Heves Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-08 / 209. szám

2 2014. SZEPTEMBER 8., HÉTFŐ ff \\ (\ *• MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI BÉLAPÁTFALVI KISTÉRSÉG HÍREK Családi napot tartott az otthon BÉLAPÁTFALVA A Bélapátfal- vai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete idén is megtartotta családi napját. Koncertet adott St. Martin is. Benedek István, a Szociális és Gyer­mekvédelmi Főigazgatóság Heves Megyei Kirendeltsé­gének vezetője kiemelte, a kitagolás a megvalósítás sza­kaszába lépett. ■ Elismeréseket kapott a népi iparművész nagyvisnyó Az önkormány­zat a Nagyvisnyó Község Díszpolgára címet adomá­nyozta Tóth Lóránt Zilahy György-díjas fafaragó népi iparművésznek, a népművé­szet ifjú mesterének. A fa­faragó elnyerte a Magyar Kézművesség Alapítvány (AMKA) díját, valamint megkapta a Kossuth Kiadó díját is. Tóth Lóránt fafaragó Oldalszerkesztő: Tóth Balázs Telefon: 06-30/387-3204. Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600. Bélapátfalvi kistérségi oldalunk legkö­zelebb október 16-án jelenik meg. Gyémánt lesz a tanítói diploma mónosbél Czilli Edéné, a helyi könyvtár vezetője az iskolában nagyon várta az elsősöket A 78 esztendős pedagógus 1960 óta vezeti a falusi könyvtárat is. Mint mondja, sosem unatkozott, ha valaki ilyet érez, a könyvolvasást ajánlja neki. Czilli Edéné, Mónosbél könyvtárosa pontosan har­mincnégy éven át tanította a helyi gyermekeket, s az idén veheti át a gyémántdip­lomáját. Valamennyi tanít­ványát egyformán szerette, de mindig nagyon várta az új első osztályosokat. Tóth Balázs Az 1954/55-ös tanévben kap­ta meg a tanítói diplomáját Czilli Edéné, Szőke Gabriella, Mónosbél 78 évesen is aktív könyvtárosa. A pedagógus minden osztályra szívesen em­lékszik vissza, s arra is, hogy a kisebb gyerekek az össze­vont évfolyamokban sokszor a nagyoknál is jobban tudták a tananyagot.- Miért választotta a tanítói hiva­tást?- Szerettem a gyerekeket, s a pályaválasztás előtt gondol­kodtam azon is, hogy óvónő le­gyek. Végül a tanítóképzőbe je­lentkeztem, ahol szűrés is volt, hiszen rajzolni és énekelni is jól kellett tudni. Végtére is si­került felvételt nyernem. Nyolc esztendeig jártam Egerbe. Mi­vel Mónosbélben akkoriban népiskola működött, így azt tanácsolták, ha tovább akarok tanulni, akkor a megyeszékhe­lyen végezzem el az általános iskolát. így felső tagozatba már oda jártam, két évig az egykori polgári iskolába, további két évig pedig a Gárdonyiba. Utá­na kerültem a tanítóképzőbe, ahol négy esztendei tanulás és egy év gyakorlati idő után szereztük meg a képesítést és az érettségit. Én az 1954/55-ös tanévben végeztem, idén má­jusban volt a 60 éves osztály- találkozónk.- Mennyi ideig tanította a mónos- béli gyerekeket?- A gyakorlati időmet Füzér- radványban töltöttem, akkori­ban ugyanis még nem lehetett válogatni a helyszínek között. Ott ismertem meg a férjemet is, aki utánam jött Mónosbélbe és itt kapott munkát, vezette is a szénosztályozót. Két évig jártam át tanítani Mikófal- vára, általában gyalog, mivel akkoriban még nem volt olyan az autóbusz-közlekedés, mint manapság. Legfeljebb vonaton lehetett megfelelően utazni. Aztán az 1957/58-as tanévre üresedés volt Mónosbélben, s áthívtak tanítani. Végered­ményben 1991-ig, egészen a nyugdíjba vonulásomig tanítot­tam az iskolában. Ha lett volna lehetőségem, akkor tovább tanítottam volna, ám mivel csökkenteni kellett a pedagó­gusok számát, így nem kellett elküldeni senkit. Korábban előfordult, hogy 25-30 gyerek is járt ide, s meg is osztották az osztályt, később csak 18-20 gyerek tanult a faluban. Sze­rettem a füzérradványi iskolát is, ahol beteg gyerekek voltak, néha ágynál kellett tanítani, de mondták, hogy ne marad­jak, mert meg fog szűnni. így is történt. Mikófalván is ma­rasztaltak, de Mónosbél mel­lett döntöttem, hiszen a szom­szédban laktunk, nem kellett Névjegy NÉV: özv. Czilli Edéné születési név: Szőke Gabriella születési hely, idő: Budapest, 1936. május 5. pályafutás: Füzérradványban töltötte a gyakorlati idejét, kilométereket gyalogolni. Azt tudni kell, hogy 1942-ben köl­töztünk ide a nagyszüleimhez, amikor Budapesten már a légó- pincékbe kellett lejárnunk.- Mennyire volt nehéz összevont évfolyamokat tanítani?- Mindent tudnia és szeret­nie kellett annak, aki ilyes­mire vállalkozott abban az időben. Alapvető szempont: ha valaki nem ismeri a tan­anyagot, nem tudja átadni a tudást. Még a volt egri taná­rom is kijött egyszer és meg­kérdezte, hogyan tudunk ilyen hosszú jegyzetből tanítani. Míg három évfolyamon önálló munkavégzés volt, addig egy gyei foglalkoztam. Rendszere­sen előfordult, hogy a kicsik is tudták a felsőbb évfolyamosok tananyagát, még családokon belül is akadt példa rá, hogy a kis elsős már jobban olvasott, mint a másodikos testvére. Ennek természetesen inkább majd Mikófalván, az 1957/58- as tanévtől pedig Mónosbélben tanított. család: Egy lánya és egy fia van, és két gyermekétől össze­sen három unokája. előnyei voltak, mint hátrányai. Aki tehetséges volt, az kétség- , kívül sokra vitte az életben, mérnökök, orvosok is indultak ebből a kis iskolából.- Voltak kedvenc évfolyamai pá­lyafutása alatt?- Mindegyiket egyformán szerettem, de mindig nagyon vártam az új első osztályosokat is. Nem tettem különbséget a gyermekek között, senkivel nem kivétettem, mindig a teljesítmény alapján ítéltem meg a tanulók tudását. Elő­fordult olyan eset, hogy egy kislány megkérdezte, a másik diák miért ötöst kapott, s ő miért csak négyest. Azért ad­tam-e a másiknak jobb jegyet, mert az a rokonom? Tudni kell, hogy a fél falu rokon, ő is az volt. Egyébként az én gyere­keim is ugyanebbe az iskolába jártak, s egyáltalán nem volt ez furcsa számomra, velük sem kivételeztem. Bíráltam is őket, s csak a teljesítményüket néztem. A fiamnak nehezeb­ben ment például az olvasás, ezért otthon segítettem neki én is, valamint a lányom is. Ha valakinek szüksége volt rá, ak­kor őt is korrepetáltam otthon, nem utasítottam vissza senkit. Ma is így van valójában, tehát, ha nincs nyitva a könyvtár, de valakinek éppen szüksége van könyvre, akkor csak fölhív, vagy becsenget és kinyitom az ajtót neki.- Mióta könyvtáros a faluban?- Nagyon régen, több ötven esztendeje, 1960-ban bízták rám a könyvtár vezetését is. Már többször is gondolkodtam azon, hogy visszaadom ezt a munkát, de mégis tovább csi­nálom. így a nyugdíjas éveimet is aktívan töltöm.- Mivel foglalkozik szívesen a szabadidejében?- Részt veszek a falu kö­zösségének életében, például a nyugdíjasklubnak is tagja vagyok. Mindemellett otthon gyakran kertészkedem, no és macskákat tartok, van belőlük jelenleg tíz, de még a szom­szédból is átjárnak hozzám. Keresztrejtvényt ugyancsak örömmel fejtek és sokat olva­sok is, nem unatkozom tehát egyetlen percet sem. Nem is értem azokat, akik azt mond­ják, hogy unatkoznak. Ki­fejezetten sajnálom őket. Azt mondom rendszerint nekik, hogy vigyenek egy könyvet és olvassanak. Az az igazság, hogy gyorsan telik számomra az idő, többet is ki tudnék tölte­ni hasznos elfoglaltsággal. Utcabállal avatták az új utat Balaton A falunap egyben a közlekedés ünnepe is volt Alinak az új községháza falai szilvásvárad A tervek szerint télre tető alá kerül az épület Hivatalosan még nem adták át az elkészült új utat Balatonban, a helyiek falunappal és utcabál­lal már birtokba vették. A mu­latság annak ellenére jól sike­rült, hogy az éjfélig tartó bált esőben tartották. A nap folyamán rendeztek főzőversenyt, föllépett Hegyesi Hudik Margit énekművész, az óvodások, a helyi néptáncosok - akik előadták az Ülő szépe című népi daljátékot - és hip- hoptáncosok, de volt hastánc, s cigány népzene. Köszöntőjében Horváth László országgyűlési képviselő hangsúlyozta, az út elkészülte nagyban köszönhető Udzeliné Murányi Enikő pol­gármesternek. ■ T. B. Hiphoptáncosok műsora is színesítette a falunapot javában tart az új községháza építése Szilvásváradon. A mun­ka március végén tereprende­zéssel kezdődött a volt óvoda területén - közel a mostani polgármesteri hivatali épület­hez -, majd májusban elindult az alapozás, jelenleg a falazást végzik. Az időjárás hátráltatta a mun­kát, de Szaniszló László polgár- mester szerint télre tető alá ke­rül az épület. Az elképzelések szerint az önkormányzati saját erőből megvalósuló építkezés 2015-ben fejeződik be. A beru­házásra - amit saját dolgozók, alvállalkozók végeznek - ebben az évben 60 millió forintot szánt az önkormányzat. • ■ T. B. Már a falakat állítják fel a dolgozók a leendő hivatalhoz é t * A 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom