Heves Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-16 / 191. szám

16 2014, AUGUSZTUS 16., SZOMBAT Világrekord. A francia Yohann Diniz 3:32.33 órás világcsúccsal nyerte a pénteki 50 km-es gyaloglást a züri­chi atlétikai Európa-bajnokságon, ezzel harmadik Eb-aranyát szerezte meg. A régi rekordot 3:34.14 óra jelen­tette, amelyet 2008-ban az oroszországi Csebokszáriban gyalogolta az orosz Gyenyisz Nizsegorodov. SPORT1 YOHANN DINIZ Mondj igazat? Kicsinálnak! állapotjelentés Az egri edző már tíz éve elmondta, amit Morales most Kiss Tibor kritikáit sokan sértésnek vették, pedig - mint állította - ő csak a futball miatt került konfliktusba A sírástól a kitartásig sírni sok mindenért lehet, és az is köztudott, hogy „csak a győztesnek szabad”, mi több, férfiembertől is láthattunk már az érzelemnek efféle megnyilvánulását, elég csak a hajdani ferencvárosi edző, László Csaba pályán ejtett könnyeire gondolni. A (zöld) sasok magasságába azonban most nem emelkednék, meg a könnyek ezúttal nagyon is „alulról” jöttek. nem kevés túlzással, ám a valóságtól azért nem teljesen elrugaszkodva: Átányban most mindenki focizni akar. Suha, Holup, Berkes, Kakas, Dalnoki, Sárándi, Csóka, Bari és társaik szinte szárnyal­nak, ha edzésre vagy meccsre szólít Együd Ottó. Egy játé­kos-edzőnek mindig jobb, ha bő keretben válogathat, mint­sem folyton a telefonját kell nyomkodni, hogy meglegyen a pályára lépő tizenegy. Nos, a tréner annyi (egész pontosan 28) igazolt labdarúgó közül döntheti el, hogy az adott hét végén kire számít, vagyis a „mennyiség” vonatkozásában már most Premier Ligás a 18 év után újra induló Metálde- al-Átányi SE. A keret azonban bővebb volt, húzni kellett a nadrágszíjon, aminek bizony áldozatul estek néhányan. Szégyen vagy sem, akadt, akinél eltört a mécses. BAJNOKCSAPATKÉNT ELŐBB a visszasorolása, majd a visz- szalépés miatt lehetett ok a kesergésre Kerecsenden, ahol ki tudja, mikor lesz újra futballélet. Kiskörén, Recs- ken, Párádon és a Hevesi LSC Il.-nél viszont megint lábra kaptak, és ez jó a sportágnak. a még jobbra meg akkor lehet számítani, ha a lendület a baj­nokság végéig kitart, és kizá­rás, visszalépés, törlés nem éktelenkedik a tabella alján. Gyenge utánpótlásképzés, bratyizás, erkölcsi válság - ezeket a témákat feszegette a magyar futball problé­máit citálva a sportnapi­lapban Massimo Morales, a Budapest Honvéd NB I-es labdarúgó-csapatának koráb­bi edzője. A téma kapcsán elég volt a Hírlap archívumát felütni és mindjárt találtunk egy idevágó véleményt. Igaz, ezt nem egy olasz trénertől és nem tegnap, hanem tíz éve jegyeztük le. Bódi Csaba „Nekem van egy dumám, amit sokan nem szeretnek, viszont én imádom a játékosokat - nyilatkozta akkor lapunknak Kiss Tibor, egykori NB I-es egri labdarúgó, edző, majd ve­zető. - Érdekes módon, akiket elküldtem a csapataimtól, azok egyike sem bizonyította más­hol, hogy akár az NB I-ben is futballozhatna. Büszke vagyok rá, hogy olyan edzőim voltak, mint Szentmarjay Tibi bácsi, vagy Csank Jani. Állítom, ha 20 évesen Csanknál játszok, s ezt minden nagyképűség nél­kül mondom, válogatott lettem volna. Azt mondják, hogy az edzők tették ilyenné a futbal- lunkat! Ha nekem olyan után­pótlás-edzőim lettek volna, mint amilyenek most vannak, én a pálya környékére sem megyek. Nincs megkövetelve a rend, a fegyelem, 15-16 éves gyerekek nem tudtak lőni, fe­jelni, meg persze futballozni se, mert nem is játszanak, csak a bójákat kerülgetik. Némelyik gyerek örül, ha az edzés végé­re visszatalál a pályára. Biztos vagyok benne, hogy a magyar játékosok futballoznak a leg­kevesebbet hét közben. Nem hiszem, hogy fellépés előtt Pa­varotti is súlyokat emelgetne énekelés helyett. És hol van az az utánpótlás, amit évtizedek óta emlegetnek, hogy majd ha ők felnőnek, akkor lesz fo­ci? Úgy látszik, ezek a fiatalok nem akarnak sose megöreged­ni. Edzőik viszont már nagyon is értik, mit kell nyilatkozni, ami nem is csoda, mert ők a fü­zetből tanulták a labdarúgást. Némelyik úgy járkál a pálya mellett, mint Feleki Kamill az Állami Áruházban. Könyve­lők, irattárosok lettek, ahelyett, hogy futballozni tanítanák a gyerekeket. Vagy ott vannak a szülők: lassan már belőlük áll a „állítom, több magyar klub­ban előfordul, hogy nem a leg­tehetségesebb gyerekek játsza­nak a különböző korosztályos csapatokban, hanem azok, akiknek az apja befolyásos em­ber, vagy ott hangoskodik min­dig a partvonal mellett. Esetleg nem hálátlan, ha a gyereke sze­rephez jut. De van még ennél nagyobb gond is, az intelligen­kerítés, az én időmben ilyen elő nem fordult volna, az meg plá­ne nem, hogy az összeállítást is ők diktálják. Matthäusnak örülök, de meg lehet nézni: aki Magyarországon bekeményít, fegyelmet követel, és elmondja a véleményét, azt leírják, ki­csinálják. Elég csak Varga Zolit felhozni. Ne hogy már a játékos szabja meg, hogy mikor legyen az edzés! Sajnos, a mi edzőink félnek, mert ha a kikap a csa­cia hiánya. Igenis szükség van tanult, lehetőség szerint diplo­más utánpótlás-szakemberekre, mert hogyan várhatjuk el egy alulképzett edzőtől, hogy a sportág és az élet csínját-bínját megtanítsa a gyereknek. Csak magasan képzett edzőktől és vezetőktől remélhető ez." - fo­galmazott Massimo Morales a Nemzeti Sportnak. pat, lehet, hogy már holnap menniük kell. Vagy a szponzo­rok. Tisztelet illet mindenkit, aki a pénzét teszi a futballba, ám csak addig, amíg nem szól bele a szakmai munkába. Ha meg azt akarja, akkor meg­spórolhat egy fizetést, az edzői bért. Akkor majd rájön, hogy miről is szól ez. Én még egyszer sem mentem oda, mondjuk egy zenetanárhoz elmondani neki, hogy miként kell tanítani” - így Kiss Tibor. Hát ennyi, illetve dehogyis! Napokig lehetne beszélni arról, hogy miért, ki vagy kik miatt jutott ide a magyar labdarúgás. Kiss Tibor évek óta nem jár meccsre. Szívinfarktusok után az ember még jobban meggon­dolja, hogy hová menjen. Az Egerben élő szakember úgy vé­li, ha a megyeszékhelyen nincs minőségi futball, annak a me­gye labdarúgása is megissza a levét. Morales vagy az ő véle­ményétől függetlenül. Újonc a Besenyő, a Pétervására, az ÁFÉSZ IV. és a Sólyomszemek HIRDETÉS asztalitenisz Új csapatként a Besenyőtelek SC, a Péter­vására SE, az Egri ÁFÉSZ SC utánpótlás-együttes és az Egri Sólyomszemek nevű gárda is nevezett a 2014/2015-ös me­gyei bajnokságra, amelynek I. és II. osztályában így rekord­számú, 20 együttes vesz rész. A jelentkezőkből adódóan és az előző szezonbeli eredmé­nyek figyelembe vételével nem kerül sor osztályozóra a tavalyi I. osztályú pontvadászat 8. és a II. osztályú mezőny 2. helye­zettje között, vagyis a Lőrinci AC II. az első vonalba kapott besorolást. A Boldog SE ebben a szezonban egy csapatot indít, amelynek tagjai így a tavalyi NB Ill-ban való szereplés alap­ján az I. osztályba kerültek. AZ I. OSZTÁLY RÉSZTVEVŐI: 1. Boldog SE (az NB III Észak-ma­gyarországi „A” csoportjának legutóbbi 10. helyezett csapa­ta), 2. Hatvani ASEII. (az előző kiírás I. osztályának 8. helye­zettje), 3. Karácsond SE I. (I. osztály 3.), 4. Konszenzus (I. osztály 7.), 5. Kömlő SC II. (I. osztály 6.), 6. Laguna Kft. SC (I. osztály 1.), 7. Lőrinci AC II. (II. osztály 2.), 8. Pegazus In­formatika Andornaktálya SE I. (I. osztály 4.), 9. Pegazus Infor­matika Andornaktálya SE II. (II. osztály 1.), 10. Visontai ASE (I. osztály 2.). ii. osztály: 1. Besenyőtelek SC (új csapat), 2. Boconád SK (II. osztály 6.), 3. Egri ÁFÉSZ SC IV. (új csapat), 4. Egri Só­lyomszemek (új csapat), 5. Érc­bányász SE Recsk (újrakezdő csapat), 6. Hatvani Econovum Akadémia SE (II. osztály 5.), 7. Karácsond SE II. (II. osztály 8.), 8. Mátra SE (II. osztály 7.), 9. Pétervására SE (új csapat), 10. Vámosgyörk SE (I. osztály 9.). Az augusztus 24-én Füze­sabonyban sorra kerülő 5. Pe- gazus-HMATSZ-kupára 60-an neveztek. ■ B. CS. „Nem a legtehetségesebb gyerekek játszanak” Nehéz és kemény verseny volt, de erre számított a kapitány sakkolimpia Ezüstérem a Lékó Péter, Balogh Csaba, Almási Zoltán, Rapport Richárd és Polgár Judit alkotta magyar csapatnak A magyar férficsapat nagy izgal­mak után ezüstérmet szerzett a norvégiai Tromsőben rendezett sakkolimpián. A győzelem a ve­retlen kínaiaké lett - először a viadal történetében. A Lékó Péter, Balogh Csaba, Almási Zoltán, Rapport Richárd, Polgár Judit alkotta együttes a zárófordulóban - utóbbi nélkül - 2:2-es döntetlent játszott az ukránokkal, így 17 ponttal fejez­te be szereplését. Ugyanennyi pontot gyűjtött az orosz, az in­diai és az azeri válogatott is, de a számolgatások végén kiderült: a segédpontoknak köszönhetően a magyaroké a második hely. Lékó Péterék - akik hét győ­zelmet arattak, s három döntet­len mellett mindössze egyszer kaptak ki - legutóbb 2002-ben Bledben szereztek érmet, akkor is ezüstöt.- Nehéz és kemény verseny volt, de erre számítottunk. Végig az élbolyban voltunk, így telje­sen megérdemelten végeztünk a második helyen - értékelt a távirati irodának Horváth Ta­más szövetségi kapitány, aki a 9. fordulóban Izrael ellen elért 3:l-es győzelmet nevezte kulcs- fontosságúnak. - Minden olim­pián van olyan csapat, amelyik a végén jól hajrázva a semmiből kerül a dobogóra, ezúttal India volt ez, de szerencsére nem volt igazságtalan velünk a sors és a segédpontok nekünk kedveztek. A magyar férfiválogatott tizenkét év után lépett újra a második helyre A szakvezető senkit nem akart külön kiemelni, mert ahogy fogalmazott, ez tényleg egy igazi csapat, amelyben öt­éves kapitánykodása során so­sem voltak belső feszültségek és villongások. Balogh Csaba teljesítményére viszont felhívta a figyelmet a tekintetben, hogy a második táblán játszók között szintén ezüstérmet nyert. Polgár Judit visszavonulá­sáról úgy nyilatkozott, hogy ő tudott minden idők legjobb női játékosának tervéről, de a csapattársak nem. Hozzátette ugyanakkor: a sportág legen­dás alakja hagyott magának egy kiskaput, mert amennyi­ben a válogatott szakvezetése számítana rá a jövőben, akkor elgondolkodna azon, hogy is­mét asztalhoz üljön. A kapitány szót ejtett az újonc Rapport Richárdról is, aki sze­rinte eleinte szétesetten játszott, de aztán magára talált és soro­zatos győzelmeivel nyerőember­nek bizonyult. Az éltáblás Lékó­ról azt mondta, hogy ő a legjobb játékosok ellen szokott küzdeni és a stílusa nagyon óvatos, ami­kor pedig esetleg egy kicsit köny- nyebb ellenféllel találkozik, nem könnyű váltania, hogy több koc­kázatot vállaljon, ezért történhe­tett, hogy egyetlen sikert aratott. A magyar női csapat - hat győ­zelemmel és öt vereséggel - a 45. helyen végzett. ■ B. CS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom