Heves Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-22 / 118. szám
4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI 2014. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK Kimaradtak az uniós támogatásból kompenzáció Négy erdőbirtokosság tagjai bíznak a méltányos megoldásban A gazdálkodók igazságtalannak tartják a helyzetet, s kérik, vizsgálják meg a naturás területekhez hasonló, területalapú támogatás biztosítását Mesés délelőtt a Csengővár oviban Recsken megméretés A közelmúltban Recsken a Csengővár óvodában rendezték meg az idei esztendőre megszervezett területi mesemondó versenyt, amelyen a környező települések, Sírok, Párád, Ivád, Szajla és Mátrade- recske tehetséges kis óvodásai és szülei vettek részt. Ezúttal a korábban lebonyolított helyi vetélkedéseken kimagaslóan szereplő húsz gyerek mérhette össze tudását az eseményen. A várakozás izgalmas pillanatait különféle játékos tevékenységekkel igyekeztek oldani a házigazdák, így a tornaszobában lehetett rajzolni, színezni, társasjáté- kozni, konstruálni, vagy éppen autózni. Míg a zsűri folyamatosan hallgatta és élvezte az ovisok meséit, addig a házigazdák arról is gondoskodtak, hogy finom falatokkal kedveskedjenek a kis versenyzőknek és kísérőiknek. Végül a zsűri hosszas tanakodás után döntött a versengés eredményről. Az első helyen Korózs Balázs (Recsk), a másodikon Horvát Tifani (Szajla), a harmadikon pedig Horváth Péter (Mátraderecske) végzett. Különdíjat kapott emellett Saj- bán Zalán (Recsk) és Hornyák Tímea (Sirok). Az első két helyezett a megyei versenyen képviselhette óvodáját, melyet a napokban rendeztek meg az egri Nagyváradi úti óvodában. A programon résztvevők valameny- nyien újabb élményekkel gazdagodtak - tudtuk meg Bódi Csabáné óvodavezetőtől. ■ Oldalszerkesztő: Barta Katalin Telefon: 06-30/5564250 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633 A pétervásárai kistérségi oldalunk legközelebb 2014. június 19-én jelenik meg. Észak-Hevesben közel ezer hektárnyi természetvédelmi terület tulajdonosai sérelmezik nagyon, hogy nem kapnak európai uniós támogatást. Levelüket éppen ezért megírták, s elfogadható választ várnak az illetékes tárcától. Barta Katalin Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az unió jogrendjét a hazai szabályozásba - megfelelő igazításokkal - beépíti. így történt ez a természetvédelmi jogszabályokkal is, a csatlakozás pillanatától Magyarországra is érvényes a két uniós direktíva, a Madárvédelmi és az Élőhelyvédelmi Irányelv. Ezek értelmében hazánk köteles volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így az unió Natura 2000 elnevezésű ökológiai hálózatának a részeivé váltak. A kijelöléssel hazánk területének közel 21 százaléka lett Natura 2000 terület. Az eredeti védett területeink csaknem mindegyike bekerült a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1, 2 millió hektár kap európai közösségi védettséget. A fentiek ismeretében észak-hevesi erdőgazdálkodók sérelmezik, hogy a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet jelentős területén - Istenmezeje, Váraszó, Szentdomonkos, Tarnalelesz községhatárokon -, az országban egyedüliként, a Natura 2000 területeket nem jelölték ki. Ennek következtében az itteni tulajdonosokat jelentős kár érte az elmúlt két évben, hiszen területalapú támogatásra így nem jogosultak, ugyanakkor a tájvédelmi körzet besorolás miatt sokkal szigorúbb szabályok között gazdálkodhatnak, mint az egyéb területeken. a válasz a Vidékfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Osztályától jött, amelyben mint az Okos lány című mesében, „hoztak is valamit, meg nem is”. Megerősítették, hogy a Natura 2000 területek kijelölése befejeződött, határainak módosítására csak kiemelt jelentőségű beruházásoknál van lehetőség. Hangsúlyozzák, hogy a NaBíró Vilmos, az istenmezejei Erdeink Erdőbirtokossági Társulat elnöke az idén tavasszal levelet írt a Vidékfejlesztési Mi■ A tulajdonosokat jelentős kár érte, hiszen területalapú támogatásra nem jogosultak. nisztériumba, majd Glattfelder Béla európai parlamenti képviselőnek. Ebben a politikus tói segítséget kért az érdekeik érvényesítéséhez. Az írásban egyebek között az áll: „Örömmel tapasztaljuk, hogy politikusként felvállalta az Akác fafaj védelmét, s úgy gondoljuk, ez megoldja az akác fafaj védett területen történő fenntarthatóságát is, ám túra 2000 területek, illetve a tájvédelmi körzetek védelme a természetvédelmi minden uniós forrás esetében kiemelten támogatandó cél a 2014-2020 közötti támogatási időszakban. Ennek tervezése során tehát mindent megtesznek azért, hogy a gazdálkodók magasabb összegű, könnyen igényelhető támogatásokat kapjanak. az igazsághoz tartozik, hogy a jelenleg hatályos törvényeink szerint védett területeken továbbra is az akác szerkezet-átalakítással történő felújítása a cél. A Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben a terep meredeksége, vízmosásokkal, homokkő kibúvásokkal szabdalt volta miatt ez kivitelezhetetlen. Nem is történt meg egy hektár akácos átalakítása sem, mert a gazdálkodók értelmetlen munkába nem kezdenek bele.” A levél így folytatódik: „Ezen túlmenően szeretnék rámutatni a tájvédelmi körzet jelentős részét sújtó igazságtalanságra és ezáltal megoldást keresni rá. Mivel a tájvédelmi körzet jelentős területén a Natura 2000 területek nem lettek kijelölve, az itt a vidékfejlesztési Minisztérium közelmúltban küldött válaszában olvasható az is, hogy természetvédelmi szakmai berkekben azért lobbiznak, hogy különösen a védett erdőkre területalapú támogatást vezessenek be, de a jelenlegi gazdasági helyzetben ez csak nehezen megvalósítható. Bíró Vilmos szerint ez a válasz azonban nem gazdálkodást végző tulajdonosok nem jogosultak a Naturás kompenzációs területalapú támogatásokra (ez hektáronként akár 50-230 eurót jelenthetne évente). Ugyanakkor a Természetvédelmi Törvényből eredő korlátozások sokkal szigorúbbak, mint a Natura 2000 területeken. Jó példa erre, hogy a Natura 2000 területeken engedélyezték és támogatták az akác telepítését, melyek után a tulajdonosok a területalapú kompenzációt is megkapják, míg a tájvédelmi körzetben lévő akácos erdőterületekre szerkezet-átalakítással őshonos fafaj van előírva, területalapú támogatás nélkül. Az itt gazdálkodók ezt meglehetősen igazságtalannak tartják, éppen ezért most arra kérik az illetékeseket, vizsgálják meg a Naturás területekhez hasonló, területalapú támogatás biztosítását. A környékbeli gazdálkodók úgy vélik, az ide vonatkozó nemzeti kártalanítási törvény nem működik, nincs az alapban pénz, túl bonyolult a jogszabály. Akik kialakították, hosszú távon a területalapú támogatást jelölték meg, mint működőképes támogatási formát. Az itt gazdálkodók viszont semmilyen kompenzációs támogatáshoz nem jutnak.” A minisztériumhoz írt levélben a társulat tagjai felvetették azt is, hogy amennyiben nem kapnak támogatást, úgy vizsgálják meg, hogy íennállnak-e még a Tarnavidéki Tájvédelmi körzet kialakításakor meglévő célok, feltételek. Amennyiben nem állnak fenn, úgy az érintett területet mentesítsék a Természetvédelmi törvényből adódó előírások alól, s ezáltal köny- nyítsék meg ezeken a helyeken a gazdálkodást. oldja meg a gondjaikat, amelyek a két éve tartó hátrányos megkülönböztetésből származnak. Elmondta még: addig küzdenek érdekeikért, amíg érvényt nem szereznek azoknak. Állítása szerint a levélváltás óta telefonon is egyeztetett a minisztérium illetékesével, s ott ígéretet kapott arra, hogy kérésüket mérlegelik. „Az okos lány” se írhatott volna jobb választ A minisztérium válasza nem túl biztató Régi-jó játékokat játszottak Párádon hagyományok A júliusi Palóc napokon dől majd el, hogy ki a legügyesebb Mintegy hatszáz zsáknyi szemetet tüntettek el A Parádi Kulturális Szervezet május 10-én, szombaton rendezte meg a Régi-jó játékok elnevezésű ügyességi vetélkedőt a parádi sportpályán. A feladatok alapját népi játékok adták. A vetélkedőn a Fáy András Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4-8. osztályos tanulói versenyeztek. Nyolc csapatban 72 gyermek és 16 felnőtt mérte össze ügyességét, gyorsaságát. A feladatok között szerepelt boglyamászás, babválogatás, lisztfújás, mocsárjárás, zsákbafutás, kötélhúzás. A felnőttek és a gyermekek közös versengése nagyon jó hangulatot teremtett. A közös játék közelebb hozta egyNagy ügyességet kívánt a versenyzőktől a boglyamászás máshoz a gyerekeket, szülőket és pedagógusokat, összetartó csapatokat kovácsolva. A munkanap ellenére nézők is nagy számban vettek részt az eseményen. A12 versenyszámból álló elődöntő végén 4 csapat jutott tovább a Régi-jó játékok középdöntőjére, amelyet a XXVIII. Palócnapokon rendeznek meg július 12-énParádfürdőn. A szervezők leleményességét jelzi egyebek között az, hogy viszonylag kevés eszközzel, kis ráfordítással is igazán kitűnő közösségépítő programokat lehet lebonyolítani akkor, ha visz- szanyúlnak a múlt értékeiért, s a mai korhoz igazodva fel is idézik azokat. ■ nagytakarítás Az észak-hevesi térségben is számos településen csatlakoztak a TeSzedd! - Önkéntesen a tiszta Magyar- országért rendezvényhez. Pétervására önkormányzata is részt vett az országos programban, melyet május 9-11. között rendeztek meg. A nagy- takarítási akcióra előzetesen 300 helyi iskolás jelentkezett, de sok önkéntes felnőtt is bekapcsolódott. Május 10-én a reggeli órákban a városközpontban gyülekezett az a 14 osztályból és 80 felnőttből álló csoport, akik arra szánták délelőttjüket, hogy Pétervására város utcáit, főútvonalait megtisztítsák a szeméttől. Összesen 11 útvonalon 580 zsáknyi szemét gyűlt ösz- sze, melyben a cigicsikktől kezdve, PET-palackokon át a gumiabroncsig minden megtalálható volt. Eged István polgármester az akció céljaként nemcsak a város megtisztítását, hanem a gyermekek tudatosságra nevelését is kiemelte, amit a szemét- szedési programmal a felnőttek még inkább elmélyíthettek a gyermekekben. Az akció sikerét a résztvevők száma, az összegyűlt szemét mennyisége igazolta. A kezdeményezés sikerét látva a város a jövőben is résztvevője kíván lenni ennek és hasonló programoknak. ■ I A 1
