata települést támadás érhette. Öt személyt találtak a gödrökben, közülük kettő biztosan nő volt. E hullák nem kapták meg a te­metési szertartást, hanem csak eltemették őket az akkor hasz­nálatos szemétgödrökben. Mint megtudtuk: az elkö­vetkező időszakban a lelőhe­lyek kiterjedését geomágneses vizsgálatokkal is pontosítják, s remélik, hogy annak köszön­hetően az úttól távolabb eső ré­szekről is részletes adatokkal rendelkeznek majd. A női sírok leletanyagban gazdagabbak JEGYZET TARI OTTÓ Lyukas zászló BAJ van ott, ahol a nép az ut­cán véleményez. Baj, de nem az utcán: az csak a felelet. A politizálásra ott a kocsma, ahol, ha négy-öt magyar ösz- szehajol, az már tömeg a ma­gányosságban. Csak legyen, aki meghallja a szavunkat; de olyasvalaki legyen, aki­nek a zakója rejtekében nem lapul jegyzetfüzet. Hiszen a túl sok jegyzetfüzet macska­kövezett út a forradalomhoz. forradalom? Ami a placcon összezárás, az a jegyzet­füzetesek gazdái szerint anarchia. Középút nincs, merthogy ottan barikádok állnak. És tankok erektált állapotban, remegő kezű töltőlegényekkel a tornyok­ban. Szuez vagy Budapest, mindegy, csak a parancs jöjjön, kezdődjön már végre, vagy inkább ne is kezdődött volna, csak legyünk túl ezen az egészen. A parancs a kulcsszó. Az el­nyomó igéje, a zsarnoké, az erőből fakadó magabiztossá­gé. Megkülönbözteti a betűt az igaztól, s bárhogy lehetne is, ily módon az előbbi válik valóvá. A másik oldalnak csak a hite marad, azt meg előbb-utóbb a morzsa is. letöri. Kenyérmorzsa, lőpor­morzsa, a manézs fűrész­porának szemcséi. Egy kis harckocsi, egy kis szeren­cse, egy kis cipó, és máris világcsalássá növi ki magát a szemfényvesztés. vagy nem erről szólt az örök­ség ’56 után? Nem kötöttünk tán kompromisszumot a pékkel, a fodrásszal? Cse­rébe magunk pucolhattuk cipőnkről a sarat, nekünk tojhatott a tyúk az udva­runkban, nekünk teremhe­tett szilvát a szilvafa. Bárgyú gerjedelmünk is a folytatást klónozta. Összezártunk megint, de már nem az ut­cán. A jámbor tömeg szereti, ha nem huzatos a zászló, csak legyen malackaraj, sör, krumplileves. Kádár tudta ezt: rafináltabb volt ő vala­mennyiünknél. A hősökre emlékezik a megye október 23. Díszünnepségeken hajthatunk fejet a hősök előtt Megyeszerte tartanak megem­lékezést október 23-án. Egerben 10 órakor a Bazilikában szentmi­sével kezdődik program, ami a Gárdonyi Géza Színházban dísz­ünnepséggel folytatódik. Az ese­ményen dr. Csank István, az ’56- os Szövetség elnökségi tagja és Habis László polgármester mond beszédet, majd a megjelentek az ’56-os emlékműnél helyezhetik el koszorúikat. Gyöngyösön a Szent Bertalan-templomban tar­tanak szentmisét, majd 10 órától az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc Emlékműnél Báryné dr. Gál Edit, a Mátra Mú­zeum igazgatója köszönti a részt­vevőket. Ezután a Gyöngyök Mátra Művelődési Központban tartanak megemlékezést, ahol Faragó László, a város leköszönő polgármestere mond beszédet. Hatvanban 18 órától a Nagy End­re Rendezvényteremben Szabó Zsolt államtitkár és Horváth Ri- chárd polgármester mond ünne­pi köszöntőt, majd Topolcsányi Laura Embernek maradni című művét tekinthetik meg a meg­emlékezek. Hevesen a polgármesteri hiva­tal előtti emlékműnél tartanak megemlékezést délután fél négy­től. Az ünnepi szónok Fodor End­re lesz, a műsorban közremű­ködnek a Gyöngyösi látékszín tagjai. Az új művelődési központ nagyszínpadán fellép a Vasas Művészegyüttes. Füzesabony­ban délután öt órakor az 1956-os kopjafánál koszorúzással kezdő­dik az ünnep, majd fáklyás fel­vonulás indul a művelődési ház­hoz, ahol Nagy Csaba polgármes­ter beszédét követően kezdődik a megemlékezés. Bélapátfalván október 23-án 10 órakor szentmi­sével kezdődik a megemlékezés. Ezután az Emlékparkban mond köszöntőt Ferencz Péter polgár- mester, majd Lőrincz Andrea és Makrai Pál műsora következik. Kiskörén október 22-én, szer­dán délután négy órakor tartják a megemlékezést a Szent István Parkban, ahol ünnepi beszédet mond Magyar Csilla polgármes­ter. Műsort adnak a helyi iskola diákjai. ■ HIRDETÉS . -•’r /> MEGVAN A NYERTES! Előző játéknapunk győztese: Bálint Tamás. És még nincs vége a nyeremény- özönnek, 2014. október 22-én, dé­lig várjuk az alábbi fotót beküldő olvasónk jelentkezését a jól ismert telefonszámon: 36/531-600. Ne feled­je, ha nem telefonál, akkor a nyere­ménye hozzáadódik a következő sor­solási nap ajándékához, így a hétfői sorsolás győztese már két ajándékot vihet haza! Folyamatosan várjuk fo­tóikat autóikról, amelyen ott van az Aventics Pneumatika Kft. matricája is! Ne feledje, több fotót is beküldhet, ezzel is növelve nyerési esélyeit, hi­szen számtalan ajándék vár gazdára. Heves Megyei Hírlap, Aventics Pneumatika Kft., velünk csakis nverhet! WENTICS m Oa % «

Next

/
Oldalképek
Tartalom