Heves Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-03 / 128. szám
2 MEGYEI KORKÉP 2014. JUNIUS 3., KEDD Hetvenöt éve szerezte meg tanítói oklevelét Csízy Erzsébet Újranyitni csakis kohóval együtt recsk A bányák termelésének újraindítása terítéken van, de tán érdemes még várni Valamikor bányászok szorgoskodtak a recski lelőhelyen. Évtizedek óta nagy a csend, de az újranyitás elég összetett probléma. Képünk illusztráció. ► Folytatás az 1. oldalról pedagógusnap - Nincs még egy hivatás, ahol ilyen nagy hatása lehet egy jó vagy jókor, esetleg egy rosszul vagy rossz időpontban kimondott szónak. Nincs még egy munka, amely ennyi azonnali sikerrel kecsegtet és nincs egyetlen munka sem, amelynek a valódi hasznát csak évek, évtizedek múlva tapasztalhatjuk meg - jelentette ki az egri polgármester, akinek a köszöntője után átadták a kitüntetéseket. A hétfői ünnepeltek között volt egy gránitdiplomás pedagógus is: a már 98 éves Csízy Erzsébet 75 esztendeje szerzett tanítói oklevelet az Egri Angol- kisasszonyok Érseki Tanítóképző Intézetében. Rajta kívül még 15-en vehették át díszokleveleiket: ők azok, akik 70, 65, 60 vagy éppen 50 éve indultak el, hogy felelősséget vállaljanak a magyar nemzet generációinak oktatásáért, társai, vezetői legyenek a tudásra szomjas gyerekeknek. Mellettük 13 Pedagógus Szolgálati Emlékérmet, tíz, a megyei közgyűlés által adományozott kitüntetést, s két Polgármesteri Elismerést osztottak ki az arra érdemeseknek kiemelkedő munkájukért. ■ SZ. E. Harcba száll Eger a legvirágosabb város címéért ► Folytatás az 1. oldalról felhívás Ez a munka várhatóan június közepéig tart. Sós István alpolgármester kiemelte: továbbra is számítanak az egriek aktivitására, így - június 23-i határidővel - meghirdetik a „Virágos Egerért, Szép Környezetért” versenyt. Fő cél a kulturált és vonzó lakókörnyezet, településkép kialakítása, az itt élők összefogásának ösztönzése, az életminőség javítása, a környezettudatos szemlélet erősítése. A nevezési lap letölthető a város honlapjáról ( www.eger.hu ), elkérhető a polgármesteri hivatalban (Kossuth utca 6.). ■ SZ. E. Bódi Dezső tanulmánya szerint a recski ércvagyont érdemes lehet még pihentetni. Ha az állam az újranyitás mellett dönt, akkor ösztönözze a kohászatot és a fém- feldolgozást is. Tóth Balázs A recski bányákat csak akkor szabadna újranyitni, ha az ott bányászott érceket magyar kohókban dolgoznák föl - véli dr. Bódi Dezső vas- és fémkohó- mérnök, ipari szakértő. Lapunkhoz eljuttatott tanulmányában le is írja, miért: bár a kohászat is szennyező, korántsem any- nyira, mintha csak bányászati tevékenység folyna egy-két évtizedig, majd évszázados környezeti terhet róna a környékre a keletkezett zagy elhelyezése. Az ércek hazai feldolgozása mellett szólna a többletmunkahely is. Aggódni lehet a környék gyógyvizeiért is, így talán érdemes volna „aranytartalékban” meghagyni a recski ércbányákat. Dr. Bódi Dezső tanulmányát gondolatébresztőnek szánja. Levelezett a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal is, bár ott, úgy tűnik, nem talált nyitott fülekre. Akárcsak a recskiek és a környékbeliek, ő is kíváncsian várja a tárca megvalósíthatósági tanulmányát, az ércvagyon felmérését, amit április 30-ig kellett elkészíteni a Nemzetgazdasági, illetve a Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen. A fővárosi szakember az egykori Országos Érc- és Ásványbányák vállalat területi főmérnökeként került kapcsolatba a recski és a gyöngyösoroszi bányákkal. A recski bánya utolsó ismert ára nettó 4,6 milliárd forint volt, a 2008-as pályázaton a vagyonkezelő ezt minimumként szabta meg a pályázóknak. A bánya azonban nem talált gazdára. Dr. Bódi Dezső szerint - bár a termeléshez hatalmas beruházásra volna szükség - ez aprópénz, hiszen a Recsk II. bányatelken föllelhető rézérc értéke meghaladja a hatezer milliárdot, ehhez hozzájön még az arany, az ezüst, illetve az ■ A bányában három évig biokohászati kísérleteket is végeztek, kedvező eredményekkel. egyéb ritka fémek értéke. E bányában sosem folyt termelés, bár az állam a kutatásra, az aknák, vágatok kialakítására mai értéken tízmilliárdokat költött az 1970-80-as években. A bányák rekultivációja is milliár- dokat emésztett föl az elmúlt 15 évben. A mélyszintű bányát 1999-ben árasztották el vízzel. Dr. Bódi Dezső szerint a bánya megnyitásának nem csupán pozitív hozadéka lesz, szembe kell nézni a környezet- védelmi következményeivel is. Nem szabad hagyni, hogy csak bányászat folyjon, az ércdúsít- mányt külföldön, akár Kínában dolgozzák föl, pedig a világpiaci folyamatokat tekintve erre igen nagy az esély. Helyben maradna az a sokmillió tonna nehézfém-tartalmú, savasodásra hajlamos meddőiszap, amellyel az érc hatodának kitermelése esetén is meg lehetne tölteni a fél Velencei-tavat. A verespataki, s a kolontári katasztrófa óta mindenki tudhatja, milyen haA NEMZETI FEJLESZTÉSI MiniSZtériumtól kapott tájékoztatás szerint a decemberi kormány- határozat nyomán egy olyan pályázati felhívást dolgoznak ki, amellyel kiválasztják majd a megvalósítási tanulmányt elkészítő szakembert. Azásvány- vagyon-értékelés aktualizálását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Bányátásai lehetnek egy, a depóniát körülvevő gát átszakadásának. További gond, hogy a savasodó bányavizet a bezárás után is évtizedekig tisztítani kell. A szakember szerint a bánya- terület alacsony áron értékesítésével, s csak a bányászati tevékenységből befolyó bevételekkel számolva nem térülnek meg a Recskre eddig ráköltött tízmilliárdok, a jövőben a rekultivációra, a környezeti károk elhárítására fordítandó súlyos összegek. Ezek kifizetésére lehet ugyan kötelezni a vásárlót, de az eddigi példák alapján nem biztos, hogy be is tudják hajtani rajta. Számolni kell a turizmus csökkenésével is, s azzal, hogy nem tudni, milyen hatással lesz a bányanyitás a környező gyógyvizek (Párád, Bükkszék, szati és Földtani Hivatal, továbbá a 100 százalékos állami tulajdonban lévő és bányászati szakembergárdával rendelkező Nitrokémia Zrt., valamint a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet készíti el. A bányák újranyi- tásának az esélyeiről, s a feltételeiről a pályázat és a tanulmány elkészülte után adnak majd információt. ■ Ön szerint érdemes lenne újraindítani a bányát? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: iBrV HE0L.hu ÜT A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Egerszalók) hozamára. Megtérülésre csak akkor lehet számítani, ha az ércet a környéken föllelhető kohókban dolgozzák föl. Dr. Bódi Dezső szerint már az 197Ó-es években is szó volt a bánya nyugati cégnek való eladásáról, de akkor is kizárták a dúsítmány célú exportot, s csak a kohászatra irányuló tárgyalásokat támogatták. A feldolgozatlan nyersanyag (érckoncent- rátum) külföldre vitelét csak elmaradott, gyarmatként kezelt országok vállalják. Összegzésként a szakember leírja azt is : érdemes lenne a Recsk II. bányatelket „arany- tartaléknak” meghagyni, hiszen a felhasználók növekvő fémigénye, a technológia fejlődése miatt az Európában is jelentős lelőhely fölértékelődhet. A Recsk I-hez tartozó Lahócá- ban a biokohászattal volna érdemes foglalkozni, mert a meddő a felszín alatt, az eredeti érc helyén maradhat. Civil kontroll és parlamenti vita is kellene dr. bódi dezső az említetteken túl még civil kontrollt is javasolt Recskkel kapcsolatban, szerinte ugyanis mindenképpen ki kell kérni független szakemberek, valamint a környék lakosságának a véleményét, s be kell mutatni nekik a gazdasági és környezetvédelmi előnyöket, hátrányokat, méghozzá az előkészítési szakaszban. Állami Még csak pályáztatják a tanulmány elkészítését garancia szükséges ahhoz, hogy ha valamilyen káresemény következik be, a károkat megtérítsék. Megkell vizsgálni a csak bányászati, illetve kohászati hasznosítást is. Szintén ki kell térni arra, hogy a gyógyvizekre mekkora veszélyt jelentene a bánya megnyitása. Bódi Dezső szerint Recsk ügye érdemes lenne parlamenti vitára is. Egyszerűbben intézhető családtámogatási ügyek Az egri vár Gótikus Palotájának időszaki kiállítótermében július 3-ig lehet megtekinteni a jubileumi Zórád Ernő-tárlatot. Aki első hallásra nem tudná, kiről van szó, a terembe belépve szinte bizonyos, hogy eszébe jut pár momentum a gyermekkorából. Alig van olyan ember, aki ne találkozott volna már az alkotó műveivel: legyen az illusztráció, diafilm vagy éppen képregény... Zórád Ernő (1911-2004) megélhetési kényszerből kezdett képregényeket rajzolni, ám e műfaj úttörője, egyik legelismertebb és legnagyobb hatású képviselője lett. Ő alkalmazta először a kollázstechnikát, ami A Zórád ÍOO kiállítás megnyitóján mindenki nosztalgiázhatott védjegyévé vált. Rajzolt a Fülesnek, a Magyar Ifjúságnak, s más lapoknak is. Képregényei főként irodalmi művek adaptációi és történelmi munkák voltak, mint a Fekete gyémántok, a Szigeti veszedelem, az Egri csillagok - ami lapunkban is megjelent -, melyek széles körű műveltségének köszönhetően hiteles és részletes korrajzok is voltak. A hevesi megyeszékhelyen most a Zórád-életmű kereszt- metszetét lehet látni, sok-sok rajz, kroki, karikatúra, akva- rell, képregény, illusztráció, diafilm igyekszik bemutatni a művész életének legfontosabb állomásait. ■ SZ. E. szolgáltatás Immár elektronikus úton is benyújtható család- és fogyatékossági támogatás iránti kérelem a Magyar Államkincstárnál, a www.al- lamkincstar.gov.hu honlapon át. Az új szolgáltatás azoknak érhető el, akik rendelkeznek ügyfélkapus regisztrációval. A megújult felületen az anyasági támogatás, családi pótlék, gyermekgondozási segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), s a fogyatékossági támogatás igényelhető. Akik nem rendelkeznek ügyfélkapus regisztrációval, azok 40 kisebb postahivatalon - kihelyezett ügyintézési pontokon - át, elektronikus úton is beadhatják családtámogatási ellátással kapcsolatos kérelmeiket. Ezek elérhetőségéről a Magyar Államkincstár, s a Magyar Posta ( www.posta.hu ) honlapja nyújt felvilágosítást. Család-, illetve fogyatékos- sági támogatással kapcsolatos kérdésekben az ügyfelek ezentúl a Magyar Államkincstár honlapján, valamint a Call Centeren keresztül - 06-30- 344-0045; 06-70-460-9005; 06- 20-881-9535; illetve helyi díjjal hívható számokon - tájékozódhatnak. Személyes ügyintézés továbbra is a Magyar Állam- kincstár megyei igazgatósági- an található Családtámogatási Irodákban lehetséges. ■ P. A. i A k i A í A megélhetési kényszertől a világhírig kiállítás Zórád Ernő a képregény műfajának nemzetközileg elismert képviselője
