Heves Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-15 / 215. szám

2014. SZEPTEMBER 15., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍRSÁV Két mezőőr védi a földet és a termést abasár A képviselő-testület legutóbbi ülésén döntött a mezőőri szolgálatról. Két mezőőrt alkalmaznak, fel­adatuk a külterületi köz- és magántulajdonban lévő ingatlanok, a termények, eszközök, haszonállatok vé­delme, az illegális szemétel­helyezés megakadályozása. A hónap közepétől dolgozó mezőőrök együttműködnek a körzeti megbízottal és a polgárőrséggel. ■ T. B. Rendkívüli támogatás az önkormányzatnak Balaton A belügyminiszter és a nemzetgazdasági mi­niszter idén negyedszer döntött rendkívüli ön- kormányzati támogatások kiutalásáról. A szeptemberi körben három település ka­pott segítséget, köztük Bala­ton. Az önkormányzat vissza nem térítendő támogatása 4,67 millió forint. ■ T. B. Csak összefogással marad meg a nemzet szilvásvárad Idén is tartot­tak megemlékezést a Kár­pátok Őre emlékműnél a Szalajka-völgyben. A szobrot megáldotta Deliné Horkay Márta református lelkész, megszentelte Szabó József címzetes apát. Az ünnep­ségen föllépett a Kormorán együttes, a Lovasszínház, a helyi Szivárvány Énekkar. A határon túli magyar szer­vezetektől Duray Miklós felvidéki, s Ágoston András vajdasági politikus osztotta meg gondolatait a magyar­ság megmaradásáról. Beszé­det mondott Szaniszló László polgármester is. ■ T. B. Koszorú az emlékművön Iskola épül a „küszöbön” háromkút Egerből indult a nemes ügyet szolgáló közös segítség Az indulás előtti pillanatok. Sokan álltak a nemes ügy mellé, gyakorlatilag az első szóra. Mindannyian megerősítették, segíteni kötelesség. Két évvel a tragikus tűzeset után újjáépülhet az erdélyi Háromkút iskolája. Példás összefogás eredménye mind­ez, amely Egerből indult. Pócsik Attila Kis falu Erdélyben Háromkút, Hargita, Bákó és Nyemt megye határán (ahogy a helyiek mond­ják: a „küszöbön”), a Gyilkos-tó­tól 13 kilométerre. Félszáz ma­gyar család él ott, s működött az az iskola, amelyet a 2010-ben lezúduló árvíz annyira meg­rongált, hogy újjá kellett volna építeni az „épületet”. Nem vélet­len az idézőjel, lévén egyszerű deszkabódéról volt szó. A múlt idő is szándékos, két esztendeje ugyanis pár óra alatt porig égett az intézmény, azóta egy helybéli család által felajánlott házban folyik az oktatás. Az új iskoláért gyűjtés in­dult, de az vontatottan haladt, így hiába áll egy szerkezetkész épület a faluban, Imre Anna ta­nítónő továbbra is a házikóban tanítja a közel 30 kisdiákot. Ám a napokban megrakott ka­mion érkezett (pontosabban kis teherautók, lévén a nagy nem tudott a földúton eljutni a köz­ségbe, csak Gyergyószentmik- lósig), rajta a szállítmánnyal, amelyből újjáépülhet az iskola. Mindez példás összefogás ered­ménye, ami Egerből indult Mi- zsei Attilának köszönhetően.- Teheneket akartam venni, így jutottam el Háromkútra, ahol nagy szeretettel fogadtak, majd később hallottam a tragi­kus esetről - meséli az egri, pon­tosabban szarvaskői férfi. - Ma­gam is gyűjtésbe kezdtem, több céget megkerestem, s találtam is segítőket. Sokan álltak az ügy mellé, nem utolsó sorban a ma­gyar állam, amely 8,5 millió fo­rinttal segíti az újjáépítést. Vál­lalkozók és cégek az első e-mai- lemre, telefonomra igent mond­tak. Nem adományról van szó, hanem adományszintű támoga­tásról, a segíteni szándékozók termelői vagy forgalmazói áron adták át a szükséges anyagokat. Segített a Tengely-Közmű Kft., a Csepeli Csatomagyártó Kft., a Stone Kft. a Fenstherm-West Kft., a Kronospan, az Answer Bau Hungária, az Éva és Éva Bt., a Pöttyös Kávézó, a Rigips, ■ Ha enyhe lesz az ősz, akár már jövőre az új iskolá­ban kezdhetik az évet a háromkúti gyerekek. a Fúzió Kft., a Kecskeméti Fes­tékház, a ZF-Hungária pedig a szállítást finanszírozza. Az épí­tőanyag 80 százalékát sikerült most elhoznunk, ragasztóanya­gokat, gipszkartont, mosdókat, burkolóanyagokat. Itt már csak azt kell megvásárolni, ami nem fért volna fel a kamionra... A beszélgetésünk során szó­ba kerül, egy-egy szomorú ügy Feltehetőleg egy szikra okozta a tüzet két éve háromkút három, egymáshoz közel álló forrásról kapta való­jában a nevét. A Gyilkos-tótól megközelítően 15 kilométerre levő falu a Kisbékás-patak két oldalán elszórtan sorakozó há­zakból áll. Jelenleg mindössze 175-en lakják, köztük 48 fia­tal, középiskolás korig. Az óvo­dások és az összevont alsó ta­gozatos magyar gyermekek helyben tanulnak. Két éve -fel­tehetően a villanyhálózatban keletkezett szikra miatt - lé­nyegében percek alatt - égett le az iskolának otthont adó fa­épület, idő sem volt arra, hogy a több mint 40 kilométerre ta­lálható tűzoltóságot riasszák. Akkor több mint ezer könyv, s a korábban adományként ka­pott felszerelés is odaveszett. kapcsán sokakban felmerül, se­gíteni kellene, de talán kevesen vannak, akik tesznek is. Mizsei Attila kiemeü: kevés lett volna, hogy eszébe jut a támogatás, kellettek, akik mellé álltak.- Ez kutyakötelességünk. Az oktatás, különösen az anyanyel­ven történő oktatásnak nagyobb fontosságot kell kapnia olyan te­lepülésen, amely el van zárva a világtól - húzza alá. A helyiek nagy örömmel fo­gadták az Egerből indult teher­autót, s Mizsei Attiláékat, akik óriási segítséget nyújtanak. Az eddigi gyűjtésből befolyt ösz- szeg csak arra volt elég, hogy a Hármaskútért Egyesület megvegye a földterületet, s az épület vázát felhúzathassa. Portik-Hegyi Kelemen főespe­res, Gyergyószentmiklós plé­bánosa elárulta: ha a szervezet megszűnne, az iskola a Római Katolikus Plébánia birtokába kerül, azaz nem román, hanem magyar egyházi iskola marad. ■ Ön támogatna-e egy határon túli magyar iskolát? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: BE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Lehet elég munkám során sokféle em­berrel találkozom. Kevesen elégedettek életükkel, még kevesebben mondják ma­gukról őszintén, hogy bol­dogok. Ha van szerencsém a nyolcadik, kilencedik ikszet taposó magát boldognak tartó emberrel beszélgetni, mindig igyekszem valamit ellesni tőle. A 90 éves, életútjáról mesélő Erzsiké néni arra tanított, hogy ahol szeretet van, ott szegénységben is lehet szé­pen élni. Erzsiké tanyasi föl­des házba született, mezítláb járt iskolába, nem volt köny­ve, füzete. Édesapját a végle­tekig tisztelte, Apusa azt is megengedte, hogy tegezze. Édesanyja elvárta, hogy magázza a lánya, számára ez volt a tisztelet. Együtt dolgoztak, egymásra voltak utalva. A sors megadta, hogy az öregek láthassák unokái­kat, Erzsiké szépséges lánya­it. Számukra ez jelentette nehéz életük ajándékát. én voltam a kérdező, nem volt tisztem a magam éle­téről mesélni. Például arról a karácsonyról, amikor pénzünk nem lévén, egye­sével átsettenkedtünk a szomszédban lévő „maszek” boltba, hogy hitelbe kérjünk sampont, szappant, gyertyát, zoknit. Ezeket tettük a fa alá, szépen csomagolva. Sírtunk, hogy szebb ajándékra nem telik, mert hiába dolgozunk, nem kapunk fizetést (történt mindez a kilencvenes évek közepén, Kárpátalján). Még­is, évekig úgy emlegettük azt a szentestét, mint a leg­szebbet, a legmeghittebbet. kell az ilyesmit emlegetni? Általában nem, de akkor igen, ha piszlicsáré dolgok miatt stresszelünk, aggodal­maskodunk, neheztelünk a sorsra. Mert valahogy min­dig van és lesz. Valahogy túljutunk szegénységen, betegségen, bánaton, magá­nyon. Akkor pedig lehet bol­dognak lenni, és lehet, elég az, amink éppen van. Megújult Lőrinciben a Napsugár Óvoda energia A fejlesztés eredményeként a jövőben csökken a fenntartási költség Az egri rendezőnő műve a legjobb dokumentumfilm Lőrinciben Szabó Zsolt állam­titkár, a térség országgyűlési képviselője és Víg Zoltán, a város polgármestere vágta át a szalagot a Napsugár Óvoda felújított Rákóczi úti tagintéz­ményének átadásán. Az ön- kormányzat csaknem 30 millió forintból - javarészt pályázati támogatásból - korszerűsítet­te az épület fűtési rendszerét, kicserélték a nyílászárókat is. Önerőből tornaszobát és irodát alakítottak ki, de a logopédiai foglalkozó is nagyobb helyiség­be költözött. Szabó Zsolt örömének adott d hangot, hogy gyermekintéz- £ ménynek segíthetett, mivel a I jövő nemzedéke megérdemli, hogy méltó körülmények kö­zött alapozza meg életét. Víg Zoltán köszönetét mondott azért, hogy a honatya támogató ígéretéből rövid időn belül való­ság lett. A beruházás jelentősen csökkenti az épület fenntartási költségeit, s ehhez a kivitelezőn kívül az óvoda dolgozói és az önkormányzat városüzemelte­tő részlegének a munkatársai is hozzájárultak. Az ünnepség végén Lőrincz Csabáné intézményvezető-he­lyettes mondott köszönetét a korszerűsített óvodáért, a gye­rekek pedig a legutóbbi hat­vani látogatásukról készített rajzaikkal kedveskedtek az államtitkárnak. ■ T. 0. Madrid az egri származású, ám jó ideje az Egyesült Álla­mokban élő Kovács Klaudia rendező-producer újabb el­ismerésben részesült. Kovács Klaudia és George Adams többszörös díjnyertes filmké­szítő-alkotópáros újabb filmje, a „Touche: egy vak vívónő tör­ténete” a Madridi Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a Leg­jobb dokumentumfilmért járó kitüntetést. A 18 hónapon át forgatott alkotás története so­rán megtudhatjuk, miként lett az állami segélyen élő, egyedül­álló anyából - Catherine Bolton vívónőből - bajnok. Adams és Kovács 1998-ban Los Angelesben találkoztak, és nemcsak filmek, de színdara­bok során is gyakran működ­nek közre mind Kaliforniában, mind New Yorkban. Produkci­óik során rendszeresen válta­nak rendezői, produceri, írói szerepet. A lyukas zászló című film­ben - amely a kommunizmus nemzetközi hanyatlásáról és az 1956-os forradalom viszonyáról szól - Kovács Klaudia rendezői, produceri és írói szerepet vál­lalt, George Adams producerit. A nyolcszoros díjnyertes alko­tás részt vett az Amerikai Film- művészeti és Filmtudományi Akadémia Oscar-díjáért folyó versenyben „Legjobb dokumen­tumfilm” kategóriában. ■ SZ. E. k ____________i I A gyerekek saját rajzaikkal köszöntötték az államtitkárt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom