Heves Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-05 / 181. szám

2 2014. AUGUSZTUS 5., KEDD 4f* MEGYEI KORKÉP Kötelezettségek és jelen helyzet: postázzák Egerben a kivonatokat Elúszott az utolsó szalmaszal is hulladék Csupán két önkormányzat nyert a minisztériumi kompenzációs pályázaton értesítés Augusztus elejétől kerülnek az egri postaládákba azok a küldemények, melyek jellemzően a helyi- és a gép­járműadó-fizetés teljesítéséről adnak tájékoztatást. A mostani két hétben éppen ezért több mint 35 ezren kapnak majd értesítést a hivataltól. Korsós László, az adóiroda vezetője a Hírlapot arról tájé­koztatta: a folyószámlák több mint 2,35 millió forint összegű követelést tartalmaznak, en­nek 80 százaléka a szeptember 15-ével esedékes előírás.- A folyószámla-kivonatok és a pótlékértesítő kiküldé­sével az adóhatóság ebben az évben már másodszor tájékoz­tatja az adózókat a folyószám­lájukon könyvelt adatokról, továbbá egyeztetési lehetőséget is biztosít számukra - mondta a szakember. - Ügyfeleink a küldeményekből részletesen fájékozódhatnak az önkor­mányzatunk felé esedékes- jelen állapot szerint ismert- idei adóelőírásaikról, eddigi befizetéseikről és esetlegesen fennálló tartozásaikról, túlfize­téseikről. Egerben az alacsony összegű helyi adókötelezettsé­gek miatt már a Í 00 forintnál magasabb tartozásokról, s a túlfizetésekről is értesülnek a helyi adózók. ■ P. A. Megújuló energia: egri napelemeket szeretne az LMP zöld A napokban nyílt meg az a pályázati ablak, amely- , nek segítségével helyi önkor­mányzatok, s 100 százalékban állami vagy önkormányzati tulajdonban álló nonprofit kft.-k építhetnek ki napelemes rendszereket - hívta fel a fi­gyelmet sajtótájékoztatóján dr. Csarnó Ákos LMP-s egri ön- kormányzati képviselő, majd hozzáfűzte: bűn lenne nem élni a lehetőséggel. Hozzátette: a Lehet Más a Politika célja: a következő ön- kormányzati ciklusban minél szélesebb körben elterjedjen a megújuló energia használata, ehhez támogatási rendszert is kidolgoznak. ■ P. A. Barta Katalin Közel negyven megyénkbe- li település pályázott arra, hogy a jövőben is zavarta­lanul elvigye a szemetet a szolgáltatójuk. Kettő kivéte­lével egy sem nyert. Garai Ferenc a cége helyze­téről elmondta, az elmúlt hó­napokban kénytelenek voltak több milliós hitelt felvenni, hogy működni tudjanak. Fede­zetként a telephelyükön lévő épületek, vagyontárgyak szol­gálnak. S ha ez nem lenne elég teher, akkor arról is beszélni kell, hogy a lakosság fizetési morálja tovább romlik. S hogy meddig lehet ilyen körülmények között talpon ma­radni? Addig, ameddig a hite­lezők tűrnek. Ha elfogy a türe­lem, zárolhatják a vállalkozás számláit, s onnantól kezdve a kukásautókat sem tudják meg­tankolni. Hogy ez mit jelent nekünk, lakosoknak? Ha nem történik semmi változás, talán év végéig tudják elszállítani a szemetet. a káli önkormányzat által lét­rehozott gazdálkodó cég az idei esztendő januárjától immár öt település összesen nyolcezer lakosának a hulladékát szállít­ja el. A kukásautót maga a helyhatóság vásárolta meg még 2011 végén, s kezdetben csak a káliak szemetének összegyűjté­séről gondoskodtak. A későb­biekben azonban kiterjesztették i A pétervásárai székhelyű, öt település önkormányzata - még Erdőkövesd, Ivád, Kis­füzes, Váraszó - által fenntar­tott PEVIK Kft. 40 ezer ember hulladékkezelését végzi. Az ön- kormányzati tulajdonú közszol­gáltató cég tevékenységi köré­be tartozik a települési szilárd hulladékgyűjtés, konténeres hulladékszállítás, házhoz menő szelektív, s zöld hulladékgyűj­tés, közösségi komposztálás. A társaságnál bonyolítja a hely­zetet, hogy a környékbeli hely­hatóságok is tulajdonolják a céget, tehát a veszteségen elvi­leg azoknak is osztozniuk kell- (ene). Eged István, Pétervására polgármestere úgy fogalmaz: a helyzet elkeserítő. Hozzáteszi, hogy a PEVIK jó színvonalon, elfogadható áron szolgáltatott ezt a szolgáltatást a szomszé­dos Nagyút, Kompolt, Tófalu és Aldebrő területére is. Az öt helységben egyébként egysége­sen évi 22 ezer 200forintos dí­jért gyűjtik be a szemetet heten­te egy alkalommal. Ez jóval ol­csóbb a korábbi díjnál, amikor is a szolgáltató még 25 ezer fo­rintot kért egy 120 literes sze­méttároló esetén. ■ Ön mit tesz, hogy kevesebb legyen a szemét? Szavazzon hírportálunkon —■ ma 16 óráig: HE0L.hu y A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. éveken át a térségben. Azzal, hogy a jogszabályok változása miatt csőd szélére sodródott a társaság, az önkormányzatok is nehéz helyzetbe kerülhet­nek, hiszen felmerül a kérdés, ki fizeti vissza a kényszerből felvett kölcsönöket?- Az egész rendszer tele van ellentmondásokkal - közölte a napokban Nagy György, a Köz- tisztasági Egyesülés igazgatója -, hiszen a lerakási díjnak elvi­ekben a hulladékcsökkentésre való ösztönzés volna a célja, ám azzal, hogy az állam ebből be­vételt irányoz elő, mégis annak a növelése látszik célként. Azok a lerakók, ahol nincs feldolgozó- kapacitás, nem is tudják csök­kenteni a hulladékot, így ezek számára büntetés a járulék fi­zetése. Azok a vállalkozások, ahol nagy beruházásokkal lét­rejöttek a feldolgozók, inkább képesek lennének a járulék be­fizetésére, hiszen ők csökkente­ni tudják a szemétmennyiséget. Kálban már megtalálták a jónak tűnő megoldást nyert: Gyöngyös 58, Gyöngyös­tarján pedig 13 millió forintot. A kompenzációs pályázatra ta­valy év végén 524 igény érke­zett be, amiből 480 támogatott pályázat. Ezek közül 413 a rezsi­csökkentés miatti veszteségek kompenzációja címén készült, az általuk igényelt összeg 14,6 milliárd. Eszközök vásárlására, fejlesztésekre 64-en nyújtottak ■ Ha nem történik semmi változás, talán év végéig tudják elszállítani a szemetet. be pályázatot, melyek támogatá­sa összesen csupán 1,6 milliárd forintot tesz ki. Mindössze há­rom önkormányzat nyújtott be pályázatot hulladéklerakó, sze­lektív gyűjtő létesítésére. Többször is megírtuk, hogy a rezsicsökkentésnek, s az újabb terheknek (útdíj, új szemét­lerakási díj) köszönhetően a megyénkben szolgáltató hulla­dékkezelési cégek a csőd szé­lére sodródtak. Közülük hóna­pok óta többen is veszteséggel kényszerülnek működni. Szá­mukra az utolsó szalmaszálat az a kormányzati kompenzáció jelentette volna, amire 39 me­gyénkben település pályázott, többségük sikertelenül. Csu­pán Gyöngyös és Gyöngyöstar­ján kapott támogatást. Innentől kezdve csak idő kérdése, hogy mikor húzzák le végleg a rolót. A PEVIK Kft. ügyvezető igaz­gatója, Garai Ferenc értetlenül áll döntés előtt. Azt mondja, semmiféle logika nem találha­tó a pályázatok -elbírálásában. Számukra egyet jelent ez a kor­mányzati üzenet: lassú halálra ítélték az egyébként is jó ideje vegetáló céget. A Földművelésügyi Minisz­térium a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás zavartalanságá­nak biztosítására, fejlesztésére» kiírt pályázatokra egymilliárd 67 millió forintot osztott szét az önkormányzatok és hulladék­gazdálkodási társulásaik kö­zött. A tárca 428,6 millió forin­tos kerettel hirdette meg a pályá­zatot, de figyelemmel a jelentke­zők számára, a kiosztható össze­get egymilliárd forintra emelte fel. A 39 Heves megyei pályázó közül csupán két önkormányzat Egyik napról a másikra veszteségesek lettek sok évvel ezelőtt a kormány és az Európai Unió ösztönzésé­re az önkormányzatok össze­álltak, összefogtak és regioná­lis nonprofit közhasznú hulla­dékgazdálkodási vállalkozáso­kat hoztak létre. Az alapelv az volt, hogy ezek az önkormány­zati cégek átterhelhették az ösz- szes felmerülő költségeiket a fogyasztókra. Ezután 2012 vé­gén a Fidesz-kormány bevezet­te a fogyasztói energiaár 20 százalékos csökkentését, 2013 tavaszán pedig a kormány el­fogadtatott egy olyan törvényt a parlamenttel, amelynek értel­mében az összes háztartási közszolgáltatás díját 10 száza­lékkal kellett csökkenteni a szolgáltatóknak. Ezek sodor­ták a csőd felé a cégeket. Gyűlik a szemét. A kérdés, hogy meddig képesek az eladósodott szolgáltató cégek talpon maradni. Jó, ha év végéig kihúzzák. Képünk illusztráció. Emlékházak a bástyában kiállítás A vándortárlat Olaszországból érkezett hazánkba Tízből egy építőipari cég bedől BisNODE Heves megye jelenleg a legveszélyeztetettebb A Gárdonyi Irodalmi Fesztivált egy Itáliából érkező, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által létrehozott vándortárlat is szí­nesítette, amit a Dobó-bástyá­ban tekinthetnek meg az ér­deklődők. Erről E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója elárulta: tavaly a Magyar-Olasz Kulturális Évad alkalmából készült el a kiállí­tás anyaga, amely sorra veszi a magyar és olasz emlékházakat, kultúránk közös kincseit.- Kedvelt íróink szülő- és lakóhelyét bejárni, környeze­tével, használt tárgyaival meg­ismerkedni olyan, mintha köz­vetlenül is találkoznánk velük - fogalmazott. ■ SZ. E. Kultúránk közös kincsei. A tárlat e hónap végéig látható. Az országos 2,7 százalékos át­lagnál jóval magasabb, 4,83 százalékos az építőipari cégek bedőlési aránya. A magasépí­tésben tevékenykedő vállalko­zások a legveszélyeztetetteb­bek. Az ágazatok közül a ma­gasépítés területén nagyrészt 35 napot késnek a cégek a fize­téssel - derül ki a Bisnode cég­minősítő elemzéséből. Hazánkban több mint 55 ezer vállalkozás folytat építőipari tevékenységet. Az összes cég számához viszonyítva Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Ko- márom-Esztergom megyében van a legtöbb építőipari vállal­kozás, a fővárosban, Zala és Vas megyében pedig a legkevesebb. Heves megyében a legnagyobb a szektor cégeinek bedőlési ará­nya, itt egy éven belül minden tizedik építőipari vállalkozás fizetésképtelenné válik: Megyénket Nógrád, Jász- Nagykun-Szolnok, Csongrád és Szabolcs-Szatmár megye követi, míg a legkedvezőbb a helyzet Győr-Moson-Sopron megyében. Bár a felszámolások és a vég- elszámolások száma csökkent, helyüket átvették a kényszertör­lések. Ugyanakkor egyre több céget alapítanak, érdemes tehát tájékozódni ezek tulajdonosai­ról. Bár az építőipar teljesítmé­nye a KSH szerint javul, a meg­bízásoknak köszönhetően csak egy szűkebb kör gyarapodik. A szektor számlafizetési fe­gyelme is rosszabb, mint az országos átlag, az elmúlt idő­szakban pedig tovább nőttek a fizetési késedelmek. A magyar átlagos fizetési határidő jelen­leg 29 nap körül mozog, az épí­tőiparban viszont ez jelenleg 39 napot is elér. Míg a mélyépítés terén az átlagos fizetési határidő az 54 napot is meghaladja, ez a ma­gasépítés és az építőipari szak­munkák terén általában 34-36 nap körül mozog. A késedel­mek is igencsak túl vannak a 18 napos magyar átlagon, hi­szen ebben a szektorban átla­gosan 26 napos késéssel fizetik ki a számlákat. ■ T. B. r 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom