Heves Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-25 / 146. szám

2 2014. JÚNIUS 25., SZERDA ALMANACH - TENK A tenki községházán a helybeliekért dolgoznak... A polgármester szerint a földrengés utáni munkában résztvevők jelesre vizsgáztak Tenk legyen élhető falu! visszatekintés Gyümölcsöző az együttműködés a katolikus egyházzal Nem sérülhet a lakosság érdeke- Négy éve ülhetett a veze­tői székbe. Milyen nehéz­ségekkel találta szembe magát a kezdetekkor?- Az előző önkormány­zat igencsak nagy teherrel adta át a munkát - mondja Szopkó Tamás polgármes­ter. - Az akkoriban zajló szennyvízcsatorna-beru­házás után mintegy 200 millió forintos adósság ma­radt hátra. Az elkövetett szabálytalanságok miatt mindez a jelenlegi testü­let nyakában maradt, és a legnagyobb feladatunk az elmúlt négy év folyamán az volt, hogy ledolgozzuk. Ebben az esztendőben sze­rencsés fordulat állt be: az államnak köszönhetően, az adósságkonszolidáció segítségével említett ősz- szegnek majd a felétől si­került megszabadulnunk.- És mi volt a következő lépés?- Kezdetben még olyan tanácsokat is kaptam, hogy azokkal vállaltassuk át a tartozást, akik rákötöttek a csatornarendszerre... Ter­mészetesen ez szóba sem jöhetett. A lakosság így is igen magas áron csatla­kozhatott, nem akartunk pluszterheket zúdítani rá­juk. A kivitelezővel elkez­dődött a tárgyalás, bízom benne, hogy elfogadják azon javaslatunkat, mi­szerint a fennmaradó 100 millió forintot öt év alatt törlesztjük majd. Összegez­ve tehát: az eleinte kezelhe- tetlennek tűnő, megörökölt nehézségeken sikerült fe­lülkerekednünk. S ami a leglényegesebb, nem sérült a lakosság érdeke. Szopkó Tamás A fiatalok és az idősek igé­nyeit egyaránt figyelembe veszik Tenken, amikor fej­lesztésekről esik szó. A pol­gármester szerint az elmúlt négy év alatt enyhült a falu­ban a sokáig tapasztalható megosztottság. A földrengés után mindenki jelesre vizs­gázott. Szomszéd Eszter- A kezdeti célunk az volt, hogy egy olyan településen él­hessünk, ahol minden adott ahhoz, hogy a fejlődés útjára léphessünk - mondja Szopkó Tamás polgármester. - Első­sorban az oktatásnak szeret­tünk volna nagyobb figyelmet szentelni. Úgy gondolom, hogy az a település, ahol nincs is­kola, nagyon rövid úton élhe­tetlenné válik. Tenken ezer- kétszázan élnek, az iskolában nagyjából száz helyi gyermek tanul, s mintegy 60 bejárónk van, többségében Erdőtelekről. Megjegyzem, most nyitnánk Heves és Hevesvezekény irá­nyába. Nincs is annál nagyobb közösségi célunk, mint hogy az iskolát fenntartsuk és kihasz­náljuk. Ezért is kerestük fel az Egri főegyházmegyét, hogy olyanok kezébe kerüljön az oktatás, akik már több évszá­zados tapasztalattal rendelkez­nek ezen a területen. Huszonöt évre szóló szerződést írtunk alá dr. Ternyák Csaba érsek úrral, s megállapodtunk ab­ban is, hogy a jövőben segítjük egymás munkáját. Az elmúlt tanév tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy nagyon gyümölcsöző az együttműkö­désünk. Amiben csak tudunk, segítünk: a karbantartónk jár a javításokat elvégezni, a kis­- amikor elkezdtem dolgozni az önkormányzat élén - meséli Szopkó Tamás -, kikötöttem, hogy mindenki egyforma. Nem kaphat valaki csak azért segélyt, támogatást, mert ő valakinek a valakije. Ez a gyakorlat nagyon jól jött például a földrengés után kialakult helyzetben. Utólag azt buszt is korlátlanul rendel­kezésre bocsátjuk. A hevesi zeneiskola kihelyezett tagoza­tának létrehozása is az oktatás fejlesztését szolgálta. Oktatá­si-nevelési intézményeinknek minden olyan törekvését támo­gatjuk - s ez érvényes az óvo­dára is -, amelyek a község ja­vára válnak. Általánosságban elmondható, hogy településün­kön senki sem a kifogásokat keresi, hanem odateszi magát, és a megoldásokon dolgozik. Mint a település első embe­re elmesélte, több fejlesztést is megvalósítottak: sikeres volt egy útépítési pályázatnk, fel­újították a ravatalozót, térkő­burkolatot fektettek le a teme­tőben a sírok között, valamint mondhatom, valamennyi ember, aki csak részt vett e nagy mun­kában, jelesre vizsgázott. Azóta sem tudom, hogyan voltunk ké­pesek a panaszokat szinte hiba nélkül kezelni. Ekkor már érez­tem a lakosság összefogását. Úgy vélem, a faluban egészen addig tapasztalt megosztottsá­egy modern urnafalat is elké­szíttettek. Ezeken túlmenően megépült a sportöltöző is, így joggal remélhető, hogy mos­tantól már a gyermekek is úgy gondolják: érdemes focizni, sportolni. A tervek között sze­repel, hogy járhatóvá tegyék a belterületen még meglévő há­rom rövid földutat, illetve újra aszfaltozzák a rossz minőségű utakat. Minthogy Tenken is egyre több az idős ember, így sokan vannak, akikre külön figyelni­ük kell, s persze, gondoskodni­uk a kikapcsolódásukról. Ezért igyekeznek olyan programokat hozni a felújított faluházba, ahol mindenki megtalálhatja a kedvére való programokat. got - amiben a politikai nézetek is közrejátszottak - sikerült tom­pítani. Egyébként igyekszünk olyan rendezvényeket szervezni, ahol minden itt élő jól érezheti magát. Sztárfellépőket nem szoktunk hívni, de nincs is rájuk szükség, mivel nagyon sok tehet­ségesfiatal él Tenken. TENK Polgármester: Szopkó Tamás Alpolgármester: Kövesdi Tibor Jegyző: Dányiné Szórád Ibolya Képviselő-testület tagjai: Bakos József, Kotrocó László, Kövesdi Tibor, Racsek Csaba, Szabó Kálmánná, Szalmásiné Racsek Ágnes Községháza elérhetősége: 3359 Tenk, Fő út 58. Telefon: 36/470-033, fax: 36/570-000, honlap címe: www.tenk.hu email: tenkpohi@tenkpohi.t-oniine.hu Ügyfélfogadási idő: hétfőn: 8.00-10.00-ig kedd: 8.00-12.00-ig csütörtök: 8.00-16.00-ig Lakosság lélekszáma: 1213 fő 0-18 éves: 232 fő 19-60 éves: 754 fő 61 év felett: 227 fő Kiemelt rendezvények: 2014. július 28-augusztus 2.: Tenk’s Fesztivál, karácsonyi hangverseny a templomban Településtörténet: A település első írásos emléke 1310-ből származik, ám önál­lóságát csak 1947-ben nyerte el, előtte Erdőtelek külterületi lakott pusztája volt. Birtokot szerzett itt Markhot Ferenc és Pazonyi Elek János császári és királyi kamarás is. Soldos Sándorral kötött házassága révén itt élt 1875-79 közt Bla- ha Lujza, akinek nevét emlék­park és emlékoszlop őrzi. Az oldalt szerkesztette: Szomszéd Eszter Fotózta: Lénárt Márton TENKEN JVIÁR ÚTON VAN A LEHETŐSÉG IS MIT TARTANAK FONTOSNAK A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ ISMERT, ELISMERT EMBEREK? Szabó Róbert A HEVES MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE A Heves Megyei Önkormány­zat területfejlesztési feladatai során, a megyei koncepció és a programalkotás szakaszában is részletesen foglalkoztunk kollégáimmal Tenk település helyzetével és jövőképével. Aki csak átutazóként szerez tapasz­talatot és formál véleményt a településről, könnyen juthat arra a megállapításra: Tenk takaros és csinos falu, nyilván jók itt a gazdasági adottságok. Heves megyében találhatunk olyan településeket, ahol a szemünket gyönyörködtető falukép valóban egy nagyvállalat iparűzési adó­forintjaiból, vagy éppen egy ter­mészeti látványosságra épülő tu­risztikai bevételből fakad. Ekkor kell megállnunk egy pillanatra Tenken - képletesen és bizony a gyakorlatban is - és különbsé­get tenni adottság és lehetőség között. Azt nevezhetjük adott­ságnak, hogy Tenken jól termő földeken és vállalkozásoknál szorgalmas emberek becsülettel dolgoznak. Azt pedig lehetőség­nek nevezzük, ha egy település méltó utakon kapcsolódhat össze az ország gazdasági körforgásá­val, és méltó támogatással fej­lődhetnek a helyi vállalkozók és termelők. A biztató hír: Tenken a kézzelfogható adottság mellett immár a lehetőség is úton van. Ebben a szellemben szeretnénk folytatni mi is a munkánkat: le­hetőséget adni az adottság mellé. Soós Tamás PLÉBÁNOS - Még mindig nagy kihívás és nemes feladat Ten­ken az evangélium hirdetése. Hosszú ideig csak egy kápolna működött ezen a kicsit több mint ezerlakosú településen, s a nyolcvanas években a temp­lom megépítése adott igazán nagy lendületet a hitéletnek. Új irányt jelentett tavaly az ál­talános iskola egyházi kézbe kerülése. Jó keresztényként optimistán tekintek a jövőbe. Ugyan még jelentkeznek ki­sebb nehézségek, de érződik a fejlődés, a katolikus szemlélet befogadása gyermekeknél, fel­nőtteknél egyaránt. Forgács Anna ISKOLAIGAZGATÓ HU <­- Hosszú ideje vezetem a helyi általános iskolát: 11 évig önállóak vol­tunk, 5 évig társulásban mű­ködtünk, tavaly óta pedig az Egri főegyházmegye a fenn­tartónk. így önálló pedagógiai és gazdasági munkát tudunk végezni. Még egy év sem telt el, de már érezhetően erősö­dik a katolikus szellemiség a faluban is. A község megha­tározó intézménye, kulturális központja vagyunk. Hivatalos teendőink mellett rengeteg szabadidős programot szerve­zünk nemcsak a diákjaink­nak, de a lakosságnak is. Bárány Csilla ZENETANÁR- A hevesi zene­iskola kihelyezett tagozatán tanítok itt, Tenken. Három éve működik a zeneoktatás, sok-sok tehetséges diákkal. Jelenleg 36 tanítványunk van. Zongora-, szintetizátor-, furulya-, fuvola- és klarinét­oktatás közül lehet választa­ni. Célunk, hogy fejlesszük a muzsikára nevelést. Diák­jaink szinte minden helyi rendezvényen fellépnek, sőt, a felnőttek is alapítottak egy külön kórust, a Ponticellót. Első templomi hangverse­nyünknek nagy sikere volt februárban. Hajdúné Bencsik Julianna ÓVODAVEZETŐ- A feladatunk, hogy a többi oktatási-nevelési intézmény­ben folyó munkát megalapoz­zuk, s persze, hogy színesebbé tegyük a falu életét. Nyugod­tan kijelenthetem, hogy a kör­nyék legszebb felújított óvodája a miénk. A gyerekeket sokszor visszük kirándulni, s ilyenkor iskolások is csatlakozhatnak hozzánk. A következő évet 42 óvodással kezdjük. Nagyon jó a szülői közösségünk is, amely aktívan dolgozik értünk, illet­ve velünk együtt. Egyébként zeneóvodaként is működünk. i AI * ♦ %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom