Heves Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-30 / 176. szám

2014. JÚLIUS 30., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP HIRSAV Rendszeresen sportolnak az egészségükért szentdomonkos A települé­sen a közelmúltban alakult meg a Sportolás az egészsé­gért egyesület, melyhez a fi­atalokon kívül sok középko­rú is csatlakozott. Számukra a volt kisiskola épületében alakítottak ki edzőtermet önkormányzati segítséggel. Az elmúlt hónapokban több mint egymillió forint ér­tékben vásároltak korszerű kondigépeket, berendezése­ket a tornaszobába, ahol nap mint nap edzenek a helyi lakosok - mondta el Kovács Zoltán polgármester. ■ B. K. A mónosbélieknek is jár az ügyelet Bélapátfalva A bélapátfalvai önkormányzat által hétvége­ken üzemeltetett elsősegély- nyújtó orvosi ügyeletet idén augusztus 1-jétől Mónosbél lakói is igénybe vehetik. Az erről szóló megállapodást a napokban írja alá Ferencz Péter, Bélapátfalva és Varga Sándorné, Mónosbél polgár- mestere. ■ B. K. Őszig még megújul az orvosi rendelőjük BÜKKSZENTERZSÉBET A köz­ségben jó ütemben halad az orvosi rendelő felújítása. Dr. Juhász László polgármes­tertől megtudtuk: az előző években többször is siker- t telenül pályáztak az egész­ségügyi komplexum felújí­tására, ám az idén zöld utat kapott a fejlesztés, így közel negyvenkétmillió forintot fordíthatnak az épület kor­szerűsítésére. A kivitelező ígérete szerint szeptember végéig végeznek is a munká­latokkal. ■ B. K. < ^ ’ • • Szebb helyen gyógyulhatnak Középkor a talpunk alatt egér Először adódott lehetőség nagyméretű feltárásra a belvárosban A szakember szerint bármely korszak emlékeinek előkerülésére számítani kell a megyeszékhelyen, kivált a történelmi városmag területén. Izgalmas késő középkori és a török hódoltság korából szár­mazó leletekre bukkantak a régészek az egri Végvári vitézek terén, ez indokolttá tette a teljes terület megelőző feltárását. Pócsik Attila Többször foglalkoztunk már lapunkban az egri belváros re­habilitációjával. A több mint 5 milliárd fprintos munka során közműkiváltásokat végeznek, számos utca megújul, izgalmas térrendszer jön létre. Utóbbi kapcsán ki kell emelni az egy­kori Szúnyog közt, amely a maj­dan oda kerülő szoborcsoport­ról, a Végvári vitézekről kapja új nevét. Az átalakítás után a területen lépcsős-rámpás lejá­ratot alakítanak ki a patakhoz, olyasmit, mint a miskolci Szin- va terasz esetében. Ám erre a tervezett átadási időponthoz képest várni kell. A Dobó István Vármúzeum régészei a megfigyelés, majd a próbafeltárás során különböző korszakokból származó épüle­tek falaira bukkantak, a réte­gekből előkerülő nagy mennyi­ségű leletanyag kora a közép­kortól a XIX. századig terjed. Világossá vált, hogy a ott több évszázad épített emlékeivel és tárgyi leletanyagával kell szá­molni. A közel 3200 négyzetmé­ter nagyságú Végvári vitézek tér területéből a Városfejlesz­tési Kft. szándéka szerint 2200 négyzetméter területet visszaad a kivitelezőnek, ahol folytatód­hat a munka, míg 250 négyzet- méteres területen már elkezdő­dött a megelőző feltárás, amit az önkormányzat finanszíroz. A rehabilitáció tehát folytatódik, közben a vármúzeum munka­társai is dolgozhatnak. Giber Mihály régész elárulta: a leletanyagot döntően a külön­böző típusú mázas, festett vagy éppen mázatlan kerámiák, az állatcsontok és fémek alkotják, utóbbiak erős korrodáltságuk miatt általában csak restaurá­lás után lesznek egyértelműen meghatározhatóak. A különle­gesebb darabok között említen­dők a ritkábban előforduló pi­pák, illetve az üvegtöredékek. A leletek a Dobó István Vármú­zeum raktárába kerülnek, ahol megkezdődik a feldolgozásuk. Bizonyára sokakat meglep, hogy a múlt emlékei éveken át itt voltak a talpunk alatt, ám az lg ismert: a Dobó téren is XVI- XVII. századi „kincsek” kerül­tek elő. Nem volt tehát kérdé­ses, hogy a Szúnyog közben is ilyen jelentőségű leletanyagra bukkanhatnak. Ennek oka - mint a szakember elárulta -, hogy a megyeszékhely egy év­ezrede folyamatosan létező és lakott település, emiatt most és a későbbiekben is bármely kor­szak emlékeinek előkerülésére számítani kell, kivált a belvá­V GYORSSZAVAZAS I Ön szerint szükségesek a régészeti feltárások? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu ■j? A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Kiállításon is megnézhetjük majd a leleteket A RESTAURÁLT TÁRGYAK közül több is idővel akár állandó vagy időszaki kiállításon bemutatha­tó lesz majd. Ennek a folyamat­nak a része, egyik utolsó fázisa a leletanyag publikáció, illetve szakdolgozat formájában törté­nő feldolgozása, bemutatása, valamint ismertetése is. Nem ez lenne az első alkalom, hogy ilyen leleteket bemutatnak a szakemberek a régészeknek. Mint már megírtuk, nemrégen nyílt meg a vár palotájában a Műtárgylesen című kiállítás, amelynek keretében régészeti munkálatok, valamint adomá­nyokból megszerzett és megvá­sárolt műtárgyakat mutatnak be a látogatóknak. A tárlaton láthatóak egyebek között a Do­bó térről előkerült emlékek is. ros egésze, azaz a történelmi városmag területén.- Eger belvárosának külön­böző pontjain, szórtan az el­múlt évtizedekben hol a helyi múzeum, hol a műemléki kuta­tási intézmények munkatársai által, többször láttak el régésze­ti megfigyelést, végeztek feltá­rásokat, műemlék lakóházak, vagy a török fürdő építéstörté­netének megismerése kapcsán - fogalmazott a régész. - Még­is, a Végvári vitézek terén jú­lius első fele óta zajló megelőző feltárás, az első alkalom a város régészeti kutatástörténetében, amikor lehetőség adódik nagy, több száz négyzetméteres fe­lületen, egyszerre több városi teleknek megfelelő nagyságú területen ásatást végezni. így sokkal komplexebb módon nyo­mon követhetővé és megismer­hetővé válik egy adott belvá­rosi terület története és építés­története, mintha csak kisebb egységekét tudnánk kutatni. r.WM.-'iyL'JvfcJI SZATHMARY ISTVÁN Mire a lomb lehull kedden volt száz esztendeje, hogy eldördült a nagy hábo­rú első lövése. 1914. július 29-én hajnalban, egy nappal a Szerbiának küldött oszt­rák-magyar hadüzenet után támadták meg a szerbek a Zimonyi híd jórészt Szolnok megyei katonákból álló őr­ségét. Ennek köszönhetjük a háború első hősi halott­jának szomorú dicsőségét. Sokan ma is alaptalanul a Monarchiát és vele minket vádolnak a háború kirob­bantásával, pedig fölösleges bűnbakot keresni. Mindenki várta és készült rá, Európa összes feszültsége robbant ki vele, s torkollt öngyil­kosságba. Nekünk annyi mentségünk van, hogy nem törekedtünk hódításra, s az általános kardcsörtetésben a magyar miniszterelnök, gróf Tisza István volt az egyetlen, a katasztrófát vilá­gosan látó, ellene végsőkig küzdő államférfi. Talán nem véletlen, hogy az ő fizetsége orgyilkosok golyója, a miénk Trianon lett. szomorú vigasz, hogy való­jában a győztesek sem jártak jobban. Négy év alatt sikerült elpusztítani Európa szinte teljes szellemi és erkölcsi örökségét, anyagi javainak jó részét. A férfiak színe-java elhullt a frontokon, a meg sem születetteknek nem tud­juk számát. A nehezen elért békekötés sem oldott meg semmit, két évtized múlva ott folytattuk, ahol abbahagy­tuk, s ma sincs vége. SZÍVESEN EMLEGETIK Vilmos császár téves jóslatát, hogy „mire a lomb lehull”, vége a harcnak, hazatérnek a kato­nák. Nem csak ő, mindenki tévedett. 1914 óta már nincs győztes háború, mert egyik szüli a másikat. Lassan itt az ideje, hogy egymásra mu­togatás nélkül megértsük annak a száz évvel ezelőtti nyárnak az igazi üzenetét. Valamennyien „megméret­tünk és könnyűnek találtat­tunk!” Vidám hangulat és hasznos ismeretek Eger Nagy sikere volt a családi és egészségnapnak a Szala városrészben Családi és egészségnapot szer­vezett a múlt hét végén a szá­lai szociális városrehabilitáció részeként átadott új közösségi tereken a Cukorbetegek Egri Egyesülete, partnerségben a Szalai Környezetvédő és Ifjúsá­gi Egyesülettel. A programhoz csatlakoztak helyi civilszerve­zetek, városi intézmények is. Az eseményen egészségügyi szolgáltatásokkal, tanácsadás­sal, kézműves foglalkozások­kal, játszóházzal várták az ér­deklődőket. A nemrég átadott közösségi ház melletti szín­padon a szalaiak és belvárosi civil szervezetek műsorral szórakoztatták a közönséget, a kertben pedig hagyományos roma ételek készültek, amiket a résztvevők jó étvággyal el is fogyasztottak és leöblítették a helyi pincészetek kiváló borai­val, a gyerekek pedig üdítővel. Az újonnan átadott sport­pályán az Egri Sportcentrum SE és a szalai ificsapat között labdarúgó-mérkőzést, a játszó­téren pedig pingpongversenyt és ügyességi vetélkedőket ren­deztek, de bemutatót tartottak a mentőszolgálat és a tűzoltó­ság szakemberei is. Jakabné Jakab Katalin, a Cukorbetegek Egri Egyesülete elnöke kiemelte: a résztvevők nemcsak jól érezhették magu­kat, de hasznos ismeretekkel is gazdagodhattak. ■ P. A. Rengetegen voltak kíváncsiak a programokra Képgaléria: HEOLhu Dsida-kör: Dante poklának világháborús hangjai találkozó A Dsida Jenő Bará­ti Kör idei összejövetelét a vi­lágégés emlékének szentelte. A száz esztendeje kitört első világháború szépirodalmi fel­dolgozásai és a két évszázada született papköltőre, Pájer An­talra való emlékezés jegyében szerveződtek a Dsida Jenő Ba­ráti Kör mostani nyári találko­zójának érdekes előadásai az elmúlt hét végén. A dr. Lisztóczky László iro­dalomtörténész, az irodalmi egyesület alapító elnöke há­zának udvarán megrendezett eseményt - a kör saját himnu­szának eléneklése után - Dem- kó Balázs lelkész bevezető gon­dolatai, köszöntései, áldásai nyitották meg. Világháborús katonadalokat énekelve az egész összejövetel hangulatát meghatározó miliőt teremtett a Fölszállott a páva elődöntőse, Fekete Borbála és a Dobroda zenekar. Az előadásoka programkiírás­tól némileg eltérő sorrendben következtek. Szó esett Pájer és Jászapáti kapcsolatáról, a do- berdói hadszíntérről, a háborús lelki sérülések szépirodalmi le­nyomatairól. A legjelentősebb világháborús verseket, a pap­költő műveinek válogatását hall­hatta a nagyérdemű. Mindezt Pájer-portré és Kuncz Aladár Fekete kolostor című regényé­nek az elemzése követte. ■ N. T. » f 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom