Heves Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-01 / 229. szám

ALMANACH - BODONY 2014. OKTÓBER 1., SZERDA 2 Bodonyban sok a látnivaló. Sokan keresik fel a Jelen és múlt kiállítást, s a Kincsesházat, ahol híven őrzik múltunk gazdag örökségét. * Megyénk „Hollókője” lehetne számvetés A megszorítás évei után jöhetnek a tervek, fejlesztések A közmunkában sok lehetőség rejlik még Kovács István, a település polgármestere az elmúlt négy év egyik legnagyobb eredményének tartja, hogy az előző faluvezetés által megvalósított fejlesztések kapcsán megörökölt jelen­tős hitelállományt sikerült az első években lefaragni. A 2012 év végén megma­radt tartozást is „lenullázta” az adósságkonszolidáció, s ettől kezdve lehetett fele­lősséggel tervezni, fejlesz­tésben gondolkodni. Mivel az önkormányzat vezetése a ciklus első éveiben kény­telen volt a „nadrágszíjat meghúzni”, s az élet minden területén takarékos gazdál­kodásra törekedni, néhány korábban népszerűvé vált rendezvényt sem tudtak tá­mogatni. A Belügyminisztérium EU önerőalapjából kapott 34 millió forinttal sikerült a komplex belterületi csapa­dékvízelvezetést megoldani, illetve a Kossuth és Petőfi utcák felújítását befejezni. Idén az orvosi rendelő felújítására is sikeresen pályáztak, s ennek ered­ményeként egy kívül-belül megszépült, korszerű egészségügyi komplexumot vehetnek birtokukba a bo- donyiak. Azt is érdemes megemlí­teni, hogy a megszorítások ellenére önerőből is sok mindent tudtak megoldani. Számos utat, három kül­területi hidat, s a temető környékét is szépen rendbe tették. Az intézményekben gázról fatüzelésre váltottak, s ezzel jelentős megtakarí­tást értek el. Kovács István Bodonyban nem ilyen örökség­ről álmodott Kovács István pol­gármester, amikor négy évvel ezelőtt ő kapott felhatalmazást a választóktól a település irá­nyítására. Elődei gazdálkodá­sát áttekintve szembesült az­zal, hogy az önkormányzatnak komoly pénzügyi kötelezettsé­geket kell teljesítenie. Nem volt más választásuk, meghozták a népszerűnek aligha mondha­tó megszorító intézkedéseket. Rendezvények maradtak el, az intézményekben a gázfűtésről fatüzelésre váltottak, s ahol lehetett, lefaragták a költsége­ket. Az első három év tehát a takarékosságról szólt. 2012 év végén lélegezhettek fel, amikor a kormány a fennmaradt több­millió forintot is átvállalta. Szerencse a szerencsétlen­ségben, hogy 2011-ben a Start közmunka indulásának kö­szönhetően mégis megpezsdült az élet a faluban, mivel a ko­rábban munka nélkül maradt embereket be lehetett vonni a közfogalkoztatásba. Ennek kö­szönhetően szervezte meg a mezőgazdasági tevékenységet az önkormányzat az NFA-tól és más tulajdonosoktól ingyenes használatra kapott földeken, s a közfeladatok ellátásába is be tudtak segíteni a közmunká­sok. Mára elmondható, hogy a program beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Jelenleg 31 ember jut ilyen módon munká­hoz és megélhetéshez. Közülük a legtöbben a hathektárnyi te­rületet művelik, ahol a konyha­kerti növényeken kívül kukori­cát és burgonyát is termelnek. Ezeket a terményeket helyben értékesítik, kedvező áron. Az eredményeken felbuzdulva azt tervezik, hogy a következő cik­A faluban rengeteg a látniva­ló. Ezt mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy a környéken kiránduló, pihenő vendégek rendszeresen beiktatják úti­tervükbe Bodonyt. Különösen vonzó a Gábora Ede és felesé­ge Krisztina által megálmo­dott és megépített Kincsesház, amely gazdag tárháza a helyi lusban az állattenyésztésbe is belekezdenek. Annál is inkább, mert a takarmány előállítására szükséges földterület is rendel­kezésre áll. A program ered­ménye az is, hogy tizenkét sze­mély képzésben is részesült, így ők nemcsak a közösben, ha­nem saját portájukon is egyre ügyeseben gazdálkodnak. Sokat jelentett a közösségnek az is, hogy saját körzeti megbí­zottjuk immár a felújított szol­gálati lakásban él. Munkába ál­lása óta sokat tett azért, hogy a faluban minimálisra csökken­jen a bűncselekmények száma. Nem kis elégedettséggel nyugtázták azt is a bodonyiak, építészeti örökség, illetve a kü­lönböző magyar tájegységek néprajzi vonatkozású kincsei­nek. Gábora Ede nemcsak a régi parasztházat újította fel az eredeti szerkezetet megőriz­ve, hanem mintaszerűen gaz­dálkodik is gyönyörű portá­ján. Krisztina a szomszédos épületben egy páratlan gyűjte­hogy megújult a háziorvosi ren­delőjük, így korszerű, jól felsze­relt egészségügyi intézmény­ben fogadhatják őket. Pályázni kívánnak a közös­ségi ház felújítására is, s terve­zik a belterületi utak rendbeté­telét is. Az önkormányzat tulaj­donában lévő szolgálati lakást is szeretnék úgy helyre hozni, hogy alkalmas legyen vendé­gek fogadására, elszállásolásá­ra. Erre azért is szükség lenne, mert a faluba betérő turisták szívesen időznének huzamo­sabb ideig is a festői szépségű településen. Ám ehhez komfor­tos szálláshelyekre és vendég­látóhelyekre is szükség lenne. ményt kínál a látogatóknak. Ő maga gyűjtötte és festette meg az egyes tájegységek motívum­kincsét, de a jellegzetes visele- tek, berendezési tárgyak sem hiányoznak a tájházból. Állít­ják, Bodony lehetne Heves Me­gye Hollókője, ha mindenki megbecsülné az elődök által ránk hagyott értékeket. BODONY Polgármester: Kovács István Alpolgármester: Fejes Pál Jegyző: Varró Gyula Aljegyző: Dér Tamás Képviselő-testület Fejes Pál, Fejes László, He- gedűsné Ágoston Beáta, Sándor Zsuzsanna Kisebbségi önkormányzat elnök: Váradi Györgyné Polgármesteri hivatal: Bodony, 3243 Liget út 2. Ügyfélfogadás: HÉTFŐ, SZERDA: 7.45-16.30 PÉNTEK: 7.45-16.30 Lélekszám: , 777 fő Testvértelepülés: Parajd (Erdély), Gömörliget (Szlovákia) Jeles napok: május: majális augusztus: fazekasnap szeptember: Szent Mihály napi búcsú december: falukarácsony Civil szervezetek: Polgárőr Egyesület, Bodonyi Hagyományőrző és Nyugdíjas Klub, Faluszépítő Turisztikai és Környezetvédő Egyesület. Településtörténet: Első írásos említése 1275- ből származik. Az Aba nemzetség, majd Országh Kristóf birtokolta. A török megszálláskor elnéptelene­dett. 1858 után Károlyi-bir­tok lett. Népessége a palóc népcsoporthoz tartozik. Az oldalt szerkesztette: Barta Katalin Fotózta: Lénárt Márton FEJLŐDÉST ÍGÉRŐ HELYI ÉRTÉKEK A MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE A csodás természeti környe­zet, a megőrzött hagyományok nyújtotta különleges hangulat varázsa, az itt élő emberek ven­dégszeretete adja Bodony igazi szépségét. Ezek az adottságok, amelyeket már eddig is igyekez­tek minél jobban kihasználni, alapot adhatnak a falu további fejlődésének. A helybeliek mel­lett egyre több turista gondolja úgy, hogy nyaralóhelynek, vagy akár otthonnak is megfelel szá­mára Bodony. Azt is jól érzik az itteniek, hogy az ökoturizmus, és ehhez kapcsolódva a minő­ségi helyi termékek előállítása ennek a térségnek az egyik kitö­rési lehetősége. Pontosan ezeket keresi a megyei önkormányzat is, amikor a következő uniós költségvetési ciklus terveihez készíti a területfejlesztési kon­cepciót, hiszen ezekkel nemcsak maga a település épülhet, szé­pülhet, de előre viheti a térség fejlődését is. 2020-ig közel 45 milliárd forint érkezhet Heves megyébe, amely a többi pályáza­ti lehetőséggel együtt már érez­hető változást hozhat. Ráadásul a tervezést most Bodonyban is megkönnyíti, hogy adósságok nélkül gondolkodhatnak a jö­vőn, hiszen a kormány átvállalta közel 29 millió forintos hitelü­ket. Mi pedig, ha rajtunk múük, a következő ciklusban is min­dent megteszünk azért, hogy ezek a tervek valóban életminő­ség-javulást hozzanak Bodony és az egész megye számára. MIT TARTANAK FONTOSNAK A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ ISMERT, ELISMERT EMBEREK? Kakukné Fülöp Adrien MUNKAVEZETŐ- Korábban Bodonyban is az egyik legna­gyobb probléma a munkalehe­tőségek hiánya volt, épp ezért az elmúlt ciklus legnagyobb eredménye a közmunkaprog­ram megszervezése. Jelenleg harminc ember dolgozik a programban. Főként mezőgaz­dasági jellegű tevékenységet végeznek, de a kisebb karban­tartások megoldása, a közterü­letek rendben tartása is a fel­adataik közé tartozik. Idén már hat hektáron gazdálkodtunk, főként burgnyát, kukoricát termesztettünk, amit helyben értékesítettünk, kedvező áron. Bízunk a folytatásban. Kiss Sándorné VEZETŐSÉGI TAG - A nyugdíjas­klub vezetőségi tagjaként el­mondhatom, hogy számunkra az önkormányzat vezetése mindig is megbízható, segítő­kész partnernek bizonyult. Örültünk, amikor 2011-ben az egykori óvodába költözhet­tünk, ahol kulturált körülmé­nyek között tarthatjuk meg összejöveteleinket. Jelenleg ti­zenhat tagunk van és működik az énekkarunk is. A mai napig kapunk felkéréseket, meghívá­sokat a környékbeli falunapok­ra, rendezvényekre. Az idősebb korosztály hálás azért, amiért az elmúlt években rengeteget javult a közbiztonság a faluban. Korózs Gábor ÜGYVEZETŐ- Tősgyökeres egriként 1989-ben döntöttünk úgy, hogy Bodonyba költözünk és a vállalkozásunkat itt indít­juk el. Az elmúlt évek tapasz­talatai után elmondhatom, jó döntésnek bizonyult a váltás. Bodony egy varázslatos, nyu­godt kis mátrai falu, ahol az emberek a mai napig összetar­tanak. Úgy érzékelem, hogy az elmúlt években a közmunka­program új lendületet adott a közösségnek, az emberek biza- kodóbbá és nyitottabbá váltak. Külön öröm számomra, hogy a közbiztonság is sokat javult a saját körzeti megbízott alkal­mazásával. Sándor Zsuzsanna KÉPVISELŐ- 2011 óta dolgozom Bodony­ban, a Pétervásárai Aranykapu Szolgáltató Központ alkalma­zásában mint gondozónő. Fér­jem vállalkozó, két általános iskolás gyermeket nevelünk. Különös öröm számomra, hogy ezt a munkát - amely azóta a hivatásommá vált - képvi­selőként láthatom el. Az idős emberekkel való foglalkozás, kapcsolattartás sok örömöt tartogat. Úgy érzem, az elmúlt években bizalmukba fogad­tak és számítanak rám. A családsegítő, gyermekjólétis kollégákkal napi kapcsolatban vagyok, így segítjük egymást tevékenységét. I* I 4 ß i Szabó Róbert,

Next

/
Oldalképek
Tartalom