Heves Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-13 / 136. szám
2014. JÚNIUS 13., PÉNTEK GAZDASAG 7 GMO: az uniós tagállamok is tilthatják a jövőben a termesztést megállapodás A magyar agrárdiplomácia sikere az uniós tagállamok környezetvédelmi minisztereinek GMO-tilalom- mal kapcsolatos megállapodása - közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A szakminiszterek tegnap egyeztek meg arról a jogszabály-tervezetről, amely jogi alapot biztosítana a tagországoknak, hogy területükön megtiltsák génmódosított organizmusok (GMO) termesztését. Jelenleg, ha egy GMO-ra Brüsszel kiadja az engedélyt, akkor az az Európai Unió egészére érvényes, és a tagállamok csak az úgynevezett védzáradék alkalmazásával, szigorú feltételek mellett tilthatják ki a piacukról az adott terméket. A döntésnél nem környezeti vagy egészségügyi szempontokat, kockázatokat kell mérlegelni, hanem a tagállam gazdasági és társadalmi indokok alapján is bevezetheti a tiltást - emelte ki Fazekas Sándor. A körminiszterek ellen- szavazat nélkül, Belgium és Luxemburg tartózkodása mellett fogadták el az új javaslatot, amelyről még az Európai Parlamenttel is meg kell állapodnia a tanácsnak. A javaslatot 2010-ben mutatta be az Európai Bizottság, az Európai Parlament pedig 2011-ben fogadta el a tervezetről a maga olvasatát, a tagállamokat tömörítő tanácsban viszont egészen mostanáig nem sikerült megállapodni. A javaslat akkor került ismét reflektorfénybe, amikor pár hónappal ezelőtt a tanácsnak minősített többséggel kellett volna döntenie, hogy megakadályozza egy GMO-ku- korica termesztési engedélyének kiadását, de a súlyozott szavazatok és a tartózkodások miatt ez annak ellenére sem sikerült, hogy a 28-ból 23 ország ellenezte az engedély kiadását. Az új szabályozás az engedélyezési eljárást nem érintené. A termesztési engedélyt továbbra is tagállami szinten kell kérvényeznie a gyártóknak, de uniós szinten születik meg a döntés. Az engedélyt az Európai Bizottság adhatja ki Brüsszelben, az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség véleménye és a szakbizottságok döntése alapján. ■ VG Sztrádák saját forrásból utak A román, a szlovák és az ukrán határra is kivezetnék az M3-ast Autópályák hossza Magyarországon (kilométer) A kormány közlekedés- | fejlesztési tervei szerint autópályával kötnék össze a megyeszékhelyeket, a nagy ívű fejlesztések gátja lehet, hogy az unió már kevesebb forrást fog biztosítani sztrádaépítésekre. Éber Sándor A nyáron nyilvánossága hozzák a kormány konkrét listáját azokról a közlekedési beruházásokról, amelyek meg kell, hogy valósuljanak - közölte nemrég miniszterjelölti meghallgatásán Lázár János. Az uniós források elosztását felügyelő Miniszterelnökség tárcavezetője azt hangsúlyozta, hogy EU szerint az autópályák tekintetében már elértük az európai átlagot, így az ilyen jellegű beruházásokra több saját forrást kell majd biztosítani a jövőben. Az előző, 2007->2013-es ciklusban 470 kilométer utat építettek Magyarországon és 2400 kilométer utat újítottak fel uniós forrásokból. Ebben az időszakban a Közlekedés Operatív Programra az EU 2175 milliárd forintot biztosított. Közlekedésfejlesztésre a következő hétéves ciklusban 1034 milliárdot szán a kormány, r Ennek 42 százaléka megy vasútfejlesztésre, 29 százaléka pedig az olyan utakra, amelyek nemzetközi hálózatokat kötnek össze. Ilyen az M8 (Szent- gotthárd-Veszprém-Sárbo- gárd-Dunaújváros-Kecske- mét-Szolnok-Füzesabony) és az M9 (Szombathely-Zalaeger- szeg-Nagykanizsa-Kaposvár- Dombóvár-Szekszárd-Szeged) kezdeti építése, az M3-as (Budapest-Nyíregyháza) kikötése Kárpátalja irányában, Miskolc és Kassa összekötése, az M2-es (Budapest-Vác- Rétság) megépítése és egy új komáromi híd. Az autópályák országhatárra való kivitele során az M3-asnak nemcsak Kárpátalja, hanem Románia felé is lenne kivezetése. A szlovákmagyar határra nem csak az Autópálya-építések kilométerenkénti fajlagos költsége (milliárd forint) 2013 2,3 2011 1,4 2010 1,8 2008 1,4 2007 2,1 2006 2,2 2005 3,1 FORRÁS: NFM M3-ast, hanem az M2-es is megépítenék. Az Ml-es autópályától (Budapest-Hegyes- halom) Pozsony felé is építenének egy szakaszt. A program része az is, hogy a minden megyei jogú városnak lenne autópálya-ösz- szeköttetése. Lázár kiemelte Zalaegerszeget, Kaposvárt és Békéscsabát. A Miniszter- elnökség vezetője elmondta, hogy az M44-es megépítéséhez, mely Kecskemétet köti össze Békéscsabával, már nem tudnak uniós forrást igénybe venni. A 120 kilométeres szakasz elkészítéséhez hazai források kellenének, legalább 250 milliárd forint. Az M4-es (Budapest-Szolnok) Pest megye határa és Budapest között sem lehet már uniós forrást felhasználni, mivel az uniós fejlettségi átlagot meghaladó központi régió fejlesztéseire szintén nem lehet támogatást igénybe venni. Az M4-es Abony és Fegyvernek közötti szakaszára azonban még Lázár szerint lehet EU-s forrásokat felhasználni. „Azt láttam az elmúlt négy esztendőben, hogy bármit dönt a kormány, mégsem az az út épül” - hangoztatta Lázár a meghallgatáson. Szerinte az az út épült meg, 1990 óta, amelyet az állami útkivitelezők, felügyelők, infrastruktúra-fejlesztők kitalálnak, megterveznek és amit az üzleti érdekek kikényszerítenek. Úgy vélte, hogy sok olyan útszakasz nem épült meg, amelynek a társadalmi hasznossága (például egy-egy megyének, vagy megyei jogú városnak a bekötése) társadalmilag, vagy gazdaságilag hasznosabb lett volna. Novemberben az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz és az Európai Számvevőszékhez forduló Jávor Benedek (Együtt- PM) azt kifogásolta, hogy a már említett M4-es Abony- Fegyvernek 28,9 kilométeres szakasza 110 milliárdért épül 2016-ig, azaz kilométerenként 3.8 milliárdért. Ehhez képest az M3-as Nagykálló és Őr közötti szakaszának 33,8 kilométere 31,9 milliárdba került. Az egyik legdrágább autópályához köthető beruházás az 1.8 kilométeres az M7-esen kőröshegyi völgyhíd megépítése volt 41,5 milliárdért, amelynek szükségességét sokan vitatták. A fejlesztési tárca akkor azt közölte, hogy a magyar autópálya-építések fajlagos kilométerköltsége 2013-ban 2,3 milliárd forint volt. A bírált M4-es szakasz költségeit a kormányzat szerint a Tisza és a Zagyva ártereinek, valamint a természetvédelmi területek keresztezésével indokolta. HÍRSÁV Mélyponton a lakásépítések A 2013-ban felépített 7300 új lakás p 2004. évinek mindössze 17 százaléka, és az előző évinél is 31 százalékkal kevesebb - áll a KSH Magyarország, 2013 című kiadványában. Újra csökkent - 11 százalékponttal, 53 százalékra - a saját használatra épített lakások aránya, az értékesítésre szánt lakásoké 43 százalékra nőtt. Bérbeadásra csak a lakások 2 százaléka épült. Önkormányzati megbízásból mindössze 55 lakást adtak át tavaly. ■ MTI Nem kettős tagság a kötelező kamara nem jelent kettős tagságot, ha valaki egyszerre tagja a hivatásrendi kamarának, illetve a kereskedelmi és iparkamarának, mert eltérő jogviszonyról van szó - közölte Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkára. Kifejtette: a hivatásrendi kamarákban a tagok természetes személyként, a kereskedelmi és iparkamarában vállalkozásként vannak jelen. ■ MTI Pedagógusjavaslatok az új kormány felé TÍZPONTOS JAVASLATCSOMAGGAL fordul az emberi erőforrások miniszteréhez a Pedagógusok Szakszervezete. Galló Istvánné elnök elmondta: kezdeményezik a köznevelési intézmények jógi helyzetének, a mindennapos testnevelésnek, az egész napos iskolának és a keret- tantervi szabályozásnak a felülvizsgálatát. A vezető szerint roblémát jelent, hogy az intézmények vezetői nem rendelkeznek munkáltatói jogkörrel, és az intézményeknek nincs költségvetésük - tette hozzá. ■ MTI Galló Istvánné PSZ-elnök Felpörgött a magyar ipari termelés növekedés Az autóipar mellett az elektronika is segít Áprilisban 10,1 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A termelés az év első négy hónapjában 8,9 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonáüsan és munkanaptényezővel kngazított kibocsátás áprilisban 2,4 százalékkal emelkedett. A termelés bővülése elsősorban az autóipari exportnak köszönhető, de biztató, hogy az elektronikai szektor évek óta tartó zsugorodása megállt. Az export áprilisban közel 10 százalékkal növekedett, ami leginkább annak tudható be, hogy a jármű- gyártás kivitele 19,1 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Az elektronikai termék exportja 5,7 százalékkal nőtt. A belföldi értékesítés trendje azonban kevéssé mutatja a konjunktúra erősödését. Január és április között 1,4 százalékkal csökkent a belföldi értékesítés, az év negyedik hónapjában viszont már növekedést mért a statisztikai hivatal. A feldolgozó- ipar szerkezete kezd kiegyensúlyozottá válni, miután a 13 al- ágból csak a gépi berendezések termelése esett vissza. A három évig zuhanó elektronikai szektor termelése a második egymást követő hónapban nőtt, áprüis- ban 7,8 százalékkal. A járművek gyártása 21,6 százalékkal nőtt. A következő hónapokban folytatódhat az ipar növekedése, miután az összes új rendelésállomány 18,4 százalékkal haladta meg a tavaly áprilisit. A feldolgozóiparban 6,5 százalékos rendelésállomány-növekedést mért a hivatal. Az exportrendelések a korábbiakhoz képest lassabban, 4,8 százalékkal, a belföldi rendelések pedig dinamikusan, 18,2 százalékkal bővültek. ■ H. J. Az ipar export- és belföldi értékesítésének trendje (2010 havi átlaga = 100 százalék) 2005. jan. 2014. ápr. VG-GRAF1KA — export —» belföld FORRÁS: KSH Dönthet hétfőn a Kúria a devizahitelesek ügyében fontos nap a hétfői a devizaadósok életében: a Kúria ugyanis jogegységi döntést hozhat több, devizahitellel kapcsolatos kérdésben. Állást kell majd foglalnia arról, hogy a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés mint szerződéstípus tisztességtelen-e amiatt, hogy az árfolyamkockázatot - kedvezőbb kamat ellenében - korlátozás nélkül a fogyasztó viseli. Továbbá, hogy a pénzügyi intézmény által az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves - ellentmondásos, hiányos, megtévesztő - tájékoztatás eredményezheti-e a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseinek tisztességtelenségét. Dönteni kell majd arról is, hogy a hitel folyósításakor vételi, a törlesztésekor viszont eladási árfolyam alkalmazása tisztességtelen szerződési feltételnek tekintendő-e, és ha igen, annak mi a jogkövetkezménye. A Kúria döntésétől tette függővé a kormány a további szabályozási lépéseket. Csak olyan megoldás jöhet szóba, amely a bankrendszer szempontjából nem jelent kockázatot, ám figyelemmel van a hitelüket rendben törlesztő ügyfelek érdekeire is. Közben a Nemzeti Bank friss adatai szerint áprilisban kilenc híján 3 ezer új árfolyamgát-szer- ződést kötöttek a hazai hitelintézeteknél. ■ AS
