Heves Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-22 / 118. szám
2014. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK ELETMOD - EGESZSEG 9 A tanulás tudás, de jobb egészség is agykutatás A magasabb iskolázottság segíthet feldolgozni a stresszes problémákat Lehet valaki életrevaló diploma nélkül is, de általánosságban igaz, minél képzettebb valaki, annál jobban képes problémái megnyugtató kezelésére Talán meglepő, de egészségi állapotunk, közérzetünk nemcsak a nemünktől és a korunktól függ, hanem a képzettségünktől is. A témában folyó, egymástól független kutatások afelé mutatnak, hogy a tanultabb személyeknek kevesebb panaszuk van, és összességében egészségesebbnek mondhatók. AS-összeállítás A 2000-es években a brémai egyetem és egy betegbiztosító végzett felmérést 9 ezer 14-25 év közti fiatal bevonásával. Arra jutottak, hogy az iskolások harmada valamilyen allergiától szenved, minden második túlterheltnek érzi magát, stresszre, fáradtságra panaszkodik. Minden negyedik fiatalnak konkrét pszichoszomatikus gondjai is voltak - mesél egy érdekes kutatás eredményéről dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője. Kiderült azonban, hogy mindez szoros kapcsolatot mutat a megkérdezettek képzettségi színvonalával! Ugyanis minél magasabb iskolázottságéi volt valaki, annál valószínűbben tudta úgy kezelni a problémáit, hogy azok ne vezessenek az egészsége károsodásához. Minél több évet járt valaki iskolába, annál valószínűbb, hogy kisebb panasszal is orvoshoz fordult, és még inkább, hogy megfogadta az orvos tanácsait. A LÁNYOK AGGÓDÓBBAK Érdekes, hogy már ebben a fiatal életkorban is mutatkozott különbség a nemek között, hiszen a lányok sokkal többet törődtek az egészségükkel. Talán ez is magyarázhatja, miért élnek a fejlett országokban a nők 6-7 évvel tovább, mint a férfiak. Bár a kevésbé képzettebbek személyek kevesebb stresszes napról számoltak be, mint a tanultabbak, a stressz rájuk mégis komolyabban hatott és erősebb hatással volt az egészségükre - ez derült ki dr. Joseph G. Grzywacz kutatásaiból. A felmérésben 1 030 felnőttet kérdeztek nyolc napon át, mi történt velük aznap. A stresszhatásokon belül megkülönböztettek krónikus és akut stresszt, mindennapos hatásokat és olyan súlyos kríziseket, mint egy szeretett személy elvesztése. Az eredmények egyik fő tanulsága az volt, hogy a napi stresszorok nem véletlenszerűen jelennek meg, ugyanis a szociális környezet erősen meghatározza őket. A másik megállapítás arra vonatkozott, hogy hiába számolnak be a kvalifikáltabb személyek több stresszről, ez mégis kevésbé hat rájuk, mert jobban tudják kezelni azokat. a harvard Egyetem hosszútávú kutatási programjának eredményeként kiderült, hogy a nyolcvanas évek óta vizsgált diplomások egyre hosszabb életre számíthatnak, míg a kevésbé képzettek életesélyei nem sokat javultak. 2000-ben a magasabban kvalifikált amerikaiaknak Ráadásul a különböző emberek különbözőképpen tekintenek ugyanarra a stresszorra. SAJNOS AZ ESÉLYEGYENLŐTLENSÉG NAGYON IS LÉTEZIK Ha mindezt összevetjük a halálozási és a betegségi statisztikákkal, valóban elmondható, hogy az egészségügyben is tapasztalható a szocioöko- nómiai alapon megnyilvánuló esélyegyenlőtlenség. A kutatások szerint a képzettebb személyek, azok, akik többet olvastak, és készültek például vizsgákra, ellenállóbbak a demenciával (időskori elbutulással) szemben is. A Gothenburgi Egyetem tudósai az agyi-gerincvelői folyadékban vizsgálták, vannak-e 82 életévet prognosztizáltak, míg az alacsonyabb végzettségűeknek 75-öt. Ennek az óriási különbségnek a hátterében több okot is felfedezni véltek. A LEGDÖNTŐBBNEK az információkhoz és az egészségmegőrző szolgáltatásokhoz való hozzáférés különbsége bizonyult. Jobban tűrik? megvizsgáltak olyan magasan képzett pácienseket is, akiknél már jelentkezett némi romlás az agyi funkciókban, de még nem alakult ki demencia. Érdekes módon ez a csoport is jobb agyi funkciókat mutatott, mint az ugyanilyen panaszoktól szenvedő, de alacsonyabban képzett társaik. Vagyis: a tanultabbak nem csak hogy jobban tolerálják az agyi problémákat, de a betegség korai szakaszában kevesebb agyi károsodást is szenvednek el. előjelei a demenciának az agyban. Azoknál a magasan képzett betegeknél, akiknél már meggyengültek a kognitív (értelmi) funkciók, és a következő két évben várható volt a demencia kialakulása, több jele volt a betegségnek az agyi folyadékban, mint az alacsonyabban iskolázottaknál. Ennek ellenére a tanultabbak ugyanolyan tüneteket mutattak, mint a kevésbé tanultak. Ez azt jelenti, hogy a képzettebb betegek jobban tolerálják az agyi betegségeket is. HÍRSÁV Ne féljen a pedagógus a diabéteszes gyerekektől világszerte egyre több a cukorbeteg gyerek. Magyarországon sok esetben a pedagógusok tartanak a legjobban az esetleges vészhelyzetektől, illetve nem tudják, mit kell ilyenkor csinálni, hogyan kell ellátni egy cukorbeteg kisgyereket. A velük kapcsolatba kerülő pedagógusok, elsősorban óvónők részére dolgozott ki oktatóprogramot az Egy Csepp Figyelem Alapítvány. ■ Nagy hatással van a szívritmusra az atlétika a nagy állóképességet igénylő sportok befolyásolhatják az idősebb atléták természetes szívritmusát - állapította meg egy brit kutatócsoport egereken végzett kísérletek alapján. A Manchesteri Egyetem kutatócsoportja szerint a szív saját ritmusszabályozója az edzés hatására megváltozik. Rájöttek arra, hogy az állóképességet igénylő mozgás hatására egy, a ritmus szabályozásában résztvevő fontos fehérje szintje lecsökken, és ennek a számlájára írható az alacsony szívritmus. ■ Mégsem annyira egészséges a vörösbor? KÉTELKEDNEK A kutatók a vörösbor rezveratrol nevű, antioxidáns hatású összetevőjének egészségvédő hatásában, miután egy itáliai borvidék lakóinak egészségét kilenc éven át követték nyomon. Nem találtak bizonyítékot arra, hogy ez az anyag megfékezné a szívbetegségeket és hosszabb élethez juttatná a fogyasztóit. Egy amerikai kutatócsoport a Chianti történelmi borvidékén élők közül csaknem 800 lakos egészségét követte nyomon, hogy a rezveratrol kedvező hatásainak kimutatható jeleit megtalálják. Nem bukkantak ilyenre. ■ Bizonyítékot nem találtak Dolgoztatni kell az agyat és a szellemet, ez lassíthatja az öregedést A diplomások hét évvel tovább élnek Ha színesen eszik az anya, örül a baba ÉTREND A zöldségfogyasztással a gyermeke egészségét, védekezőképességét is javítja Ha túl klóros az uszodavíz, árthat a gyerekeknek Már több tanulmány is vizsgálta már a terhesség alatti E-vitamin és a cinkbevitel összefüggését a megszületett gyermekek asztma-hajlamával kapcsolatban. Japán kutatók azonban szélesítették a kört, és a várandós anyák friss zöldség, gyümölcs és antioxidáns bevitelét hozták összefüggésbe a 16-24 hónapos csemeték nehézlégzés- és ekcéma kockázatával. Tanulmányukba összesen 763 mama-gyermek párost vontak be, és az anyák étkezési szokásait egy visszamenőleges kérdőív kitöltésével térképezték fel. A nehézlégzésre és az ekcémára vonatkozó adatokat a Gyermekkori Asztma és Allergia Nemzetközi Tanulmányának kritériumai szerint rögzítették. Az eredményekből kiderült, hogy a terhesség alatt nagy mennyiségben elfogyasztott sárga és zöld zöldségek, citrusfélék és béta-karotin jelentősen csökkentették ugyan a gyermekkori ekcéma kockázatát, de nem voltak hatással a nehézlégzésre. Éppen fordítva történik az E-vitamin bevitel esetében: ez a nehézlégzés kialakulását gátolja, míg az ekcéma megjelenésére nincs hatással. Tehát a magzatok szempontjából (is) ideális élelmiszerek, amelyek E-vitaminban és/vagy béta-karotinban is gazdagok: sárgarépa, cékla, paradicsom, brokkoli, fokhagyma, tengeri halak, paraj, joghurt, káposzta, karfiol, spenót és a teljes kiőrlésű gabonák. ■ Zöld és sárga A TERHESSÉG ALATT elfogyasztott több zöld és sárga zöldség, a citrusfélék és a béta-karotin megelőzheti a születendő gyermeknél az ekcémát A magasabb E-vitamin bevitel pedig csökkentheti a csecsemőkori asztmás légzés előfordulását Sokan táplálék-kiegészítőként szedik az A-vitamint. erre semmi szükség, ha szervezetünk elegendő béta-karotinhoz jut. Testünk a májunkban elő tudja állítani belőle ezt a vitamint. A sok csoki helyett jobb a zöldség Nemrégiben láttak napvilágot azok a kutatások, amelyek szerint a kisgyerekek klóros vízben történő úszóedzései növelik a légzőrendszeri fertőzések kockázatát. A kutatók próbálták felbecsülni az uszodavíz hatását az alsóbb légutak gyulladásos megbetegedésének gyermekkorban való kialakulására, és a következményeket illetően. Harminc óvodából 430 gyereket vizsgáltak. Kiderült, a fedett vagy nyílt klóros uszodai vízben történő edzések kétéves kor alatt összefüggésbe hozhatók a bronchiolitis nagyobb kockázatával. Az edzések számával természetesen egyenesen arányos a rizikó növekedése. Az összefüggés még akkor is nyilvánvaló volt, ha más rizikótényezőket kizártak. Azok között a gyerekek közt, akiknek szülei nem szenvedtek atópiás betegségekben és óvodába sem jártak (tehát számos rizikótényezőtől mentesültek), 4,45-szeresére nőtt a bronchiolitis kialakulásának esélye, ha gyermekkoruk során 20 óránál többet töltöttek klóros vízben. Azoknak a gyerekeknek pedig, akiknél már kialakult a bronchiolitis, a későbbi gyermekéveikben jóval nagyobb az esélyük az asztmára, a légzőrendszeri allergiákra. ■ i
