Heves Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-23 / 196. szám

SPORT Ifjúsági olimpia . A magyar versenyzők három arany-, valamint egy-egy ezüst- és bronzérmet szereztek a kí­nai Nankingban zajló ifjúsági olimpia pénteki versenynapján. Úszóként Szilágyi Liliána és Kenderesi Tamás győzött, míg a sportlövő Péni István egyiptomi társával nyert a vegyes csapatoknál. SZILÁGYI LILIÁNA A futballpályán érzi magát otthon edzőség Nyolc évvel súlyos betegsége után újult erővel dolgozik a 63 éves szakember Káló Mihály sokat tanult a felépülése során és ezt még szeretné is kamatoztatni. Most újra Besenyőtelken. A labdarúgás lesz a vesztes maradt ELU21-es mérkőzés a novajiak miatt. Létszámhiá­nyosán állt ki, s ezért írásbeli megrovást kapott Andomak- tálya, Tamalelesz, Szűcsi és Erdőtelek 21 éves korosztályú csapata. Ugyanezen ok miatt a verpelétiektől és az erdőtelki­ektől pontot vontak le. A mát- raballaiak visszaléptek az U17-es küzdelmektől, miköz­ben a lőrinciek és a szűcsiek jogosulatlanul szerepeltetett játékos miatt bűnhődnek. A karácsondiaknál hamis jogo­sultsággal történő szerepelteté- si kísérlet miatt kezdeményez­tek fegyelmi eljárást. Ezzel egy időben elutasították az apciak által benyújtott, az U17-es baj­nokságban érintett 26 sport- szervezet vezetője közül kilenc által aláírt beadványt, amelyet a pontvadászat alsó korosztá­lyára vonatkozó korhatár meg­változtatására tettek. repedezik a kéreg. A nem új keletű problémára (lásd még: nincs elég gyerek) nem tud­nak megoldást találni a klub­vezetők. Hogy is tehetnék? Se két hónap, se egy hónap alatt nem tudták gyarapítani fiatal­jaik számát. Más a nevezési lap és más az élet. EUndulnak, aztán majd csak lesz vala­hogy. Hát így lett. Két forduló múltán ugyanott folytatódott az ifik bajnoksága, ahol nyá­ron a korábbi befejeződött. A 17 évesek pedig csak a hét végén rajtolnak. Mondanám, érdemes lesz megnézni va­sárnap este a szövetségi adat­bank idevonatkozó tartalmát, ám nem akarok negatív lenni. inkább szurkolok a csapatve­zetőknek, legyen energiájuk úgy bűvészkedni a rendelke­zésre álló játékosállományból, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon. tartok tőle. hogy valamelyik mégsem jár jól. Akit már meglegyintett az elmúlás szele, másképp látja a világot. Tudja, kire számít­hat, melyek az igazán fon­tos dolgok számára ebben a világban. A 63 éves Káló Mihály meggyőződéssel vallja: neki a labdarúgás az élete. Hiszünk neki. Bódi Csaba Öt óra tízkor indulok az edzés­re, így előtte tudunk beszélget­ni - válaszolja a megkeresésre Káló Mihály. Fél ötkor hívom és a csengetés után nyomban fel is veszi a telefont. Arra számítok, hogy a korábbi agyinfarkus ha­gyott nyomot az edzőben és ez a társalgást is megnehezíti. Té­Misi bácsi a rá jellemző habitus- ^ sál, tisztán, érhetően, átgondol- s tan fogalmaz. A Heves Megye Labdarúgásáért Díj idei egyik kitüntetettjének járó gratuláció után szinte kérdezni sem kell.- Amikor 1993-as megyei baj­noki címet nyertünk a Tehkkel, az I. osztály legjobb edzőjének választottak, ám a mostani elis­merést össze sem lehet hasonlí­tani azzal - vág bele a tréner. - Á 2006-ban bekövetkezett agy­infarktus után álmomban sem gondoltam arra, hogy valaha ezt a díjat még átvehetem. A felépülésem sokáig tartott, eleinte kisko­csival, man­kóval közlekedtem, ám a mel­lett mindig kitartó feleségem segítségével lassan elindultam az előre vezető úton. Hajnaltól késő estig azzal foglalkoztam, hogy miként nyerhetem visz- sza a mozgásom, a régi énem. Ahogy telt az idő, úgy erősö­dött meg bennem, hogy még szigorúbb leszek magamhoz, még felkészültebben jövök ki a bajból. Az internet segítsé­gével folyamatosan tanultam, néztem új edzésgyakorlatokat és játékhelyzeteket elemeztem. Sokat fejlődtem elméletben, bízva, hogy hátha kapok még feladatok. Noha talán sokan le­írtak magunkban engem, ám a sors megadta, hogy újra legyen csapatom. Ezt a gárdát az Abasár jelen­tette. A szakember tisztában volt vele, hogy még nem a régi, ám dolgozni, edzősködni akart és ehhez lehetőséget kapott a megyei Il-es egyletnél. Ké­sőbb^ a me­gyei III-as Ke- recsend hívá­sa nem vissza­lépést jelentett számára, hanem újabb kihívást, amelynek vége aranyéremben öltött testet.- Rendkívül ügyes játéko­sokból álló csapat edzője lehe­tettem a kerecsendieknél, ahol nagyon vevők voltak az edzésre a gyerekek és nagyon akarták a sikert. Borzasztóan sajnálom, hogy a nyáron megszűnt az együttes, mert sokra hivatott társaságról volt szó. Általános meglepetést keltő tényként azonban nem ez szol­gált a holt idényben a megyei futballbarátoknak, hanem Káló Mihály Besenyőtelekre szerző­dése. Á legutóbb 11. helyen zárt gárdánál Mészáros Sándor já­tékos-edző távozása után a Bo- zsik Csaba vezette BSC-nél úgy gondolták, hogy egy rutinos és egy fiatalabb személyből álló párosra bízzák a szakmai mun­ka irányítását. Káló Mihály gyakorlatilag visszatért Bese­nyőre, ahol Tóth László szemé­lyében kapott maga mellé segí­tőt. A másodedzőnek tartalmas múltról mesélhet, ha a korábbi korszak terítékre kerül.- Kálban még ifi játékosként kezdtem edzősködni 41 évvel ezelőtt - folytatta Káló Mihály. - Utána következett Kompolt, A megyei i. osztályú bajnok­ság 3. fordulójának párosítása. Szombat, 15.30: Gyöngyöstar­ján (8.)-Marshall-Andornaktá- lya (15.). V: Tóth Z. 17.30: Mak­iár (12.)-Szőlőskert-Nagyréde (13,). V: Kis Zs. Borsodnádasd (lO.)-Detk(14.). Vr:Szabói. Be­a Hatvani MÁV HAC, Füze­sabony, Tenk, Besenyőtelek, Heves, Makiár, Abasár, Már­káz, Kerecsend és most ismét Besenyőtelek. Hozzáteszem: Füzesabonyban három is vol­tam edző. Valamennyi említett klubról egyaránt elmondhatom, hogy kedves hely számomra, mert előbbre tudtunk lépni. Hatvanban például Kovács Fe­renc testnevelő tanár jóvoltából olyan 17-18 éves fiatalokkal dolgozhattam, akikkel öröm volt a munka, mert nagyon tud­tak futballozni. Füzesabonyban Blahó István szakosztályvezető remek feltételeket teremtett, míg Tenken Bakos Józsi bácsi elnökként mindent megtett senyőtelek (2.)-Verpelét (7.). V: Viktor. Bélapátfalva (ló.)-Füze- sabony (6.). V.: Lucián. Mar- kaz-Halmajugra (l.)-Heréd (9.). V: Györki. Pétervására (4.)- Egerszalók (11.). V. Kónya. Va­sárnap, 17.30: Gyöngyöshalász (3.)-Domoszló (5.). V: Ducsai. azért, hogy eredményesen sze­repeljünk. Úgy is lett. Amikor hasonló módon a já­tékosokról kezdünk beszélni már nem ennyire egyértelmű a kedvencek listája. Nem is le­het, hiszen ezres nagyságrend­ről van szó, a kiemelés így nem egyszerű, ám Márta Sándor, Sasvári László Torbavecz József, Csuhay József, Klein Ferenc és Schmidt Zoltán neve azért csak kicsúszik a mester száján - mind remek labdarúgó volt ki­jelentéssel. A hajdani játékosok tisztelete megyeszerte övezi Ká­ló Mihályt. És ő is hasonlóan vi­seltetik a futballisták felé.- Ha ellenfélként a bemelegí­téskor találkozunk, akkor társ­ként, barátként üdvözöljük egy­mást, ez pedig nagyon jól esik az embernek. Besenyőtelken minden adott a nyugodt mun­kához. A településen a vezetők és a nézők is szeretik a labda­rúgást, törődnek a játékosokkal és foglalkoznak a feltételekkel. Az első két meccsen aratott győzelem azért bírt nagy jelen­tőséggel, mert igazolódott, hogy a sok munka eredményre vezet. El kell azonban ismerni, hogy akár Detk, a Domoszló elleni mérkőzés alakulhatott volna fordítva is. Több évtizedes edzői múlttal ez ember háta mögött a reali­tásérzék rutinszerű. Nincsenek vadhajtások, kirohanások, szín­padiasság, nagy szavak. Egy­szerű és érhető elvek és értékek mentén végzi vállalt feladatát a szakember. Mindenhol a leg­jobb eredményre törekszik és ez rendre be is következik, ámbá­tor - mint mondja - Makiáron többet ki lehetett volna hozni a csapatból. Igaz, ott már a beteg­ség előrevetítette az árnyákét. A fény csak sokára következett.- Amíg az egészségem en­gedi és valahol úgy gondolják, hogy tudok tenni értük, addig edzősködök. A korral nem fog­lalkozok, a futballpályán érzem magam otthon. Negyvenegy év múltán már nyugodtam mond­hatom, hogy nekem a labdarú­gás az életem. ■ Öt megyei bajnoki cím és érmek sora jelzi, hogy a szakmai munka jó kezek­ben van Káló mesternél. Gyöngyöstarjánban ma délután korábban kezdenek Amíg Mága lövi a gólokat, a csányiak is menetelnek Az utolsó mesét élte át a nagyrédeieknél játékossors A Szőlőskert SC 39 éves szélsője sérülések miatt hagyott fel a játékkal labdarúgás A Csány és a Mát- raderecske még százszázalé­kos, miközben a Poroszló, a Mátraballa és a Novaj-Ostoros az első pontok megszerzésének reményében lép pályára a me­gyei II. osztályú bajnokság 3. fordulójában. A csányiak ren­geteget köszönhetnek Mága Al­fonznak. A 26 esztendős táma­dó két mérkőzést követően már öt gólt jegyez, az Erdőtelek és a Poroszló legyőzésében is döntő érdemeket szerezve. Hogy med­dig tart a Mága „mágia”? A csá­nyiak azt remélik, hogy minél tovább, ugyanis amíg Alfonz gólokkal terheli az ellenfelek hálóját, addig a csapatnak sem kell tartani a hanyatlástól. A Petőfibánya ellen vasár­nap rangadó vár a csányiakra. A Bányász egy győzelemmel és egy döntetlennel áll a tabellán, ami kellő önbizalmat szolgál­tathat a fellépésre. A PROGRAM. SZOMBAT, 17.30: Tárnáméra (lO.)-Mátraderecs- ke (2.), Zagyvaszántó (5.)-Er- dőtelek (9.), Mátraballa (17.)- Poroszló-Ökocentrum (16.), Tarnaleleszi MSE (12.)-Lőrinci (11.), Hevestherm-Hevesi LSC (15.)-Hatvan Lokomotív (8.), Visonta (7.)-Egri Sportcentrum SE (14.), Energia SC Gyöngyös (ó.)-Szücsi (13.). VASÁRNAP, 17.30: EgerSZÓlát (4.)-Novaj-Ostoros (18.), Csány (1.)-Petőfibánya (3.). ■ S. K. Szögre akasztotta a stoplis futballcipőt a megyei pontva­dászatban évtizedeken át sze­repelt, kétszeres bajnokként visszavonult Mihályi Gábor. A Szőlőskert Nagyréde SC 39 éves szélsője meseszerű bú­csúval zárta pályafutását, ugyanis góllal örvendeztette meg a szur­kolókat. Saját sportos történe­tének végére hatalmas szöggel tehette ki a pontot, amelyet az öregfiúk baráti körtől kapott.- A búcsúztatásom napja olyan volt, mint egy mese - kö­zölte meghatódva Mihályi Gá­bor. - Megint együtt öltöztem a régi társakkal, kezdőrúgást végeztem el a fiammal, Erik­kel, viselhettem a csapatkapitá­nyi karszalagot, s mindezekfe- lett a Borsodnádasd ellen (3-3) Czene Leven­te passzából még gólt is rúgtam a 2. percben. Vé­gül helyettem lépett pályára Csomós Tamás, akinek a „csé- ká” szalagot átadtam. A szorgalmáról és gyorsasá­gáról ismert játékosnak azért kellett abbahagynia a labdarú­gást, mert a korábbi többszöri sípcsonttörés, illetve szárka­■ Gyöngyöspatán, Szűcsi­ben, Atkáron és Gyön­gyöstarjánban is rúgta a bőrt az immár visszavo­nult futballista. Mihályi Erik és Mihályi Gábor pocs-csonttörés után 2013-ban gerincsérv-műtétet hajtottak rajta végre, s még ugyan visz- szatért a pályára, de az idő nem múlt el nyomtalanul. Az 1987- ben igazolt futballista Lukács György testnevelő iskolacsapa­tában kezdett, majd az 1998-as megyei II. osztályú, illetve a 2004-es NB III-ba jutott Nagy- rédének a tagja volt. Majd eliga­zolt Gyöngyöspatára, Szűcsibe, Atkárra és Gyöngyöstarjánba, de a szíve visszahúzta, s Nagy- rédén fejezte be a labdarúgást. Kovács László klubelnök serleg átnyújtása után megköszönte Mihályi Gábor szereplését, aki­nek búcsúztatását nagy taps kí­sérte. ■ H. F. ZS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom