Heves Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-12 / 109. szám

6 GAZDASAG 2014. MÁJUS 12., HÉTFŐ Földtörvény: visszavonulót fújnak az agrárium integrátorai? húsüzem Vallási előírások szerinti marhavágást és -feldolgozást tervez az ír befektető vállalatok Leépíthetik in­tegrációs tevékenységük egy részét a nagy agrárcégek, miután a május elsején élet­be lépett földforgalmi törvény különleges feltételeket szab a földbérlettel élni kívánó társaságoknak - nyilatkoz­ta lapunkak Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségé­nek főtitkár-helyettese. A jogszabály szerint ugyanis ahhoz, hogy a gazdasági tár­saságok földet bérelhessenek művelésre, legalább három éve mezőgazdasági alaptevékeny­séget kell folytatniuk, ráadásul ennek a tevékenységnek több mint ötven százalékban kell részesednie a társasaság teljes árbevételből. További köve­telmény, hogy a társaság leg­alább egy tisztségviselőjének a mezőgazdasági tevékenységet tagsági viszonyához kapcso­lódóan kell gyakorolnia és mezőgazdasági szakirányú végzettséggel vagy hároméves igazolt üzemi gyakorlattal kell rendelkeznie. Az érintett vál­lalkozás csak akkor bérelhet termőföldet, ha ezeknek a felté­teleknek megfelel, ekkor 1200, vetőmagtermelés, vagy állat­tartás eseténpedig legfeljebb 1800 hektárt bérelhet. Máhr András szerint ugyan­akkor gondot jelenthet, hogy idehaza több nagy agrárinteg­rációs szervezet árbevételében a szűk értelemben vett mező- gazdasági árbevétel nem feltét­lenül éri el az ötven százalékot. Ezen integrátoroknak forgal­muk nagyobb részét egyéb, az agráriumhoz kapcsolódó tevékenységük -így a finan­szírozási tevékenység, a mező- gazdasági gépek kereskedelme vagy bérbeadása, valamint a növényvédőszerek, vetőmagok adásvétele jelenti. Ha azonban továbbra is meg akarják tartani a bérlethez kapcsolódó jogaikat, akkor integrációs tevékenységüket, vagy annak egyes elemeit leépítik, hogy ezzel mielőbb megfeleljenek a törvény ki­tételéinek, és termőföldet bé­relhessenek - vélekedett Máhr András. A főtitkár-helyettes szerint ez a hazai agrárium- ban komoly zavarokat okozhat, és munkahelyek elvesztését is eredményezheti. ■ B. L. Regényes fordulattal foly­tatódhat a sokat látott Kapuvári Hús Zrt. sorsa, az évtizedeken keresztül sertésvágással és -feldolgo­zással foglalkozó céget új tulajdonosa információink szerint kóser marhavágásra állítaná át. A terv nagyon komoly beruházásokat igé­nyelne, igaz, a külföldre szánt kóser áru magas áron értékesíthető. Braunmüller Lajos írországi üzletember tett ajánlatot a felszámolás során értékesítésre kínált kapu­vári húsüzemre, a befektető szándákai szerint alaposan átrajzolná a gyár profilját, és kóser marhavágást indítana be Kapuváron - tudta meg lapunk egy a pályáztatás részleteit jó ismerő, ám neve elhallgatását kérő forrástól. Információink szerint a hús­üzemre ajánlatot tévő vevő az önkormányzat kérésére nem zárkózik el attól, hogy a sertésvágási tevékenységet is megtartsa, ám ahhoz, hogy ezt nyereségesen tudja mű­ködtetni, jelentős beruházá­sokat kellene tennie, hiszen a vágóvonal meglehetősen elavult. Amennyiben a vevő szán­dékai komolyak, a nagyará­nyú beruházást így sem spó­rolhatja meg. A darabolósor ugyan könnyedén átállítható sertésről marhára, ám a két állat eltérő méretei miatt a meglévő vágósoron már nem vágható szarvasmarha, eh­hez tehát új vágósort kell épí­teni, vagy már eleve levágott marhát kell Kapuvárra szál­lítani további feldolgozásra. A húsüzem ráadásul sokáig állt, tehát az újbóli beindítás technikai költségei, a hűtő- rendszer felélesztése szintén jelentős költséggel járhat, ahogy a kóserszabályoknak való megfelelés is szervezést és költséges engedélyeztetési eljárást igényel. Informáci­óink szerint a készterméket - amelynek tervezett feldol­gozottsági foka még nem is­mert - a befektető Írország­Cl. O H C A marhavágáshoz új vágóvonal, vagyis jelentős beruházás kellene, a befektető szerint azonban így is megéri belevágni Kapuvári Hús Húsipari Zrt. (millió forint) ÁRBEVÉTEL 17415,27 ■ll) mi ÜZEMI EREDMÉNY -229,89 ADÓZOTT EREDMÉNY -538,3-2884,47 MERLEG SZERINTI EREDMÉNY-2884,47-538,3 SAJÁTTŐKE 321,76 * Üzleti év: jan. l.-okt. 3. FORRÁS: KIM, OPTEN-3488,03 ban értékesítené, ahonnan feltehetőleg viszonteladókon keresztül amerikai piacra ke­rülne a kóser áru. Korábban nagyon valószí­nűnek tűnt a kapuvári hús­ipari tevékenység végleges megszűnése, és a Kapuvári Hús Zrt., valamint a készter­mék-gyártást végző Kapuvári Bacon Kft. vagyonelemeinek egyenkénti értékesítése, miu­tán a korábbi érdeklődések ellenére nem érkezett egyet­len ajánlat sem a cég megvé­telére. A múlt héten azonban Kovács Csaba, a Nemzeti Re­organizációs Nonprofit (NRN) Kft. ügyvezetője megerősí­tette a sajtónak, hogy ered­ményes volt az egykori ka­puvári húsgyárat működtető két társaság vagyonára kiírt, sorrendben ötödik pályázat, és heteken belül aláírhatják a vevővel a szerződést. Az ügyvezető - tekintettel arra, hogy a pályázóval még nem kötötték meg a szükséges szerződéseket - sem a nyer­tes kilétéről, sem a vételár­ról nem kívánt nyilatkozni. Annyit elárult, hogy részben külföldi tulajdonú vállalko­zásról van szó, amely nem tartozik az ismert húsipari cégek körébe. Kovács Csaba akkor megjegyezte: a pályázó kötelezettséget vállalt a gyár újraindítására, de a vételár is olyan összegű, hogy az alap­ján nem a vagyon értékesíté­sére törekszik a vevőjelölt. Ez utóbbi, tehát az egyelőre nem ismert vételár lehet a legfon­tosabb jele annak, hogy a ve­vő komoly szándékokkal ér­kezett Magyarországra. A vá­sárlás híre ugyanis meglepte a piacot, korábban kevesek gondolták volna, hogy valaki megvásárolja, és működtet­ni kezdi a sok negatívummal rendelkező gyárat. Vallásos piacok - masok is beszálltak a főkefe Közhasznú Nonpro­fit Kft. zöldségfélék, dinnye, gyökér-, gumósnövény ter­mesztésére és értékesítésére mezőgazdasági leányvállala­tot alapít Agro Rehab Nonpro­fit Kft. néven - közölte a tulaj­donosi jogot gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nemrégiben. A közlemény szerint a Főkefe rendelkezik a "Kedassia" minősítő társaság -Kashrus Committee of the Union of Orthodox Hebrew Congregations - kóser termék bizonyítványával. A Főkefe idén márciusban megkezdte a savanyított termékek szállítá­sát a londoni, az antwerpeni, a bécsi és a budapesti kóser áruházakba, továbbá létre­hozta a KosHerb márkanevet, melynek levédése már folya­matban van. nem ez az egyetlen példa ar­ra, hogy egy-egy élelmiszer­gazdasági szereplő különle­ges vallási előírásoknak megfelelő termékekben lát fantáziát. Jászberényben ví­ziszárnyasokra specializáló­dott kóser vágóhíd működik, tavaly óta pedig európai muszlim közösségeknek szál­lít a vallási elvárásoknak megfelelő pulykahúst a Galli- coop. A szarvasi pulykafel­dolgozó cég számára - ha­gyományos piacai mellett - az ilyen speciális piacokon való megerősödés az egyik kiemelt cél. A halai vágású termékek esetében az Euró­pában élő muszlimok jelen­tik a felvevőpiacot, az áru jelenleg Franciaországba, az ottani muszlim közösségek­hez kerül. A kapuvári húsüzem 2012 őszi leállása után a felszá­molás megkezdődött, és a te­temes tartozásokkal rendel­kező üzemet megpróbálták értékesíteni. Mivel a cél az volt, hogy az üzem tevékeny­sége újrainduljon, és ezáltal a környéken munkahelyeket biztosítson, több ízben meg­próbálták egyben értékesíte­ni, amely azonban mindeddig nem sikerült. Ennek fő oka, hogy a cég eszközállománya piaci sze­replők szerint meglehetősen vegyes állapotban van, amely az elemenkénti értékesí­tés mellett szólt. A kapuvári üzemben a vágóvonal két év­tizedes, elavult és hatékony- talan technológiát képvisel, és hűtőrendszer sem kellően hatékony, igaz, mindkettő működőképes. Korábbi piaci információk szerint inkább a késztermék-gyártósorában lehetett fantázia. Piaci szerep­lők szerint a cégcsoport fel- dolgozási tevékenységét vég­ző Kapuvári Bacon Kft. érlelő­kamrái, szeletelőgépei és vá­kuumcsomagoló berendezései jó vételt jelenthettek volna, a legtöbben arra számítottak, hogy az értékesítés sikeres is lesz, legfeljebb, ezekre a téte­lekre akad majd vevő. Rendeletben írnák át a közétkeztetés szabályait MENZA Az egészségvédelem mellett a munkahelyteremtés is szempont a helyi termelők beszállítói szerepvállalásakor Havonta kétszer vadhúsból ké­szült ételeket tálalnak majd fel júniustól a Junior Vendéglátó Zrt. által ellátott 256 menzán a Mintamenza Program kere­tein belül az ország több mint 17 városában - jelentették be sajtótájékoztatón a napokban Budapesten. A program szer­vezőinek célja, hogy a vadhús nagyobb szerepet kapjon a közétkeztetésben. A vadhús előállításával és forgalmazásá­val foglalkozó Vadex Zrt. alap­anyag-ellátóként csatlakozott a programhoz. Két éve egy ha­sonló kezdeményezés során a halfogyasztás közétkeztetésé­ben való fokozottabb felhaszná­lására indult program. „A jelenlegi magyar közét­keztetés gyakran nem veszi figyelembe a mai kor alapkö­vetelményeit, az egészséges ét­kezés alapelemeit és az életkori sajátosságokat sem. Elsősorban a kis munkaigényű, előkészí­tett, tartósított alapanyagokra épít. Jellemzően nem a helyi ter­mékekre alapoz” - áll a Vidék- fejlesztési Minisztérium által korábban elfogadott, a 2012-től 2020-ig terjedő időszak cselek­vési tervét tartalmazó Nemzeti Vidékstratégiában, amelynek számos pontja a közétkeztetés minőségének javítását célozza. Az egészségvédelmi szem­pontokon tűi a tárca célja, hogy a helyi termelők számára fo­A próbafőzéskor elégedettek voltak a diákok lyamatos keresletet biztosít­son a menzák beszerzési szo­kásainak megváltoztatásával, így szociális szempontokat is érvényesítsen. Ennek a szak­tárca szerint különösen azokon a településeken lenne nagy ha­tása, ahol kevés a munkahely, hiszen ezeken a helyeken a köz­munkaprogram, és a szociális gazdaságok működési keretein belül lehetne keresletet és így foglalkoztatást generálni. A program már 2012-től el­indult, a helyi alapanyag-be­szerzésben előrelépések is vannak, ám mindeddig átütő változást nem sikerült elérn. Ennek egyik oka, hogy a hely­ben, kisebb gazdaságokban ter­melt élelmiszer-alapanyagok ára gyakran magasabb, mint a nagytételben, központilag, vagy a nagykereskedelmi háló­zaton keresztül beszerzett alap­anyagoké. Május első napjaiban jelent meg, és szeptember elsejétől hatályos az EMMI által jegy­zett új közétkeztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabályozza az ételek elkészí­tését és tápanyagtartalmát. A rendeletben foglaltak szerint az új tanévtől tilos lesz többek kö­zött a cukrozott üdítő, a magas zsírtartalmú húskészítmény, s rögzítették azt is, hogy nem te­hetnek az asztalra só- és cukor­tartót. ■ B. L. \ Koservagas jöhet Kapuvaron?

Next

/
Oldalképek
Tartalom