Heves Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-20 / 142. szám

4 2014. JÚNIUS 20., PÉNTEK DIÁKVILÁG Túl az ötvenen: szívesen vettek részt a tokaji önkéntességben Együtt sírunk és nevetünk silver soul A verpeléti banda tagjaival beszélgettek a gyakorlósok Olasz fodrászok és kereskedők mindennapjaiba tekinthettek be Silver Soul az Éter Fesztiválon. A verpeléti srácok nagylemezt szeretnének kiadatni még ebben az esztendőben. szívvel-lélekkelAz egri Eszter- házy Károly Gyakorlóiskola 9/A osztályos tanulói már tavaszra teljesítették a számukra előírt ötven óra közösségi szolgála­tot, május utolsó hetében mégis örömmel vállaltak egy újabb néhány napos önkéntes munkát. Az intézményben már hagyo­mány, hogy a képzőművészet ta­gozatos gimnazisták év végi al­kotótábora az önkéntességről is szól. Már harmadik éve, hogy ki­alakították együttműködésüket a Magyar Máltai Szeretetszolgá­lattal, s ezen a nyáron a kilence­dikesek a szervezet tokaji fogya­tékos otthonában vállalt segítő feladatokat. Az egyhetes tábor fő feladata környezetalakító munka volt: rajz szakos diákok a tokaji intézmény homlokzatá­nak dekoratív festését végezték el, az épület falát évgyűrűkkel szimbolizált életfa díszíti ezen­túl. A nagyméretű alkotás Víg Orsolya terve alapján készült, a munkát Igric Eszter és Molnár Erika pedagógusok irányították. Az alkotótevékenységen kívül a diákok részt vettek az otthon mindennapi életében, segítettek a kosárfonó alapanyagok váloga­tásában, valamint a gondozottak foglalkoztatásában. A közös­ségi szolgálaton túli rengeteg közösségformáló élményben volt részük. Megismerhették a város történetét, részt vettek pincelá­togatáson, motorcsónakos kirán­duláson a Bodrogon, s esténként közös játékokat is rendeztek. A együtt töltött napok felhívták figyelmüket a máltaiak üzene­tére; amely így hangzik: „Egy kicsit több szeretet!” ■ Közösségformáló élmények Az Éter Fesztivál tehetség­kutatóján több zenekar is megmutathatta a közönség­nek, illetve a zsűrinek, hogy milyenek is, ha színpadra lépnek. A rendezvény első napján a Silver Soul - Bence, Gergő, Gabó és Jocó - is fellépett és hatalmas bulit csaptak: három díjat zsebel­tek be. Fazekas Edina- Mikor alakult a zenekar? Ez alatt az idő alatt kaptatok-e elismerést, esetleg díjat a munkátokért?- Négy évvel ezelőtt, és leg­inkább a rajongók elismerését kaptuk mind a kislemezün­kért, mind pedig a fellépé­seinkért - válaszolt Bence.- Egyre többen követnek Fa- cebookon és egyre több ember jön a koncertjeinkre is.- Tavaly megjelent az első kis­lemezetek Harcolj címmel. Mi­lyen volt a fogadtatása?- Márciusban összehoztuk ezt a kislemezt három dallal - magyarázta Gergő -, amit már az elejétől kezdve nagyon meg szerettünk volna csinálni. Rettenetesen jó volt a munka­folyamata ennek az egésznek. A stúdió nagy élmény volt, és már vártuk, hogy megjelen­hessünk. Amikor felkerült a Youtube-ra, mind azt gondol­tuk, hogy a magunknak be­lőtt, 3000 körüli nézettségnek már nagyon örülünk, és ne­künk az is elismerés. Hát, ez az első két hétben már felette volt... Sok helyre eljutottunk vele, például ide is ezt küld­tük be. Számomra nem az a legnagyobb élmény, amikor a Bon Jovi-számmal állunk színpadra, mert ott alapvető, hogy mindenki énekli a ref­rént, de ez a siker nem tel­jesen a miénk. Ám, mikor látom, hogy a közönség egy emberként énekli, hogy „Gye­re és szedjük szét...” az tud igazán feltölteni minket.- A kislemez címadó dalához klip is készült, mit lehet erről tudni?- Elkészült, ez az első kis­lemez, és gondolkoztunk raj­ta, hogy jó lenne megjelen­tetni egyik számunkat egy imidzsklippel - mondta Gabó.- Ez igazából arról szól, hogy bemutassa a zenekart. A hely­színválasztás az egy külön procedúra volt, mert két na­pig jártuk Verpelét határát, hogy egyáltalán hol tudnánk felvenni, végül a vasútállo­másra mentünk. El is kezd­tük a forgatást, ami nagyon jó hangulatban telt, amíg a ked­ves „második támogatónk”, a MÁV emberei ki nem jöttek...- Nem voltak hajlandóak egy fél tál pogácsáért elmenni- tette hozzá nevetve Jocó.- Ekkor mentünk a máso­dik helyszínre, a laktanyá­ba - emlékezett vissza Gabó -, ahol csináltunk pár vágó­képet, aztán elkészült a klip, ami most már tízezer fölötti nézettségnél jár fél év alatt. Ez a szám leginkább a mi stí­lusunk, ezt szeretjük a legjob­ban.- Mikorra tervezitek a nagy­lemez megjelenését?- Na most... - kezdett bele Jocó - a nagylemezt, azt úgy tervezzük, hogy augusztus végén mennénk el stúdiózni... Az az igazság, hogy valami­kor az ősz folyamán tervez­zük megjelentetni azt a le­mezt, aminek az előkészületei még rendkívül fondorlatosak.- Eddig felléptetek már több alkalommal a Bor-Rock Fesz­tiválon is. Több felkészülést igényel egy ilyen rendezvény, mint akár ez a fellépés?- Én mindegyik koncertre ugyanúgy készülök - mond­ta Gergő. - Tehát most elme­gyünk Tápiószecsőre koncer­tezni, ugyanúgy készülök, mint a Bor-Rock Fesztiválra. Annyi a különbség a kettő kö­zött, hogy az előbb említett fesztivál hazai pálya, mert verpeléti a zenekar, és imá­dunk otthon koncertezni. Szó­val inkább úgy fogalmaznék neked, hogy jobban várjuk a hazai bulikat.- Hogyan telik nálatok egy próba?- Ez úgy néz ki, hogy mind­annyian odaérkezünk szom­baton egy bizonyos időpont­ban - árulta el Jocó -, olyan délután négy körül. Van a közelben pincészet, és az is gyakran elveszi tőlünk az időt, amit igyekszünk hasz­nosan kitölteni, például nem szomjazunk. Miután már nem vagyunk szomjasak, sőt, né­ha még előtte is, bemegyünk a próbaterembe. Bemegyünk, válogatunk kicsit, eljátsszuk a régi nótákat, készülünk koncertekre, aztán meg írjuk az újakat.- Nekem minden próba egy felszabadulás, kiszakadás egy kicsit a mindennapokból, és kijön az összes feszültség meg az öröm is meg minden - egé­szítette ki Bence, majd Jocó hozzátette: együtt sírunk és nevetünk. élmények Mi, az egri Szent Lő­rinc Vendéglátó, Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola diákjai - hat kereskedő- és hat fodrásztanuló - két kísérő­tanárral háromhetes szakmai gyakorlaton vehettünk részt Olaszországban. Nagy izgalommal készültünk az útra, reméltük, hogy sok szakmai fogást elleshetünk az ott dolgozóktól. A kereskedőta­nulók a Geox üzleteiben dolgoz­tak. Itt már rögtön az első napon elsajátíthattuk a termékekkel kapcsolatos legfontosabb tudni­valókat, jellemzőket. A három hét alatt nagyon sokat foglal­koztunk a vevőkkel is, még ha eleinte a szóbeli kommunikáció egy kicsit nehezebben is ment. A gyakorlat alatt a kollégákkal is sikerült jó kapcsolatot kiala­kítani, amit a mai napig tartó levelezés is tükröz. Teljesen más jellegű volt a fodrásztanulók munkája. Mivel Milánó a divat fővárosa, ennek megfelelően a fodrászüzletek folyamatosan tele voltak ven­dégekkel. Az üzletek a nálunk megszokottól eltérően nagyok, volt, ahol 25 fodrász is dolgozott egyszerre. Először furcsa volt a nagy hangzavar, a folyamatos pörgés, de aztán belerázódtunk a mindennapokba. A vendégek­kel való beszélgetések során sok olasz szót, kifejezést is megta­nultunk. Reméljük, az itt elsajá­tított, számunkra újfajta techni­kákat sikeresen hasznosíthatjuk majd munkánk során: Milánó nemcsak a divat fő­városa, de rengeteg látnivaló is felfedezésre várt. Néhányan szinte közvetlenül a dóm szomszédságában dolgoztak, és nap mint nap találkoztak az itt hömpölygő turisták ára­datával. Próbáltunk minden szabad percet kihasználni. Hétvégén, akinek kedve volt, a gyönyörű Comói-tavat is meg­látogathatta. Úgy gondoljuk, hogy nagyon hasznosan teltek ezek a hetek. Nemcsak szak­mailag fejlődtünk mindannyi­an, hanem sok minden mást is megtanultunk: önállóbbak és nyitottabbak lettünk. Az első napokban még félve, térképpel a kezünkben közlekedtünk ebben a hatalmas városban. Reméljük, hogy egyszer még visszatérünk. Szabó Petra, Szent Lőrinc ARANYDIÓ Az Egység Szív Alapítvány faültetési programja Egerbe is elju­tott. A napokban a Szivárvány Óvoda Arany János Tagóvodájában ültették el a „magot” a gyermekek szívében. Dr. Boruzs Julianna az alapítvány képvise­letében Wass Albert Az erdő meséje című történetével ismertette meg a gyermekeket, majd az óvoda udvarán elültették azt a diófacsemetét, ame­lyet az ovisok „Aranydiódnak neveztek el. Noszvaji diákok estéi a székelyeknél erdélyi kirándulás Felejthetetlen élményekkel gazdagodtak a tanulók Erdélyben jártak nemrég a Noszvaji Figedy János Általá­nos Iskola diákjai. A hetedike­seknek szervezett tanulmányi kiránduláson 25 tanuló és 3 ta­nár vett részt, akik az 5 napos körutazáson számos csodás élménnyel gazdagodtak. A csa­pat tagjai a csekefalvi szállás­hely felé vezető úton megálltak Kolozsváron, ahol felkeresték Mátyás király szobrát és szü­lőházát, de jártak Korondon, a borvizes tanösvényen, Paraj- don a sóbányában és Szovátán a Medve-tónál. Székelyudvar­helyen a vár és a szoborpark, Csíksomlyón a kegyhely mel­lett a Hármashalom oltár szín­pad felkeresése tette felejthetet­A noszvajiak az út során igazán jó barátságot kötöttek vendéglátóikkal lenné a napot. A Gyilkos-tónál digitális növénygyűjteményt készítettek, a Békás-szorosban megcsodálták a páratlan ter­mészeti képződményt. A nosz­vaji kirándulók Marosvásár­helyen megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, és elszavalták a költő Ez már aztán az élet! című versét. A programok reg­gel nyolckor kezdődtek, s még vacsora után sem értek véget. Az esték vetélkedéssel, játékos foglalkozásokkal, napi élmény- beszámolóval teltek. Elárulták: egy sikeres pályázatnak kö­szönhetően a vendégszerető házigazdákkal és Csekefalva fiataljaival új barátságok köt­tettek. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom