Heves Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-12 / 187. szám

2014. AUGUSZTUS 12., KEDD MEGYEI KÖRKÉP ..fmnwiinr".... 3 —M SB Föld alatti időutazás is jön egri vár Számos izgalmas attrakcióval színesedik a műemlékegyüttes A vár fejlesztése során lehetőség nyílik a föld alatti kazamatarendszer felújítására. Számos érdekes attrakció is várja majd itt a látogatókat. HÍRSÁV Őszre megújulnak az orvosi rendelők szajla A községben hama­rosan hozzálátnak az orvo­si rendelők felújításához. Amint azt Vincze Imréné polgármestertől megtudtuk, az önkormányzat 38 mil­lió forint támogatást nyert erre a célra. A támogatási szerződés aláírásával meg­kezdődhetnek a munkálatok. A tervek szerint a kívül-belül megszépült létesítményeket még idén ősszel birtokuk­ba vehetik a helyi lakosok. A mozgáskorlátozottak közle­kedésének elősegítése érde­kében az akadálymentesítést is megoldják. ■ B. K. Nyílt napot tartanak az új iskolában egér Az Egri Waldorf Általá­nos és Alapfokú Művészeti Iskolában 16-án 9 órától nyílt napot tartanak, ahová várják a szeptemberben induló 1-2. és 3-4. osztály iránt érdeklő­dő családokat. A résztvevők megismerkedhetnek az in­tézmény épületével, környe­zetével, a leendő tanítókkal. A nap folyamán a gyerekek kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. ■ SZ. E. Kórházi kápolnát szentelt az egri érsek Mátraháza Régóta várt eseményen vehettek részt a Mátrai Gyógyintézet meg­hívott vendégei, betegei és munkatársai, amikor is az intézményben dr. Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konfe­rencia alelnöke felszentelte a Jézus Szíve kápolnát, amely dr. Urbán László intézeti fő­igazgató szerint a nyugalom és a béke szigete. ■ G. R. Dr. Ternyák Csaba Nyílt napon mutatták be az egri várban zajló, több mint kétmilliárdos fejlesztést. Megújul a kazamata, látogat­ható lesz a Török-kert, s épül a várfalsétány is. Pécsik Attila Izgalmas időszak ez - mondta Habis László, a megyeszékhely polgármestere az egri vár meg­újulás kapcsán, azt is elárulva: diákkorában, közel fél évszáza­da idegenvezetőként dolgozott a nyáron a műemlékegyüttesben, s fájdalom, hogy azóta nem tör­tént nagyobb volumenű felújí­tás a helyszínen. Ám a mostani, több mint kétmilliárd forintos beruházás - mint fogalmazott - lendületet adhat ahhoz, hogy a vár megtartsa vezető pozícióját, s hazánk leglátogatottabb vidé­ki múzeuma lehessen. Berecz Mátyás igazgató sze­rint a nyílt nap fontos, hiszen az egriek láthatják, milyen munka folyik a várban, milyen céllal milyen eredményekkel.- Egy múzeum csak akkor lehet sikeres, ha a helyi társa­dalom ismeri, elfogadja és tá­mogatja, erről szól ez a mostani esemény is. Két fő helyszínre koncentrálunk: a kazamatára és a Török-kertre. Utóbbi hosz­szú évtizedek után válik újra látogathatóvá, igazi közösségi térré alakul a jövőben. Előbbiről Csillag Tamás projektmenedzser adott tájé­koztatást a nagy számú érdek­lődőnek. A jelző nem túlzás, valóban rengetegen voltak kí­váncsiak az egri várban folyó munkálatokra, s arra, milyen attrakciók várhatók itt a jövő­ben. Elhangzott: a projekt nem ad-hoc jelleggel készült, az el­múlt másfél évben dolgozták ki a szakemberek azt a straté­giát, amely mentén elindult a munka. Ma évente közel 300 ezer látogatót vonz a műemlék, s a cél az, hogy a jövőben ez a szám 400 ezer fölé emelkedjen. A program hamarosan záruló első ütemében egyebek között megtörténtek a közműcserék, A romszerű helyreállítás után újra látogathatóvá válik majd a vár legmagasabb pontjának számító Szép-bástya, amely valamikor ágyúdombként funkcionált. Egykor a táma­dók ágyúit lőtték innen a vá­rost védő vitézek. A várhábo­rúk kora után a területen Pyr- ker János érsek kezdeményezé­sére jött létre itt a Kálvá­épül a várfalsétány és a Dobó utcától a vár északi bejáratáig futó leendő múzeumi sétaút. A második „csomag” szól az att­rakciókról, s elmondható: ezek­ből sem lesz hiány.- Fontos, hogy a látogató való­di élményt kapjon, testközelbe kerüljön a történelem - emelte ki Csillag Tamás. - Jelenleg a kazamata jelentős része le van zárva, most lehetőség nyílt fel­újítani a teljes földalatti rend­szert. A kőtár legérdekesebb ki­állítási tárgyait mutatjuk majd be, külön koncentrálva az egri vonatkozású emlékekre, de fó­kuszba kerül a várépítészet és persze, a várvédelem is. Mind­ehhez a legkorszerűbb eszkö­zök lesznek az érdeklődők se­gítségére, audiovizuális, érintő- képernyős terminálok. A mun­ria-domb. A beruházás során egyebek között visszahelyezik az egykor az út mellett találha­tó stációkat, s természetesen visszakerül az ideiglenesen le­került három kereszt is. Csil­lag Tamás úgy fogalmazott: a Szép-bástya a 24. órájában van, ha most nem mentenék meg, később már nem is lenne rá lehetőség. ka lényeges eleme, hogy ki kell építeni egy speciális szigetelési rendszert. Ismert ugyanis, hogy a vár zömmel tufakőből épült, amely rendívül érzékeny a csapadékvízre, ám a fejlesz­tés során erre is megoldást ta­lálunk. Külön kiállítást kap az Egri csillagok, azaz a műemlék­hez köthető legenda, s bemutat­juk azt is, mi igaz a regényből, meddig tart a fikció, meddig a történelem, azaz a valóság. Megtudtuk: mire befejező­dik a fejlesztés (vélheteőn jövő őszre), durván a duplájára nő a kazamata látogatható része. Sőt, a Dobó utcában egy gyer­mekjátszóházat alakítanak ki, s innen a föld alatt szintén fel­juthatunk a várba. Méghozzá egy olyan járaton, ami 1596 óta zárva van. Elkészül a hatalmas kiterjedésű műemlékegyüttes három dimenziós rekonstruk­ciója is, így hamarosan látha­tóvá válik, 1552-ben miként is nézett ki pontosan az egri vár. ■ Önt ml érdekli a legjobban az egri vár fejlesztéséből? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: ’jyV HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Látogatható lesz a Szép-bástya (Kálvária-domb) CSETE ILONA Biztosan kell a feszültség? magyar fejlesztésű hideg- háborús társasjátékra őrül meg a világ. Én meg ennek a hírnek az olvasásától. De a folytatás se kutya: a játékké­szítők a feszültségre, a gya­nakvásra és a mélységre épí­tenek, főleg, hogy nem lehet tudni, ki kivel van. És ami a legszebb: a tervezők mind magyarok. No, ezen már nem is csodálkoztam, hiszen a magyar elme kreativitás­ból mindig jelesre vizsgázott (de gyanítom, rájuk nem emlékeznek majd évtizedek múltán, mint például Rubik Ernőre). sajátosan magyaros, gya- nakvós emberi gyengesé­gekre hegyezték ki korunk új őrületét a játék kreátorai. Rövid lényeg: egy meg nem nevezett ország nagykö­vetségére kell behatolni, és ellopni a titkos dokumentu­mokat. Hajrá - ezt már én teszem hozzá és azoknak a „függőknek” kívánok jó szó­rakozást, akik a hétköznapi feszültségeiket nem sporttal vagy ellazulással vezetik le, hanem ilyen és ehhez hason­ló adrenalinfokozóval fűtik tovább. a minap egy vidéki könyvtár­ban apa és kislánya játszot­tak közösen a számítógépen. Látszott rajtuk (a szülőn nagyon!), minden idegszá­lukkal koncentrálnak. Meg­haltál! Oda a második életed- vigyorgott ujjongva kislá­nyára a felnőtt. Nem tudtam róluk levenni a szemem, kíváncsi lettem, vajon a töré­keny gyereklélek hogyan re­agál. Inkább játsszunk mást- mondta halkan. Én meg azt állapítottam meg magamban: mennyivel több esze van en­nek a pöttöm lánynak! Ő tud­ja csak igazán, érzékeny lelkének mire van szüksége a vakációs napokban. kell a feszültség. Ezért épülnek a kalandparkok, és születnek ilyen-olyan, játsz­ható hidegháborús őrületek is. S a játék mellől felállva vajon mi mivé válunk? Nagyboldogasszony búcsúja Eger A Mária-szobornál elevenítették fel a régi hagyományt Immár a megújult intézményben ünnepelhetnek Díszpolgári címet kapott Lőrinci volt polgármestere Az egyház beemelte ünnepei sorába az augusztus második vasárnapján ünnepelt Nagybol­dogasszony búcsúját. Egerben a hétvégén az ötödik negyed fertálymesterei a Farkasvölgy utcai Mária-szobornál az ehhez kapcsolódó hagyományt eleve­nítették fel, immár harmadszor. Az ünnepi szentmisét - ame­lyen a hóstya lakóink kívül más hóstyák képviselői is részt vettek - dr. Csizmadiá István főtisztelendő, a belvárosi főplé­bánia plébánosa celebrálta. Ez­után a fertálymesterek agapéra, baráti beszélgetésre hívták a híveket, ahol a testvéri szerétéi­ről, a jövő nemzedékének a segí­téséről is szó volt. ■ B. K. A hóstyalakók az ünnepi szentmisét hallgatják a Mária-szobornál... ünnep Pétervásárán a belváro­si rehabilitáció részeként meg­újult a Szántó Vezekényi Ist­ván Művelődés Háza és Könyv­tár. Augusztus 20-án, 16.30-tól immár az új épületben tarthat­ják államalapító királyunk és az új kenyér ünnepét. A programon a Tamási Áron Általános Iskola diákjai­nak műsora után Eged István polgármester mond ünnepi köszöntőt, majd a helyi kézi­munka klub anyagából nyílik kiállítás Pétervására Élő Nép­művészete címmel. Az ünnepi kenyérszelést és -osztást köve­tően Hevesi Tamás koncertjére kerül sor, 21 órától pedig tűzi­játék zárja a napot. ■ B. K. elismerés Varga Antalnak díszpolgári címet adományo­zott Lőrinci képviselő-testülete. A kitüntetett a város kulcsát az elmúlt hétvégi fesztivál ke­retében vehette át Víg Zoltán polgármestertől. Az 1939-ben született Varga Antal hosszú ideig pedagógusként, tanács­elnökként, a rendszerváltozás után pedig három cikluson át polgármesterként szolgálta a települést. Számos fejlesztés - többek között a víz- és a gázhá­lózat kiépítése, illetve a városi rang elnyerése - fűződik a ne­véhez. Rajta kívül „Lőrinci Vá­rosért” kitüntető címet vehetett át Nagy László fafaragó, aki ön- kormányzati képviselőként és labdarúgó edzőként is ismertté vált lakóhelyén. Polgármesteri plakettet kapott Nagy Botond tanuló és Fehér Lászlóné óvo­dai dajka. A városnapok egyik színfoltjaként tizennyolc, Lőrin­ci partiumi testvérvárosából, Sárközújlakról érkezett honfi­társunk tett állampolgári esküt Víg Zoltán polgármester előtt. A városnapok során kultu­rális és szórakoztató műsorok szórakoztatták a nagyérdeműt, köztük a városban nyaraló test­vértelepülésről érkezett „cse­rediákokat” és hivatalos kül­döttségeket; jelen voltak auszt­riai (St. Lorenz), lengyelországi (Zdunska Wola) és sárközújlaki vendégek is. ■ T. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom