Heves Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-30 / 176. szám

2014. JULIUS KOZELET HÍRSÁV Új EU-pályázatok egy hónapon belül várhatóan a tervezettnél korábban, egy hónapon belül kiírják a 2014-2020 közötti új uniós fejlesztési idó'szak első pályázatait - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ál­lamtitkára Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Rákossy Balázs közölte: a feltételek készen állnak arra, hogy az első pályáza­tok nyár végén, ősz elején megjelenjenek. A Gazdaság- fejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) kiírásávl a mikro-, kis- és középvállalkozások be­ruházásainak fejlesztését célozzák. Mivel a források felhasználásáról szóló tár­gyalások még nem zárultak le az Európai Bizottsággal, a pályázatokat a költségvetés terhére vállalja. ■ MTI Kitűzte a nemzetiségi választásokat az NVB. A NEMZETI Választási Bi­zottság (NVB) kitűzte a nemzetiségi önkormány­zati képviselők választását a helyi választás napjára, a határozat értelmében 2715 nemzetiségi választás lesz az országban október 12-én. Azokra a települé­sekre lehet nemzetiségi választást kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es) nép- számlálás adatai alapján legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. ■ MTI Korrupcióellenes óriásper Kínában az utóbbi évtizedek leg­nagyobb korrupciós perére készülnek Kínában, amely­nek főszereplője, Csou Jung-kang a kommunista párt legszűkebb csúcs­vezetésének volt a tagja, a belbiztonságot és az igaz­ságszolgáltatást felügyelte. A 72 éves Csou ellen tegnap indítottak eljárást, hivata­losan „súlyos fegyelemsér­tés” miatt. ■ MTI Szövetkezettel erősítenének foglalkoztatás Kötelező jelleggel előírnák az inaktívak alkalmazását SZERVEZETEK SZAMA FOGLALKOZTATOTTAK SZAMA TAGOK SZAMA 3015614 2670000 Szociális szervezetek Ausztria Finnország Belgium 1192 Magyarország 2780 Ausztria Finnország Belgium Magyarország 63 500 25500 72 0< Ausztria Finnország Belgium Magyarország || 547 000 FORRÁS: SOCIAL ECONOMY IN THE EUROPEAN Szakértők szerint a közmun­kaprogram helyett a szociá­lis szövetkezeteket kellene támogatnia a kormánynak. Információink szerint in­tenzív jogalkotási folyamat kezdődött annak érdekében, hogy törvényi környezet is támogassa a szociális és fog­lalkoztatási szövetkezetek megalakulását. Ebben a vál­lalkozási formában az állam támogatása nemzetközi szin­ten is elfogadott. VG-összeállítás Andor László, az Európai Bi­zottság foglalkoztatásért, szo­ciális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa szerint hosszabb távon a köz­munkánál jobb szociális szö­vetkezeteket kialakítani azo­kon a területeken, ahol a piac nem teremt prosperitást. A ha­sonló jellegű szervezetek tevé­kenysége egyre elterjedtebb az unióban. Becslések szerint a magyar szövetkezeti szektor éves ter­melési értéke 1500 milliárd forint, amelyből az agrárium •mintegy 800 milliárd forintot termel. Európai összehasonlí­tásban - a foglalkoztatásban betöltött szerepük szerint - a szociális szövetkezetek Belgi­umban (10,3 százalék), illetve Hollandiában (10,2 százalék) a legsikeresebbek. Hazánk a középmezőny alján helyez­kedik el (4,7 százalék), ezzel a mutatóval még így is a kö- zép-kelet-európai országok előtt jár. Egyes adatok szerint 2002 és 2010 között Magyar- ország jelentős növekedést ért a foglalkoztatottság terüle­tén, mintegy 135,5 százalékos eredményt produkált, míg az unió növekedési átlaga ebben az időszakban 26, 79 száza­lék volt. Harangozó Gábor, az Or­szággyűlés mezőgazdasági bi­zottságának szocialista alelnö- ke a közelmúltban azt mondta: az állam feladata egy olyan in­tézményrendszer kialakítása lenne, amely támogatja ezeket a szociális szövetkezeteket. Úgy vélte, ezt teljes egészében lehetne európai uniós forrás­ból finanszírozni, mivel a szo­ciális szövetkezetekben fog­lalkoztatottak munkabéréhez lehet támogatást igényelni. Ál­lítása szerint a jelenleg nagy­jából kétszáz milliárd forintos közmunkakeret felét így fel lehetne szabadítani, és ezzel forrást lehetni biztosítani pél­dául az élelmiszerek áfájának csökkentéséhez. A politikus rámutatott: a kormány 47 mii­i A szociális szervezetek működése A szociális szövetkezetek régóta léteznek, és azzal a céllal szerveződtek, hogy a nehéz helyzetbe kerülő tag­jaikat segítsék: megteremtet­ték számukra a munka felté­teleit, a konkrét munkavég­zést, kizárólag rendes mun­kaviszonyban, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében valósulhatott meg. Ezt a gyakorlatot változtatta meg az állam 2006-ban, és így tavaly május 3-tól a tag­ság is elegendő a szövetke­zetben való munkavégzésre. liárd forinttal megemeli az idei közfoglalkoztatási összeget, ez azt jelenti, hogy átlagosan na­pi szinten 200 ezer ember tud dolgozni a közfoglalkoztatás keretében. Szakemberek szerint a köz­munkaprogram nem hozta meg a várt sikert, mivel egyre többen élnek nehéz körülmé­nyek között, így a programra fordított források emelése nem vezet a probléma megoldásá­hoz. Ezzel szemben a szociális szövetkezetekkel - amelyek helyi szinten biztosítják pél­dául a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők, a szociá­lisan kirekesztettek integrá­cióját - tartós foglalkoztatást lehetne kialakítani. A jelek szerint az ügyben pozitív változások indultak: a kormány, az Országos Ro­ma Önkormányzat, illetve a Foglalkoztatási Szövetkezeta közelmúltban keretmegálla­podást írt alá, amelyben az állam vállalja hogy, az általa indított beruházásokhoz kap­csolódó közbeszerzéseken kö­telező jelleggel előírja az adott térségben élő inaktívak foglal­koztatását. Ősszel tárgyalnak a gyerekeseket honoráló nyugdíjrendszerről tervek Egy lépéssel köze­lebb kerülhetünk a nyugdíj- reformhoz: Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője a Magyar Nem­zetnek elmondta, legkorábban szeptemberben kaphat elvi tá­mogatást a Népesedési Kerék­asztal nyugdíjreformról szóló javaslatcsomagja. * Rétvári Bence, az Emmi államtitkára a múlt héten még arról írt, hogy „visszautasítja azt a valótlanságokra épülő riogatást, amit ezzel kapcsolat­ban egyesek művelnek”. Har­rach most azt közölte: pártja egyetért azzal, hogy a nyugdíj számításánál figyelembe ve­gyék a felnevelt gyermekek számát. Sőt, minél iskolá­zottabbak a gyerekek, annál magasabb lehet a szüleik nyugdíja. A frakcióvezető sze­rint „A Népesedési Kerekasztal olyan rendszerre tesz javasla­tot, amely jutalmazza azokat, akik a közösség érdekében erőfeszítést tesznek, akik be­fizetéssel, illetve gondos gyer­mekneveléssel támogatják a rendszer fennmaradását. Ezt a befektetést jutalmazni kell”. Ez persze nem jelentené azt, hogy akinpk nincs gyereke, ne kap­na nyugdíjat. A technikai és anyagi kérdé­seket Harrach röviden elintéz­te: mint mondta, ezek kidolgo­zása nem az ő feladatuk. így az is részfeladat, hogy hány éves korig vállalt gyermekek után lehetne élni a magasabb nyugdíjjal. Azt ő is elismerte, hogy a részletes terv kidolgo­zása közben különösen nagy költségvetési kérdésekre kell odafigyelni, emiatt hosszú le­het a munka. A Népesedési Kerekasztal szakértői több megoldást is fel­vázoltak, hogy miként lehetne a szülők gyermekneveléssel járó erőfeszítéseit és anyagi kiadásait a jelenleginél méltá­nyosabban figyelembe venni a nyugdíjazásnál - közölte korábban Rétvári Benve. Ezzel kapcsolatban a kerékasztallal egyeztetések folynak. ■ VG Megegyeztek a gazdasági szankciókról az EU-tagok Ukrajna Washington rakéták tesztelése miatt is bírálja a moszkvai vezetést Az Európai Unió tagországai­nak brüsszeli képviselői meg­egyeztek tegnap délután az Oroszország ellen bevezetendő gazdasági szankciókról. Az úgynevezett harmadik körös intézkedésekkel olyan, az orosz gazdaság számára létfontos­ságú ágazatoknál korlátozzák Oroszország hozzáférését, mint á pénzügyi szolgáltatások, a hadiipar és a kettős (polgári és katonai) célú termékek. A több mint hétórás vita után megszületett szöveg végül csak kisebb módosításokat tartal­maz az Európai Bizottság által a múlt héten összeállított javas­latokhoz képest. A Financial Times szerint a nagy állami bankok a jövőben nem bocsát­hatnak ki részvényeket vagy kötvényeket az európai piaco­kon, korlátozzák az olajszállí­tásokat, és fegyverembargót is bevezetnek. A legnagyobb nézeteltérés ez utóbbinál alakult ki a tagorszá­gok között, a vita tárgya az volt, a tilalmat kiterjesszék-e a ko­rábban megkötött szerződések alapján szállítandó felszerelés­re is. Ez hátrányosan érinte­né Franciaországot, amelynek Moszkva már kifizetett 1,2 mil­liárd eurót két Mistral hadihajó leszállításáért - nem meglepő, hogy a végső változatban csak a jövőbeni szerződések tilalma szerepel. Ungváron és Kárpátalja útjain a mozgósítás ellen tiltakoztak tegnap Az orosz vezetéssel szemben a kelet-ukrajnai felkelés támo­gatása miatt kivetetendő intéz­kedésekről előzetesen, hétfő es­ti konferenciahívásukon a brit, a franciá, az olasz és a washing­toni vezetés előzetesen meg­egyezett, A beszélgetés után kiadott közleményében David Cameron brit miniszterelnök kiemelte: az öt vezető megegye­zett abban, hogy Moszkva nem tette meg a válság enyhítése ér­dekében szükséges lépéseket. Az Európai Unió és az Egye­sült Államok vezetői is úgy látják, a malajziai utasszállí­tó lelölévse után a gazdasági szankciók elkerülhetetlenek, jóllehet egyelőre arra nincsen bizonyíték, hogy a július 17- én elkövetett, 298 emberéletet követelő támadást valóban az oroszbarát szakadárok követ­ték volna el. Washington ugyanakkor to­vábbment a Moszkva elleni vá­dakkal: a The New York Times úgy tudja, az amerikai vezetés szerint az orosz hadsereg több­ször is engedély nélkül tesztelt közepes hatótávolságú nukleá­ris rakétákat, ami sérti a két or­szág között 1987-ben, az ilyen fegyverek leszeréléséről kötött INF-egyezményt. A lap szerint Barack Obama amerikai el­nök emiatt levélben tiltakozott orosz kollégájánál, Vlagyimir Putyinnál. ■ VG i* 1 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom