Heves Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-02 / 101. szám

4 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2014. MÁJUS 2., PÉNTEK A szárazságot megsínylették az őszi vetésű kalászosok Már húszéves az Egertej Kft. élelmiszeripar Hatvanféle termékkel vannak jelen a piacon, ismertek az egész régióban növények A szokásostól eny­hébb és szárazabb idei télen jól átteleltek a megyei vetések, a szőlőnél fagykár sem keletke­zett, állapították meg a szak­emberek. Az időjárás viszont kedvezett a kártevőknek és a kórokozóknak is. A növények­nek jól jött az átlagnál mele­gebb napi középhőmérséklet. A csapadékhiány viszont nyo­mot hagyott a táblákon. Elszaporodtak a földeken a pockok, amik ellen szántókon és gyümölcsösökben is véde­kezni kell. Az Egri és a Mátrai borvidéken is hatalmas szám­ban jelentek meg az ékköves faaraszoló lepke fiatal hernyói. A megye erdeiben ugyan­akkor elég nagy számban vannak jelen a gyapjaslepkék is. Az őszibarack tafrinás le- vélfodrosodásának, továbbá a csonthéjasok moníliás fertő­zésének a hűvösebb, csapadé­kosabb, az almástermésűek tűzelhalás-betegségének pedig a meleg, s szintén nedves idő­járás kedvez. A Heves Megyei Kormányhi­vatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága szerint a repce jól áttelelt, de a pockokat, s a károsító bogarakat igencsak megszenvedi. Megjelent a nö­vényeken a fómás levélfoltos­ság is. Az őszi kalászosokban szintén a pockok okoztak kárt, de a csapadékhiány is meglát­szik a fejlődésükön, hiszen a műtrágyát sem tudták fölven­ni. A gyöngyösi és a hatvani körzetben jelentős gabona­futrinka-kártétel jelentkezett, ahol az őszi búza elővetemé- nye őszi kalászos volt. A me­gye déli részén megjelentek a gabonalisztharmat tünetei az őszi búzában. Az alma rügyei korábban fa­kadtak a szokásosnál. Veszély a ventúriás varasodás, de meg­jelentek az ültetvényekben a molyok és a tetvek is. Heves körzetében szokatlanul sok volt a bundásbogár az almá­ban, az őszi káposztarepcében és a gyomokon is. Novajon és Gyöngyös környékén az ültet­vényekben megjelent a tarka szőlőmoly. A szőlők rügyei március végén megpattantak. A rügyek egy részén sajnos már fertőzést okoztak az at­kák, de alacsonynak mondha­tó a kártétel. ■ T. B. Naponta negyvenezer liter tejből készíti különböző ter­mékeit az Egertej Korlátolt felelősségű társaság, amely­nek az árbevétele már meghaladta a négymilliárd forintot. Tóth Balázs Idén ünnepli önállóságának huszadik évfordulóját az Eger­tej Tejipari Kft. A gazdasági társaság korábban a Borsod Megyei Tejipari Vállalat Egri Üzemeként tevékenykedett, s immár több mint négy évtize­des tapasztalattal rendelkezik a kiváló minőségű, egészséges tejtermékek gyártásában és forgalmazásában. A tulajdono­sok kizárólag magyar magán- személyek és társaságok, akik és amelyek között a nyerstejet termelő szövetkezeteken kívül a húsz évvel ezelőtti menedzs­ment tagjai és az üzem dolgozói is megtalálhatók.- Naponta legalább negyven­ezer liter tej feldolgozásával te­jet, tejfölt, túrót, kefirt, natúr és ízesített joghurtokat, vala­mint a „Pajti” és a „Mátraföl” termékcsaládokat kínáljuk a vásárlóinknak. Termékeink számos különböző kiszerelés­ben, zsírtartalommal és ízesí­téssel készülnek, így a palet­tán összesen 60-féle termék található. Vevőink igényeit igyekszünk a legteljesebb mér­tékben kielégíteni, éppen ezért a termékkínálatunkat folyama­tosan hozzájuk igazítjuk. Meg­tartottuk hagyományos és ked­velt kiszereléseinket is, köztük cégünk egyik legismertebb ké­szítményét, a régi időket idéző, szögletes poharas, kiváló minő­ségű Egri tejfölt - mutatta be la­punknak a cég kínálatát Ötvös Imre ügyvezető igazgató. A társaság vezetője a továb­biakban elmondta, hogy nagy figyelmet fordítanak produk­tumaik minőségére, amit az extra tulajdonságokkal rendel­kező és állandó beszállítóktól felvásárolt nyerstej, valamint a sokéves tapasztalaton alapuló hagyományos gyártási techno­lógia biztosít. Utóbbira utal a cég „Természetesen” szlogenje. Az Egertej Kft. készítményei­ben adalékanyagokat szinte egyáltalán nem, vagy csak a A tejtermékek sorában igencsak kedvelt a vásárlók körében a túró. A cég folyamatosan alkalmazkodik a változó piaci környezethez. legszükségesebb mértékben használnak, a gyártás során pedig arra törekednek, hogy a régi, jól bevált eljárásokat alkalmazzák. Éppen ezért na­gyon büszkék arra, hogy termé­keik valóban tejből készülnek.- Az árbevételünk az adatok­ból jól láthatóan folyamatosan növekszik, s ennek köszönhe­tően 2013-ban elérte a 4,2 mil­liárd forintot. Ennek körülbelül a 60 százaléka származik saját gyártású termékeink értékesí­téséből. A többi a nagykeres­kedelmi tevékenységünknek köszönhető, hiszen más gyár­tók árucikkeit is forgalmazzuk. Egerben és Pétervásárán talál­ható hét mintaboltunk éves kis­kereskedelmi forgalma összes­ségében eléri a 900 millió forin­tot - mondta el Ötvös Imre. A vállalat egri telephelyét folyamatosan fejlesztik. Az európai uniós támogatási lehe­tőségek kihasználásával már eddig is számos korszerűsítést tudtak megvalósítani, jelenleg is egy több száz milliós értékű, komplex energetikai és tech­nológiai fejlesztés megvalósí­tásán dolgoznak. A cégnek a 17 ezer négyzetméteres egri telephelyén a termelőcsarno­kon kívül van egy 300 és egy 200 négyzetméter alapterületű hűtött raktárhelyisége, a szál­lítást pedig 28, hatósági enge­déllyel rendelkező hűtőkocsi­val oldják meg. A vevők magas színvonalú el­látásához a cég természetesen rendelkezik a szükséges szín­vonalú műszaki-technikai fel­tételekkel. Esztendők óta hasz­nálják a HACCP minőségbizto­sítási rendszert, de megfelelnek az ISO 9001:2000 minőségta­núsítási rendszer követelmé­nyeinek is. Immár kilenc esz­tendő óta európai uniós regiszt­rációs számuk is van, amely lehetőséget nyújt arra, hogy az Európai Unió tagországaiba is szállíthassanak a portékáikból. Ötvös Imre szerint a folyamato­san változó piaci környezethez történő alkalmazkodással, va­lamint értékeik megőrzésével sikerült vevőik elismerését szé­les körben kivívni, amelynek eredményeként - árbevételük folyamatos növelése mellett - az eredményességüket is évről évre javítani tudják. Utóbbinak köszönhető egyebek között az is, hogy folyamatosan növekvő bérezésen túl manapság 163 embernek tudnak huzamosab­ban stabil munkalehetőséget biztosítani. Több mint ezer partnerük van a régióban az egertej főként a hevesi me­gyeszékhely 70-80 kilométeres körzetébe szállít a hét hat nap­ján, termékeik Ózdtól Kunma­darasig, Miskolctól Aszódig, Mezőcsáttól Balassagyarmatig megtalálhatók a boltok polca­in. Ezernél is több partnerük között a fővárosban és környé­kén jelentős intézmények is vannak. Vásárlóik között a nagy, országos üzletláncok, a helyi önkormányzatok, intéz­mények éppen úgy megtalálha­tók, mint a bolti kiskereskede­lem és a vendéglátás különféle egységei. Budapesti, pilisvörös- vári, esztergomi, tatabányai es kecskeméti nagykereskedelmi partnereik révén saját termé­keik az ország számos, távo­labbi régiójában is keresettek. Vendéglátósok, közétkeztetők a legnagyobb vevők az egertej 2004 óta vesz részt az iskolatejprogramban, ame­lyet fontosnak tartanak, s fel­ismerték az abban rejlő lehető­ségeket. Naponta 276 intéz­mény több mint 57 ezer tanuló­ját látják el iskolatejjel, amely a cég nagyságához viszonyítva rendkívül jónak mondható. Évek óta kiemelt figyelmet szentelnek a vendéglátás és közétkeztetés területén tevé­kenykedő partnereiknek. En­nek eredményeként mára leg­nagyobb forgalmú vevőikké az ezen szektorban tevékenykedő cégek váltak. Továbbá közbe­szerzéseken is indulnak, ame­lyeken a jelentős verseny elle­nére kifejezetten sikeresek. En­nek köszönhetően számos új partnert sikerült szerezniük. Több kisvállalkozásnak kellene a közeljövőben exportálnia kereskedőház Segítenek fölkészülni a különböző cégeknek a külpiacokra lépésre, akár a Föld egzotikus területeire is Egerben is bemutatkozott a Ma­gyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH). A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamará­ban tartott rendezvényen Szár­szó Tibor, az állami cég ágazat­vezetője kifejtette: ma nagy­részt a nagyvállalatok folytat­nak exporttevékenységet. Jó volna, ha a kis- és középvállal­kozások a jelenlegi 20-ról 25- 30 százalékkal részesednének a kivitelből, s exportjuk nem­csak az Unióba, hanem azon kívüli országokba is irányulna. Az MNKH ebben igyekszik se­gíteni információkkal és kap­csolataival, nyolc képviseleté­vel. Utóbbiak száma a közeljö­vőben 11-gyel bővül Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában. Az EXIMBANK pedig mindeh­hez pénzzel tud hozzájárulni. Szárszó Tibor elmondta, nemcsak p már ismert termé­kek lehetnek piacképesek kül­földön, hanem komplex csoma­gokat is szeretnének értékesíte­ni, például állattenyésztésben. Az MNKH elsősorban mező- gazdasági, élelmiszer-ipari, vegyipari, gépipari, IT, környe­zetipari, egészségipari és építő­ipari cégeket tud segíteni. Bíró András, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara Magyar-Török Tagozatának titkára elmondta: a hozzájuk hasonló tagozatokhoz való csatlakozás a kamarai tagok A borászati vállalkozások útját is egyengetni szeretnék számára ingyenes, hamarosan a német együttműködés is el­indul. Fórumokat, konferenciá­kat és delegációkat szerveznek, segítenek a partnerközvetítés­ben. Országtanulmányokat, exportkalauzt és adatbázist készítenek. A törökökkel jó a kapcsolat, idén is érkezik há­rom nagy török küldöttség és ők is szerveznek ki utat. Ambi­ciózus országról van szó, amely főleg keleti tartományaiba vár­ja a befektetőket, ám ott infra­strukturális hiányosságokkal kell szembenézni, igaz, a cégek sok kedvezményre számíthat­nak. Viszont az építkezések jó lehetőséget biztosíthatnak a magyaroknak is. Holbok Sándor, a kamara legújabb, Magyar-Mongol Ta­gozatának elnöke kifejtette: Magyarország akkor vonult ki a távol-keleti országból, amikor a világ fölfedezte őket. Mongó­lia a most megtalált ásványkin­cseknek (fémek, szénvagyon) köszönhetően ugrásszerű fejlő­dés előtt áll. A kezdődő építkezé­sek (út- és vasútépítés, Ulánbá­torban a nomádok letelepítése) meglódítják az építőipart. Főleg mezőgazdasági, vízipari, építő­ipari, ingatlanfejlesztő, mér­nöki tevékenységet végző, illet­ve tanácsadó cégek találhatnak új piacot maguknak. Szeptem­berben mongóliai kiutazást is tervez a tagozat. ■ T. B. i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom