Heves Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-26 / 121. szám
2 MEGYEI KORKÉP 2014. MÁJUS 26., HÉTFŐ „Ezüstesővel” a jégverés ellen prevenció Talajgenerátorokkal óvják a szőlőtermést az Egri borvidék hegyközségeiben A szerkezet nem szép, viszont hasznos. Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke fontos lépésnek tartja a rendszer kiépítését. Magyar régészet napja: megnyílnak a laboratóriumok az óMIcídők előtt EGER Május utolsó hétvégéjén első alkalommal rendezik meg a Magyar Régészet Napját. A Magyar Régész Szövetség által szervezett és a Belügyminisztérium által támogatott program- sorozatban az ország tizennyolc településén 26 intézmény vesz részt, mintegy 150 programmal. Az eseménysorozathoz az egri Dobó István Vármúzeum is csatlakozott: az érdeklődők kilátogathatnak az Apc környéki lelőhelyekre, s részt vehetnek a „Múlt - Kirakó” szakmai- és tárlatvezetéseken, valamint múzeumpedagógiai foglalkozáson, valamint „Népvándorlás kori viseletrekonstrukció” témakörben hallgathatnak meg előadást. A kétnapos programsorozat célja, hogy minél szélesebb körben megismertessék a magyar régészeti kutatások friss eredményeit, valamint a lelőhelyek védelmének ügyére irányítsa a nagyközönség figyelmét. A látogatók akár megtanulhatják a sírfeltárás fortélyait is, és kipróbálhatják magukat a restaurátorok szerepében. A részt vevő intézmények színes programokkal várják az érdeklődőket országszerte. Május 30-án, pénteken elsősorban a gyermek- és iskoláscsoportokat, május 31-én, szombaton pedig a családokat várják a szervezők. ■ SZ. E. A javításokat, pontosításokat váijaazMVH mvh Május 15-én lejárt az egységes kérelem beadás elsődleges határideje a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH). Az új kérelmeket még június 10-ig is fogadja a hivatal, ám a megállapított támogatási összeg már munkanaponként egy százalékkal csökken. - A megyében a határidőig 6900 ügyfél adott be kérelmet 169 ezer hektár területre. Reméljük, minden gazdálkodó benyújtotta már a kérelmét, így már csak módosításokat, pontosításokat várunk - mondta Ignácz Balázs, az MVH Heves megyei kirendeltség-vezetője. A módosításra szankció nélkül június 2-án éjfélig van lehetőség. ■ T. B. Az Egri borvidék teljes területét megvédheti a jégkártól a Hegyközségi Tanács finanszírozásában kiépült rendszer. Egy híján húsz talajgenerátort telepítettek a közelmúltban. Pócsik Attila Kétségtelenül sokakat foglalkoztat az időjárás, legyen szó irodai vagy mezőgazdasági dolgozóról. Előbbinek is okozhat komoly bosszúságot egy-egy váratlan esemény, utóbbi számára azonban drámai következménye is lehet például egy jégesőnek. A károk elhárításán, megelőzésén nem véletlenül dolgoznak évek óta a szakemberek. Évtizedek óta ismert megoldás (a rendszerváltás előtt használták is) például az ezüst-jodidos „esőcsinálás”. A módszer viszonylag egyszerű: a vegyületet rakétákkal a zivatarfelhők közepébe lövik, elporlasztva a hatóanyagot. Az ezüst-jodid ugyanis megakadályozza a nagy szemcsés jégeső létrejöttét. A pekingi olimpia megnyitóján a kínai szervezők is e lehetőséget alkalmazták. Persze, a módszernek vannak hátrányai, a rakéták miatt egyebek között ugyanis légtérzárlatot kell elrendelni, ami egy világeseménykor még csak-csak elfogadható, de például a Nagy-Eged fölött már korántsem biztos, hogy jó megoldás. Az elmúlt években ezért (is) fejlesztették ki a szakemberek a talajgenerátoros rendszert. Ennek lényege, hogy nem rakétákkal lövik a felhőbe az ezüst-jodidot, hanem talajgenerátorokkal, felszínen égetéssel kerül a levegőbe, majd a A FEJLESZTÉSRŐL SZÓIÓ döntés az idei év elején született meg, s határozott cél volt, hogy a Jégeső szezonra” már üzemeljen. Pál Sándor kiemelte: gyakorlatilag nincs olyan szőlőtermelő az Egri borvidéken, akit az elmúlt öt évben ne ért volna valamilyen jégkár. Ebben minden bizonynyal szerepe van a klímaválfeláramlások során a zivatar- felhőbe, akár 8-9 ezer méter magasságba is. A vegyület ott kémiailag avatkozik be a zivatarfelhők mikrofizikájába: az ezüst-jodid hatására nem kevés nagy, hanem sokkal több, de apróbb jégszem keletkezik a felhőben. Ezek lehullva nagyobb valószínűséggel olvadnak meg, mint a nagyok, így ■ Az ezüst-jodid megakadályozza a nagy szemcsés jégeső létrejöttét. jelentősen mérsékelhető a károkozás. Ilyen rendszer működik a ’90-es évek óta hazánk több megyéjében, Baranyában, Tolnában és Somogybán is. A napokban pedig szűkebb hatozásnak is, manapság ugyanis ritkábban esik, de akkor sok, s gyakorta jéggel együtt. A tavalyi évben - mint arról a Hírlap is beszámolt - Egerszóláton, Andornaktá- lyán és Makiáron okozott komoly károkat a jégverés. Előbbi településen a termés 50, utóbbi kettőn közel 100 százalékát semmisítette meg. zánk, egészen pontosan az Egri borvidék is feliratkozott a listára, nem is akárhogy.- Összesen 19 talajgenerátort vásároltunk, s a kiépített hálózat az országban egyedüliként a teljes borvidéki területet lefedi, tehát megvédi a jég okozta kártól - mondta a Hírlapnak Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. - A rendszerhez meteorológiai szolgáltatás is kapcsolódik, korszerű gépekkel figyelik a légáramlatokat, felhő- és jégképződést, s az adatok értékelése után (körülbelül fél- egy órával a beavatkozás határideje előtt) a szervezet jelzést küld a gép kezelőjének, meghatározva azt is, hogy a generátorokat mikor és mennyi időn keresztül kell üzemeltetni. Egy berendezés A gazdák, szervezeteik, illetve a hatóságok részéről fölvetődött, hogy anyagi megbecsülést kellene kapniuk azoknak, akik nem csak hátradőlve bíznak abban, hogy az időjárási viszontagságok nem teszik tönkre termésüket. Amennyiben valaki csökkentené az aszály-, illetve a jégkár bekövetkezését saját földjén, pélegymillió forintba kerül, azaz hektáronként mintegy 5 ezer forintba, s ugyanennyi a működtetési költsége is. Jóval olcsóbb tehát, mint ha a biztosítással próbálnák védeni a termést, nem beszélve arról, hogy akár félmilliós kártól is megóvhatja a gazdákat. A generátorok egyenként 10 kilométeres sugarú kört fednek le, azaz egész településeket védenek meg a jégveréstől. Korábban is üzemelt már néhány szerkezet, azaz a borvidéken mostanra számuk meghaladja a húszat. Május 1-jétől már élesben működik a rendszer, sőt, használni is kellett a berendezéseket. Gyarkolatilag szinte a beüzemelés pillanatában megérkezett a jelzés a meteorológusoktól, s be is indítottuk a gépeket - tette hozzá. dául öntözéssel, vagy jég- eső-elhárító rendszerrel, akkor az agrárkárenyhítési rendszerben engedményt kaphatnának a befizetésben, vagy, ha káruk keletkezik, akkor a támogatás differenciáltan járna, azaz magasabb összeget kapnának. Örömmel vennék, ha ez már akár novembertől elindulhatna. ■ Kell-e óvni a termést a jégveréstől? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. A tapasztalatok szerint 1 forintos védekezési költséggel évente, több mint 35 forintnyi termelési érték menthető meg. Pál Sándor kiemelte, a mostani fontos mérföldkő a munkában, noha az is bizonyos, a jégeső-elhárítás hatékonysága nem lehet 100 százalékos. A jégszemek ugyanis nem szűnnek meg, de méretük kisebb lesz.- E módszer prevencióra kiválóan alkalmas, egyedül az úgynevezett szupercellák ellen nem véd, azokban a nedvesség utánpótlása szinte korlátlan, ám ilyenekből 10-15 évente találkozhatunk eggyel - hangsúlyozta az elnök, hozzátéve: az Egri borvidéken kiépített rendszer természetesen nemcsak a szőlősgazdáknak válik hasznára, hanem minden itt élő termelőnek és persze azoknak is, akik ezáltal elkerülik, hogy méretes jégdarabok tegyenek kárt például kertjükben vagy autójukban. Minden évben volt valahol komoly jégkár Kapjon kedvezményt, aki védi a termését! Abasár egykori lakóira leltek múltunk Árpád-kori sírokat találtak és tártak fel a régészek Sokszínű színházi évad jön szezon Emelkedő nézőszám mutatja a publikum szeretetét Már bizonyos, hogy Árpád-kori sírokat találtak Abasáron, az egykori Szent Petronilla kápolna maradványai mellett, a Pétermál (Peterma) részen. A településen ugyanis építik a jelenlegi ideiglenes vízvezetéket kiváltó, Mátrafüred és Abasár között fekvő végleges vízvezetéket. Tóth Zoltán, az egri Dobó István Vármúzeum régésze a Hírlapot arról tájékoztatta, hogy feltehetően Abasár első lakóinak temetkezési helye a feltárás alatt lévő terület. Az épületnek Árpád-kori és késő középkori előzményei vannak, utolsó említése 1746- ból származik. A területet Gyermekcsontvázat is találtak 1979-ben szintén egy kisebb ásatás keretein belül már kutatták. A mostani feltárás során 25 teljes sírt, továbbá 7-8 temetkezésnek a részletét találták meg. Túlnyomó többségében felnőtt, ezek mellett néhány gyermek csontvázára leltek a munkák során 130 centiméteres mélységben. A szakember elmondása szerint a sírokból származó S-végű hajkarikák alapján a temetőrészlet a kora Árpád-korra, elsősorban a XI. század végére, XII. század elejére keltezhető. Két elhunytnál érem is volt, ezek közül az egyik Könyves Kálmán érem, a másik felirata csak a tisztítás után lesz olvasható. ■ SZ. E. Több mint 280 előadással zárja az idei évadot az egri Gárdonyi Géza Színház, ami rekordnak is tekinthető - mondta Blas- kó Balázs direktor a teátrum pénteki sajtótájékoztatóján. Az igazgató elárulta: míg 2011-ben 6200 bérletes nézőjük volt, a 2013/14-es szezonban már 12 ezer ötszáz. Kiemelte: az intézmény és a fenntartó egri önkormányzat közötti együttműködés országosan is példaértékű lehet. Szavait erősítette Habis László polgármester, aki úgy fogalmazott: fontos, hogy az egri szerethető színház legyen, s a nézőszám azt mutatja, valóban szereti is a publikum. Hozzátette: erre garancia az a műfaji sokszínűség, amely a következő évadot is jellemzi. A 2014/15-ös szezonban a nagyszínpadon Friedrich Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című tragikomédiáját, Ab- rahám Pál revüoprettjét, a Bál a Savoybant, Jókai Mór A cigánybáró című táncjátékát, Móricz Zsigmond-Kocsák Tibor-Miklós Tibor Légy jó mindhalálig című musicaljét, William Shakespeare Rómeó és Júliáját, valamint Pozsgai Zsolt-Bradányi Iván-Nagy Tibor A kölyök című musicaljét láthatja a publikum. A stúdiószínpadon ősbemutatóval, Görgey Gábor Görgey című drámájával indul az évad, de színpadra kerül Kocsis István A megkoszorúzott című, Jászai Mari életét bemutató monodrámája, Tom Ziegler színműve, a Grace és Gloria, az Utolsók címet viselő táncjáték és Ra- vicchio Robinson és Crusoe-ja. A gyerekeknek a Szaffi táncmesét, valamint koprodukcióban a Babszem Jankó Gyermekszínházzal Fésűs Éva A palacsintás király zenés mesejátékát és Ellis Kaut Pumukli című mesejátékát kínálja a teátrum. A sajtótájékoztatón elhangzott: a nyáron 15 millió forintból fejlesztik a színház fény- és hangtechnikáját, és a fenntartó egri önkormányzat finanszírozásával 25 millió forintból felújítják a színészházat is. ■ P. A.
