Heves Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-16 / 113. szám

2014. MÁJUS 16., PÉNTEK KEKLAMPASOK NYOMÁBAN 5 Kevés csak szabályosnak lenni bringások A közutakon közlekedő kerékpárost megannyi balesetveszély fenyegeti Kerékpárosok a járdán. Vannak felelőtlen cajgások, akik azt hiszik, hogy szabályos a gyalogosok közötti szlalomozás. Képünk illusztráció Ma már egyre több ember pattan kerékpárra. Jó, ha tudjuk azonban, hogy a köz­úti közlekedésben bizony számos komoly veszély lesel­kedik a bringásokra. A bi­ciklisnek ugyanis nem elég csak a KRESZ-t betartani, arra is folyamatosan figyel­nie kell, hogy mások vajon betartják-e azokat. Sike Sándor A Heves Megyei Rendőr-főka­pitányság kiemelt baleset-meg­előzési főelőadója, Erdélyi Ró­bert rendőr alezredes a Hírlap kérdésére egyebek között el­mondta: vannak tipikus kerék­páros veszélyhelyzetek. Ezek között is elsőként említette a kijelölt gyalogátkelőhelyen va­ló közlekedést. Ennek a problé­mának ugyanakkor lapunk is utánanézett, és a kutatás során azt tapasztaltuk, hogy megle­hetősen sok a félreértés a kér­dés megítélésében. Eléggé elterjedt például az a vélekedés - sajnálatosan még egyes újságcikkekben is olvas­hattunk ilyen állítást -, hogy nincs olyan szabály, ami tilta­ná a zebrán történő áttekerést, mert az, amit a KRESZ előír, valójában azt jelentené, hogy minden kereszteződésben tolni kell a bringát, ami viszont két­ségtelenül nonszensz. Az érvelők ütőkártyának rendszerint azt a gondolat­menetet vázolják, ami szerint nincs felsorolva, hogy hol le­het - illetve kell - kerékpárral közlekedni. Koránt sincs azon­ban ez így. A szabályrendszer 54. paragrafusa valójában ezt rögzíti: „kerékpárral a kerék­párúton, a kerékpársávon vagy (erre utaló jelzés esetében) az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy egy éve „Győzött a biciklis for­radalom” felkiáltással rendez­ték meg az utolsó Critical Mass felvonulást Budapesten. A szer­vezői úgy vélték, elérték a célju­kat, nő a biciklivel közlekedők száma a városban. Véleményük szerint innentől kezdve a kerék­a kerékpározásra alkalmas út­padkán, illetőleg - ha az út- és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik - a lakott területen kívü­li úton, a főútvonalként megje­lölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.” Közelebb visz a „megfejtés­hez”, ha mindezek után to­vábblépünk az útra vonatkozó definíciókhoz: „h) Kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt út; h/1. Gyalog- és kerékpárút: jelzőtáblával gya­log- és kerékpárútként megje­lölt út, amelyen a gyalogos- és a kerékpáros-forgalom részére fenntartott útfelület burkolati jellel és eltérő színű burkolat­tal is kijelölhető”. Ezt a h/l-es pontot akár úgy is lehetne ér­telmezni, hogy a „Kerékpárút” egy gyűjtő meghatározás, és annak része a gyalog- és ke­rékpárút. Lehetne, ha nem így folytatódna a KRESZ: „h/2. páros klub szakmai munkájára és tömegszervezetté duzzasztá­sára van szükség. A mozgalom által kiváltott igényekre először a politika is mozdulni látszik: komoly fejlesztés indult el a vá­rosban és beindul a MÓL Bubi közbicikli-rendszer is. Kerékpárosnyom: az úttesten kerékpárt és nyilat mutató sár­ga színű burkolati jellel kijelölt útfelület, h/3. Nyitott kerék­pársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt - kerékpár és kü­lönleges esetekben (az egymás mellett történő elhaladáshoz szükséges hely biztosítása ér­dekében) jármű egyirányú köz­lekedésére szolgáló - különle­ges forgalmi sáv.” Ha tehát értékelésünk sze­rint gyűjtő definíció lenne a „Kerékpárút”, akkor tulajdon­képpen nem lehetne különvá­lasztani a sebességhatárokat sem, márpedig - ha külön tábla azt nem jelzi - a kerékpárúton 30 kilométer/óra, gyalog- és ke­rékpárúton 20 kilométer/óra, nyomon és sávon pedig 40 ki­lométer/óra a maximális meg­engedett sebesség. Vajon mek­kora közfelháborodást váltana ki, ha éppenséggel sebességet A KERÉKPÁROSOKNAK egymás között is be kell tartaniuk a sza­bályokat. A jobbra tarts általá­nos elve a kerékpárútokra is vonatkozik. A többség általá­ban betartja, de időnként jön szembe egy-egy cajgás, aki sze­rint neki a kerékpárút közepe kezdenének mérni a rendőrök a nyitott sávoknál? Vagyis má­ris megdőlt a zebrán való átte­kerést szabályosként bemutató gondolatmenet alapja. A kiemelt baleset-megelőzési főelőadó beszélgetésünk során ugyancsak komoly veszélyfor­rásként említette az egyirányú ■ Veszélyforrást jelent az egyirányú úton a forgalommal szembeni kerékpározás. forgalmú úton a forgalommal szemben való kerékpározást ott, ahol ezt kiegészítő tábla nem engedélyezi (ilyen kiegé­szítő tábla Heves megyében nincs), például az egri Egész­ségház utcában. De számos más dolgot sem engedélyez a KRESZ, így a járdán való köz­lekedést, a gyalogosok közötti „szlalomozást” sem. jár. Ez előzésnél lehet bosszan­tó: jobbról nem szabad, balról a szembejövő forgalom miatt nem lehet. Jobbról (bizonyos kivéte­lekkel) nem előzünk, illetve vannak az előzésnek a KRESZ szerinti feltételei, amit ellenőriz­zünk, mielőtt belefognánk! Itt hívjuk fel egyúttal olva­sóink figyelmét egy igen gya­kori jelenségre, amikor is vala­ki járdáról teker járdára, és úgy „zebrázik”. Ebben az esetben a járdázás - amennyiben nem jogosult rá a cajgás - szabály- sértésnek minősülhet. Sajnála­tos veszélyforrás ugyanakkor az, hogy az országban igen sok, kerékpárosoknak való infra­struktúrából sajnos kimaradt az átvezetés, és folytatásként lényegében csupán a zebra ma­rad meg.- Ugyancsak elég nagy ve­szélyek forrása lehet például kerékpárral az útpadkáról szét- nézés nélkül az úttestre hajta­ni, vagy kétkerekűnkkel közle­kedve figyelmen kívül hagyni a forgalomirányító fényjelző készülék tilos jelzését. Igen­csak veszélyes kerékpárral álló jármű mögül, szétnézés nélkül az úttestre tekerni - fo­galmazott a rendőr alezredes, aki tovább sorolta azokat a szabályszegéseket, amelyek bi­zony elég könnyen balesethez vezetnek: biciklivel kikerülés esetén nem tartani a megfelelő oldaltávolságot; kerékpárral it­tasan közlekedni; éjjel megfe­lelő világítás nélkül kerekezni; elengedett kormánnyal teker­ni, vagy cajgázás közben állatot „sétáltatni”. A fővárosban már csatát nyertek a bringások A szabálytalan cajgás biciklissel is ütközhet Taroltak a helyiek a közlekedésismereti versenyen kerékpár Az elmélet és a gyakorlat egyformán számított a kétkerekűkön haladók vetélkedésén Közlekedésismereti versenyt szervezett a Heves, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén, Nóg- rád, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyék diákjai számára az elmúlt hét végén Makiáron a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Baleset-megelőzési Bizottsága. A vetélkedő elsődleges célja az volt, hogy az általános iskolá­soknak lehetőséget biztosítson arra, hogy a tanulók felmérhes­sék közlekedésismeretből elmé­leti és gyakorlati tudásukat. A versenyen egy KRESZ elméleti feladatlapot kellett megoldani­uk a gyerekeknek, majd ezt kö­vetően egy kerékpáros ügyes­ségi pályát, illetve a makiári KRESZ-parkban egy szabályos­sági útvonalat kellett teljesíte­niük. Hat iskola ötvenöt diákja mérkőzött meg egymással.- Magyarországon még jócs­kán van mit javítani a közleke­dési kultúrán, ezt pedig már a családban és a kisiskolásoknál kell elkezdeni. Azok a gyere­kek, akik jól teljesítenek itt Makiáron, már biztosan jól is­merik és alkalmazzák a közle­kedési szabályokat. Ez nagyon fontos - emelte ki a versenyt szervező megyei rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendészeti osztályának kiemelt megelőzé­si főelőadója, Erdélyi Róbert. A helyiek örömére a makiá­ri versenyen mind a hat kor­A makiári KRESZ-parkban teljesítették a szabályossági pályát osztályban Heves megyei diák végzett az élen. A harmadiko­soknál Eperjesi Zsófia, a ne­gyedikeseknél Zug Gábor, az ötödikeseknél Halász Róbert, a hatodikosoknál Halász Sza­bolcs, a hetedikeseknél Vona Boglárka, a nyolcadikosoknál pedig Péter Gábor nyerte meg a versenyt. Ezen a rendezvényen vehet­te át harminc heves megyei 8. osztályos tanuló a Suli Mo­ped program keretében meg­szerzett segédmotor-kerékpá­ros jogosítvány igényléséhez szükséges vizsgaigazolását is. Az országban elsőként a Heves megyei diákok végeztek ezzel a programmal. ■ G. R. A bírák munkáját, az ügyfeleket is segítik az újabb fejlesztésekkel segítség Az Egri Törvény­szék is részesül azokból a fejlesztési célú európai uniós támogatásokból, amelyek ré­vén korszerűbbé, még inkább ügyfélbaráttá válhat az ítélkező munka - tájékoztatta a Hírlapot dr. Snellenperger Judit, a tör­vényszék sajtószóvivője. Mint elmondta, már elkezdődött a 2014-2020 közötti időszakra szóló projektek keretében be­szerzett eszközök szállítása a hazai ítélőtáblákra és törvény­székekre. Ennek köszönhetően ■ A legfőbb cél, hogy a panaszokat az ügyfelek a nap mind a 24 órájában benyújthassák. a bírósági informatikai rend­szerek 60 százaléka megújul. Az egyik, 300 millió forint értékű segítség nyomán okos­nyomtatványokat dolgoznak ki, s a határidők megtartása érdekében a bírák figyel­meztető üzeneteket kapnak. Országosan 900 számítógépet szereztek be, ebből az Egri Törvényszék 25-öt kap, s húsz monitort. Hatszázmillió forint jut az igazságszolgáltatás haté­konyságának növelésére, ebből a keretből 1330 computert vá­sároltak, megyeszékhelyünk törvényszékére 31 munkaál­lomás, ugyanennyi monitor, 4 szerver, 6 merevlemez és egy Blade-keret érkezik. Ennek célja, hogy az igazgatási pana­szokat az ügyfelek a nap mind a 24 órájában benyújthassák, ez méri a felek elégedettségét is, illetve tájékoztatja őket on­line az időszerűségről. Elnöki lajstromprogram létrehozását is tervezik. Fontos előrelépést hozhat a Bírósági Elektronikus Tá­jékoztatási és Figyelmeztető Rendszer megteremtése is a sajtószóvivő elmondása sze­rint: 400 millió forintért or­szágosan 965 új számítógép beállításával. Ezek közül 29 új számítógép és monitor kerül az Egri Törvényszékre. Ennek köszönhetően SMS- és e-mail küldő rendszert alakítanak ki, s az állampolgárok betekint­hetnek abba, hogy mikorra tűzték ki a tárgyalásukat, hol találhatók az ügy iratai. E szolgáltatás is napi 24 órára érvényes. ■ SZ. Z. Szerszámgépeket, építési anyagokat lopott a társaság egerbakta Ismeretlen tettesek 2011. november 20-26. kö­zött egy egerbaktai épületből nagy értékű szerszámgépeket, építési anyagokat loptak el. A nyomozók azonosították a feltételezett elkövetőket, majd gyanúsítottként hallgatták ki R Jenő 26, B. Roland 25, V. Zoltán 42 és B. Attila 23 éves egerbaktai lakosokat. A ház­kutatásokkor több, a bűncse­lekményből származó tárgyat is lefoglaltak. A lopás bűntett megalapo­zott gyanúja miatt indult nyo­mozást a rendőrség befejezte, az iratokat a napokban meg­küldte az ügyészségnek vád­emelési javaslattal. ■ M. Z. 1 1 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom