Heves Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-24 / 120. szám
4 HORGASZAT-VADASZAT 2014. MÁJUS 24., SZOMBAT A vakvilágba kár is kuttyogatni harcsák Vizeink óriásait csakis sok tapasztalattal és nagy hozzáértéssel lehet kifogni Mielőtt valaki harcsázásra adja a fejét, és beszerzi a szükséges szerelést, előbb tegyen szert egy segítőre, aki a gyakorlatban mutatja meg a trükköket. Napjainkban már oltalomra szorul a parti-, a molnáréi a füstifecske is hazatértek Megérkeztek Afrikából az első fecskerajok. Itthoni költésükhöz a feltételek megteremtése mindinkább emberi gondoskodást is igényel - mondta el Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ornitológusa, aki hangsúlyozta: a globális éghajlatváltozás következtében ugyanis felborul a természet több évezredes megszokott menetrendje, ez pedig többszörösen nagy próbatétel elé állítja a költöző madárfajokat, a nálunk fészkelő füsti-, molnár- és partifecskéket. Ezek a madarak különösen érzékenyek a környezeti, éghajlati változásokra, mert kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak. A szúnyogok, legyek viszonyt esős, hűvös napokon megbújnak. Ilyenkor például a cinege átáll a magokra, a gólya mezei pocokra vadászik, a fecske viszont éhen marad. Az éhező fiókák fáznak is. Felmelegítésükre a szülők kiröppenés helyett a fészekben maradnak, és gyakran előfordul, hogy néhány napon belül az egész legyengült fecskecsalád elpusztul - tájékoztatott a szakember. A fecskék élettere a nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása nyomán egyébként is szűkül, ezért az ereszek alá, erkélyek zugaiba műfészkek, az udvarokban építőanyagként szolgáló sárkupacok kihelyezésével megkönnyíthető a madarak élete. Az évente ismétlődő túlélőversenyből hazatérő győztes madarak május közepéig felerősödnek, párt keresnek, majd nekilátnak a fészek építésének. Ezután 4-5 fiókát nevelnek fel, a nyár közepén pedig újból költ a fecskepár. Új jelenség, hogy - az egyre gyakrabban elhúzódó nyarak eredményeként - a fecskepárok gyakran háromszor is költenek, így próbálva a faj fennmaradását erősíteni. Ennek ellenére az állomány az elmúlt évtizedekben a felére csökkent, s az idén - az ornitológus szerint - a fecskék száma 200 ezer körül alakul. Sajnos, meg kell állapítani, hogy amennyiben ez a tendencia folytatódik, a fecskék néhány éven belül legfeljebb mutatóban fordulnak majd elő. ■ A harcsahorgászatnak van ugyan elmélete és bőséges irodalma, valójában azonban a legjobb iskola a saját magunk által - lehetőleg egy ennek a halfajtának a megfogásában már rutinos pecás oldalán - megszerzett tapasztalat. A módszer is többféle, amelyek közül a legismertebb a kuttyogatás. Sike Sándor Az egri Sohajda Gyula évekkel ezelőtt kezdett el harcsára is horgászni, mégpedig régi ismerőse - akiről mindenki úgy tudja, nagy „specialista” - társaságában. Másoknak is azt ajánlja, hogy mielőtt harcsázásra adják a fejüket, és beszereznék az ehhez szükséges szerelést, előbb tegyenek szert az övéhez hasonló segítőre, aki hajlandó is gyakorlatban megmutatni a trükköket, amelyek tudása nélkül még a véletlenben sem bízhat egyik | horgász sem. Azt persze, ő sem tagadja, hogy az elméleti tudásra és a jó harcsázószerelésre is szükség van.- Valamennyi horgászvíznek oda bevált módszere van, amelyet helyi harcsahorgásztól leshetünk el, elsősorban a szerelések felépítését, és csak ennek hiányában szabad máshol bevált módszerekkel kísérletezni - fogalmaz Gyula, aki több ismert módszert is említ: a kereső úszósat, a kuttyogatást, az óriásantennás, valamint a fekvőúszós, illetve a fenekező módszert. A harcsa kuttyogató horgá- | szata egyedi, speciális, a tapasztalatlan pecás számára bonyolultnak tűnő módszer, ám ha kellően leegyszerűsítjük, akharcsázáshoz szükségünk van olyan információkra, amelyek birtokában el tudjuk dön- | feni, hogy mikor, hol, milyen módszerrel kezdjünk neki. Ha kiválasztottuk a megfelelő vizet, következik a helyszíni felderítés: kapcsolatteremtés helyi horgászokkal, hogy megtudjuk, milyen időszakban, mely részeken, milyen módkor mégis mindenki számára átlátható. Az alapok elsajátítása az egri horgász szerint mindenkinek menni fog, az apró trükköket, egyedi technikákat meg úgyis mindenki a saját tapasztalatai alapján alakítja ki. A kuttyogatáshoz - minden hátránya ellenére - a faladik ■ A módszer lelke a kuttyogatófa, amelyet ma már kereskedésben is kaphatunk. a legjobb, de kisebb-nagyobb kompromisszumokkal bármilyen hajó megteszi. Kuttyo- gatásnál a szél a legnagyobb ellenség, így olyan félépítésű csónakból próbálkozni, amelyszerrel szoktak fogni, s hogy láttak-e harcsát vagy nyomot. Fel kell deríteni a partot is: vízmélységek, partalámosások, bedőlt fák, vízi növényzet, vízmélység, gödrök és így tovább. Meg kell figyelnünk a vizet is: tolóhullám, rablás, zavaroso- dás, valamint a kishalak tartózkodási helyeit, az apróha- „ lakívását. nek a szél belekapaszkodásá- hoz plusz felülete van, nem túl szerencsés. Amennyiben a ladikunk két ember számára is stabil, nem billeg minden mozdulatunknál, akkor már megteszi. Magát a technikát a csónak tulajdonságaihoz kell igazítani. Követelmény viszont, hogy a csalit a kuttyogatóhang közelében kínáljuk fel, és - a vízi alkalmatosságunk mozgását figyelembe véve - a zsákmány előbb érezze meg az általunk képzett hangot, majd utána találkozhasson a csalival. Ezt elérhetjük a haladási irányunkra merőlegesen vagy megegyezően elhelyezkedő csónakkal. A módszer lelke a kuttyogatófa, amit ma már kereskedésben eltérő, intenzív úszómozgásokat figyelhetünk meg, ha a horgunk a fészken mozgásban lévő harcsa közelében van. Ha távolabb lenne az úszó, vagy magasabban a horog, akkor csak lassú vándorlást tapasztalnánk. Amikor azt érzékeljük, hogy az úszót hiába tesz- szük többször is vissza a legmélyebb pont fölé, mindig egy is kaphatunk, így ha nem vagyunk jó mesterek, nyugodtan választhatunk közülük. A kuty- tyogatónak fontos tulajdonsága a fej kialakítása, illetve a teljes fa hossza. Horgászatkor a csónak oldalához közel kell ülnünk. A kuttyogató mozdulatsor akkor lesz kényelmes, ha csónakunkhoz és karunk hosszához igazítjuk a fa hosz- szát. Minél kisebb a merülés, és minél rövidebb a karunk, annál hosszabb fára van szükség. A tapasztalt harcsahorgászok véleménye szerint sarkalatos kérdés a megfelelő méretű és minőségű horog. A hármashorgok rövid száraira például szinte lehetetlen megfelelő mennyiségű csalit felhelyezni. Ügyelni irányban sodródik, a hal hátsó része körül járhatunk, és a fekvő harcsa lassú farokúszó mozgásával söpri az úszót. Ha ütemes, szívdobogásra emlékeztető elnehezülések látszód- nak, akkor a kopoltyú mellett vagy a szája előtt, de túl mélyen vagyunk. Ezeket a jeleket a légzőmozgás miatti vízáramlások okozzák. kell arra is, hogy csak a tűhegyes horog fogja meg a halat. A horog méretével sem szabad visszafogottnak lenni, hiszen rá kell férnie a megfelelő meny- nyiségű csalinak. A csali kiválasztásánál a leglényegesebb szempont az, hogy kellő mennyiségben álljon rendelkezésre. Sokkal több lehet a kapás sok szál gilisztára vagy nadálycsokorra, mint egy-két szálra. A pecások legnagyobb része a legalkalmasabb csalinak a nadályt tartja, majd a pióca, a zöldgiliszta, a harmatgiliszta, esetleg a gilisztával vegyesen alkalmazott kagyló alkotja a képzeletbeli ranglistát. Az élő hallal kizárólag vízközti horgászat esetében érdemes próbálkozni, mert a fenék közelében könnyen leakadhatunk. Halfajok tekintetében mesz- sze legalkalmasabb az ezüstkárász, valamint a keszegfélék maximum tenyeres méretű egyedei.- Amennyiben eredményt is . akarunk elérni, a legfontosabb természetesen, hogy olyan helyeken és időben keressük a harcsákat, ahol és amikor ténylegesen nagy a valószínűsége, hogy ott is lehetnek - tette még hozzá a pecás. A harcsa horgászatához ismeretek szükségesek A keresőúszó többféleképpen jelezheti a harcsát A mezei nyíllak vadászata izgalmas kikapcsolódás hajtás Ez a jószerivel egész Európában elterjedt apróvad csak néhány hónapban kapható puskavégre Duzzasztással segítik elő a szaporulatot A Noszvajon élő, ma már nyugdíjas József „vadásztörténete” közel három évtizedes múltra tekint vissza. A Tisza Pélyhez közeli árterére jártak fát kitermelni 1986 nyarán. Reggelente még sötétben indultak falujukból ponyvás UAZ-zal, hogy már pirkadattól dolgozhassanak. Besenyőtelek után, már Kömlő környékén henzsegtek a mezei nyulak, amelyek a reflektor fényében hagyták „elcsapatni” magukat. A sofőr igen ügyesen kapta a tapsifüleseket két kerék közé, így a futómű ütése csak elkábította őket. Volt olyan napjuk, hogy a jármű mind az öt utasa hazavitt egy-egy darab vadnyúlpaprikásnak valót. A mezei nyúl, ez az egész Európában elterjedt apróvad hazánkban egyébként október 1. és január 20. között vadászható, tehát aki legálisan szerzett nyúlpörköltre vágyik, az vagy a házi tenyésztésű négylábút kénytelen választani, vagy pedig felkeresni egy vadhúsboltot. A mezei nyúl Magyarországon mindenütt előfordul, ám a nagyvadas területeken a számuk minimális, az igazi élőhelye - ilyenek a dél-hevesi részek is - az Alföld. A legjelentősebb nyúlás területek Békés, Csong- rád, Heves és Szolnok megyében találhatóak. Az apróvadfajok közül a mezei nyúl vadászata a legfáraszA mezei nyúl hazánkban mindenütt előfordul, de igazi élőhelye az Alföld. tóbb, sokszor több órán keresztül kell az őszi mélyszántásban gyalogolni, hogy terítékre lehessen vinni. Tíz-húsz vadász és legalább ugyanennyi hajtó fog közre száz-kétszáz hektá- ras területet a nyúlvadászato- kon. A vad legismertebb vadászati módjai a vonalhajtás és az U alakú, vagy kör alakú hajtás. A nyúlban gazdag területek pontos, alapos szervezéssel a napi kétszáz-háromszáz nyu- lat is meg tudják lövetni. Ez a vadászat jól kombinálható más apróvadfaj vadászatával, a nyúl, fácán, vagy akár a kitartóan lapuló róka elejtése remek passzió, izgalmas és igen aktív kikapcsolódás. ■ kísérlet A tél szinte hó nélkül múlt el, márciusban, áprilisban alig esett. Nagyon hiányzik a Tiszán a tavaszi áradás, mert enélkül elképzelhetetlen a jó halszaporulat. Ám a Ti- sza-tavi Sporthorgász KN Kft. és a KÖTIVÍZIG együttműködésének köszönhetően mégis van remény: májusban - kísérleti jelleggel - a szokásos 725 centiméterrel szemben 750 centiméteres szintre duzzasztották a tározó vizét. Az intézkedés meglehetősen nagy jelentőségű, mert az elöntött füves területeken szaporodó fajok ívását segíti elő, márpedig a Tisza-tó halainak zöme ezek közé tartozik. ■ i f i 1
