Heves Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-02 / 179. szám
2014. AUGUSZTUS 2., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 3 Imára hív és beszélget is müezzin Hetente négyszer hallható éneke az egri minaretből Hikmet, miután lejött az egri minaretből, szívesen fotózkodik a turistákkal, s örül, ha beszélgethet az emberekkel az iszlám vallásról és kultúráról HÍRSÁV Bizonyítási kísérlet az M3-as autópályán Füzesabony, kál A szombatról vasárnapra virradó éjjel lezárják az M3-ast egy tavaly szeptemberi baleset miatt, mivel az ügyben bizonyítási kísérletet végeznek a nyomozók a sztráda Kál és Füzesabony közötti szakaszán - tudatta a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. A rendőrök a lezárás idején - augusztus 2- a 22 óra és augusztus 3-a 1 óra között - a forgalmat a 3- as főközlekedési út Kál és Füzesabony közötti szakaszára terelik. ■ SZ. Z. „Kétszázhúsz felett” a kiskörei strandon kisköre A Hal-Vad Főző Fesztivál idejére tervezett, de a rossz időjárás miatt elhalasztott Neoton Família elő nagykoncertet jövő szerdán, este 7-kor tartják meg a szabadvizű strandon - tájékoztatta lapunkat a helyi Tourinform Iroda. ■ SZ. E. Nyáron újítják a belterületi utakat tenk Munkával telik a nyár - tudtuk meg Szopkó Tamás polgármestertől. Elkezdődött az útfelújítás, melynek során 750 négyzetméteren zúzottköves felülettel látják el az eddig még, az őszi-téli csapadékos időben nehezen járható fóldutakat. Mintegy 1400 négyzetméteren új aszfaltréteget kap Tenk eddig legrosszabb állapotban lévő belterületi útja is. Az érintett szakaszokon a kivitelező új útpadkát is készít, biztosítva ezzel a csapadékvíz elvezetését. A munkálatok a többi belterületi út kátyúzásával fejeződnek majd be. ■ SZ. E. Szopkó Tamás Egri lányt vett feleségül, így került Egerbe, ahol sokan ismerik, mint müezzint. Hikmet Demir a muszlim híveket hívja imára, de tudja: a turisták is kíváncsiak rá. Pócsik Attila Délután öt óra előtt már gyülekeznek a turisták az egri minaretnél. Kétségtelen, egész nap sokan keresik fel a műemléket, ám ez idő tájt még annál is többen. Ekkor hívja ugyanis imára az iszlám híveket a müezzin. Hikmet Demir hat éve érkezett a hevesi megyeszékhelyre, egy egri lányt vett ugyanis feleségül. Mint mondja, korábban nem sokat tudott a városról, elsősorban inkább Budapestről, Szigetvárról és Bugáéról hallott.- Nem ismertem Eger történelmi vonatkozásait sem, kicsit furcsa volt az egész - meséli. - Azt viszont biztosan éreztem, hogy valami hiányzik, jelesül, hogy az itt élők nem ismerik az iszlám vallást és kultúrát, csak nagyon keveset tudnak róla. Arra gondoltam, fontos, hogy megmutassam, nem kell idegenkedni tőle: nekünk Allah, nektek Isten, de a többi végső soron ugyanaz. Mi Törökországban másként gondolkodunk a magyarokról, mint ők rólunk. Úgy tanuljuk, testvérek vagyunk, ám manapság sokan azt hiszik, minden muszlim terrorista, pedig ez a legnagyobb ostobaság! Minden néphez tartoznak jó és rossz emberek. Én például már évek óta itt élek, és senki nem mondhatja rám, hogy rossz lennék. Jó, persze vannak hibáim (mi úgy mondjuk, nem vagyok fehér, mint a tej), de soha senkinek nem ártottam. Persze, felmerül a kérdés, hogyan lesz egy török fiatalemberből müezzin Egerben. Mi az, ami miatt felmegy a minaretbe? Turisztikai attrakcióról van szó, vagy vallási okról? Nos, a válasz összetett, de inkább az utóbbi volt az indok.- Két éve gondoltam rá először, hogy imára hívjam a muszlimo- kat. A polgármesteri hivataltól hikmet demir elárulta, ritkán készít magyar ételeket, lévén sertéshúst nem eszik, de nagyon szereti például a palacsintát és a kürtőskalácsot. Sok barátja van, szívesen beszélget az emberekkel, s persze magyar zenét is hallgat, például Republicot. Éppen ma indul haza, két hétre, két év után, ami nagyon hosszú idő. kértem engedélyt, s a nyári turista-szezonban minden csütörtökön, pénteken és szombaton hallható az énekem. A pontos imarendet, s mindent, ami szükséges a hivatáshoz, Törökországban tanultam. Ez ugyanis elengedhetetlen, hiszen a müezzin tanuló, azaz nem muszlim pap, hanem annak tanítványa. Amikor először énekeltem, az emberek megálltak, majd csodálkozva kérdezgettek, én pedig beszéltem nekik a hitemről, s ez talán a legfontosabb. Számomra mindegy, hogy egriek, vagy turisták, a fontos az, hogy megismertessem velünk az iszlám kultúrát. A legtöbben nyilván elsősorban arra kíváncsiak, hogy miről éneBár szeret Egerben élni, s itt is képzeli el a jövőjét, a beszélgetésünk során többször kiemelte: hiányzik neki a hazája. Nem egy-két dolog, hanem maga az otthon. Ahogy fogalmaz, az egrieknek is honvágyuk van, ha elmennek például Győrbe vagy a Balatonhoz, érthető hát, ha ő is gyakrabban szeretne hazalátogatni. kelek. Röviden úgy mondhatnám el, „Allah a legnagyobb. Tanúsítom, hogy nincs más isten, csak Allah. Tanúsítom, hogy Mohamed Allah prófétája. Gyertek imádkozni!” A kaftánom már itt készült, olyan mint az eredeti, bár otthon minden müezzin más színűt hord. Sőt, még az énekstílusuk is különböző! Azt is el kell mondjam: Törökországban nem egy minaret van egy városban, hanem minél nagyobb a település, annál több, Isztambulban például hat található! Persze, jobban vigyáznak is rájuk, ahogy itt is időről időre restaurálják a templomokat. Hikmet - aki az egyetlen török Egerben - Isken- derunban született, s édesapját nyomdokait követve szakácsnak tanult. Egerben is üzemeltetett egy török éttermet, amely 2012-ben zárt be, az apartmanja azonban működik. Magyarul az „utcán” tanult, úgy, hogy beszélgetett az emberekkel. Végzett masszőr, a bizonyítványát is itt szerezte, magyar nyelven, amire különösen büszke. Munka után, hetente négyszer mássza meg a minaret szűk csigalépcsőit. Amikor ez szóba kerül, nagyot sóhajt, majd nevetve hozzáteszi: mind a 97-et... Szolgálnak és... azt senki sem hihette komolyan, hogy két hét alatt rendet lehet tenni. A 2010-ben elhangzott mondatot azóta is sokszor a belügyminiszter fejére olvassák. Na persze, igazuk van, nem lett rend, igazából látványos javulás sem, másrészt ha valaki közszereplőként támadható kijelentést tesz, azt támadni is fogják, legalábbis egy demokráciában. az új, kétmilliárdos köz- biztonsági program céljaival nem vitatkozunk. Sőt, nem tagadjuk el, mi is nagyobb rendet, biztonságot akarunk! A rendőrségi kiadásokon felül járó, sok túlórapénzt is tartalmazó keretből legalább azok a zsaruk, akik hajlandóak többet dolgozni, így többet kockáztatni, több pénzhez jutnak. Nyilvánvaló, hogy nincsenek túlfizetve, s mégiscsak minket szolgálnak - akár védenek, akár félnek. az ember persze igazságtalan. Amikor látja az utcán a rendőrt szembejönni, s már esteledik, percekkel előtte pedig elment mellette egy gyanús alak, fellélegzik, megnyugszik. Ha azt látja, hogy a hajléktalant igazoltatják, csak mert ücsörgött a belvárosi pádon, vagy felmegy benne a pumpa (spéciéi bennem fel), vagy nagyon is egyetért. akkor azonban, amikor leintenek az út mellett, csak hogy benézzenek a csomagtartóba, vagy nagyszerű felvételeket készítenek, amint elhaladunk az autónkkal, már kevésbé tudjuk szeretni a munkájukat végzőket. akárhogy is, minden utcasarokra nem lehet (nem is kell) rendőrt állítani. De ha tényleg javul valami, a magam részéről nem bánom a pénzt, annyi mindenre elszórták már. na persze, ehhez ne csak a statisztikák javuljanak (azok fognak), hanem a valódi biztonságérzetünk is. Palacsinta, kürtőskalács és egy kis Republic ■ „Mi odahaza gyermekként megtanuljuk: törökök és magyarok testvérek.” PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL Seger GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ Látványos előadás lesz A cigánybáró új impulzusokkal járó közös munka kezdődött a GGTánc Eger és a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház között. Együtt viszik színre A cigánybáró című táncjátékot, és ennek ifjúsági változatát, a Szaffi című mesejátékot, melynek koreográfiáját Topolánszky Tamás tagozatvezető és Vári Bertalan, a dunaújvárosi társulat művészeti vezetője készíti. A cselekmény a XVIII. századi Magyarországon játszódik, a délvidéki Bánságon, ahol a török rombolás következtében a végtelen mocsár az úr. A semmi közepén azonban egy meglepő szövetség virágzik és száll szembe a történelem és a természet pusztító sodrásával: a temesvári Mehmed basa és a tehetős Botsinkay Gáspár különös barátsága... A mű történelmi és etnikai háttere valóságos kincsesbányának tekinthető egy táncszínházi produkció számára. A magyar mellett a szerb, a cigány, a török, és persze az osztrák kultúra elemeit idézi. A modem és autentikus elemek keveredésével, egy olyan művészi kifejezésmód jön létre, mely közvetíti a múlt értékeit, ám a mai fül és szem számára is köny- nyen befogadhatóvá teszi. ■ A munka elkezdődött: a táncművészek két darabot próbálnak egyszerre Kinevetjük a halált... ezt csak remek színészekkel lehet megcsinálni - mondta Csiszár Imre rendező a Grace és Glóra készülő őszi bemutatójáról. Tom Ziegler darabját Tímár Évával és Dimanopulu Afroditével láthatja majd a közönség a stúdiószínpadon október 3-án. Hátborzongatóan szép történet, életről, halálról, igazi jutalomjátékkal, amely minden bizonnyal a publikum egyik kedvence lehet.- Az előadás nagyon érdekes parafrázis. Arról szól, hogy van egy haldokló öregasszony, akit már hazakül- denek a kórházból. Van egy hospice szolgálat, amely a végstádiumban lévő időseket gondozza. A két nő egyre több időt tölt együtt, eközben a fiatalasszonyról kiderül, hogy rossz élete van, meghalt a gyermeke, rossz a házassága. Az öregasszony pedig egyre virgoncabb. A darab végén már ő menti meg az öngyilkosságba menekülő másikat. Egymásra vannak utalva, mindkét szerep nagyon kitárulkozós, a színésznek ki kell bontani. Engem az fogott meg benne, hogy bűbájos élethelyzet, tulajdonképpen kinevetjük a halált. ■ t i r f
