Heves Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-05 / 80. szám
2014. ÁPRILIS 5., SZOMBAT HORIZONT 5 Nem küldetés, mint inkább feladat romaság A pozitív példák igenis hozzájárulhatnak a felemelkedés előmozdításához A cigányságról - ismerten vagy feltételezetten roma származású hírességeket is említve - írt dolgozatot a Hatvani Kalendáriumba Farkas János, a Bajza gimnázium végzős tanulója. Apai ágon maga is roma felmenőkkel rendelkezik, s szerinte a cigányságnak szüksége van pozitív példákra. Tari Ottó- Érvelésed helytálló lehet, de nem volna hatásosabb, ha Zlatan Ibrahimovic vagy éppen Daróczi Dávid helyett „kézzelfoghatóbb”, hétköznapibb személyeket említenél példaként? Mondjuk, saját magadat, akit a környezete úgy ismer mint szorgalmas, becsvágyó diákot...?- Még túl fiatal vagyok, nem értem el semmit, ami követendő lehetne. Elképzelhető, hogy a következő korosztályok számára majd én is példakép leszek, de ahhoz még bőven van mit letenni az asztalra.- Ehhez a legjobb úton haladsz, hiszen nem titkolt célod, hogy hadtörténész legyél!- Remélem, sikerül majd. Az érettségit követően a Károli Gáspár Református Egyetemen szeretnék tanulni. Itt, a Bajzában stabil négyes az átlagom; ahogy a humán beállítottságú diákok esetében gyakorta előfordul, számomra is inkább a reál tantárgyak okoznak némi nehézséget, de megbirkózom ezekkel is. Tanulótársaim támogatnak elképzeléseimben, csakúgy, mint osztályfőnököm, Szabó Gábor tanár úr, akinek biztató szavai sokat jelentenek. Farkas János: „Úgy gondolom, gyermekként nagyon sokan élnek hozzám hasonló körülmények között, ám később valamiért elkallódnak...”-Akalendárium- V ban publikált írásod igyekszik közelebb hozni az olvasóhoz a cigányságot. Gondolod, hogy a romaság történetének vázlatos bemutatása, népcsoportjaik, szokásaik vagy éppen a már említett hírességeik felsorakoztatása segítséget nyújthat a sztereotípiák felszámolásához?- Meggyőződésem, hogy hozzájárulhat. Természetesen én is ebben a világban élek, és látom, hogy sok még a tennivaló. Igyekeztem a pozitívumokat eló'térbe helyezni. Ezt a cigány származású értelmiségnek nem küldetésként, hanem feladatként kell kezelnie, s én is így közelítek hozzá. Igaz, bele is bukhat az ember, de a sikerélmények megerősíthetnek.- Volt már részed ilyenekben?- Én annak tekintem például azt is, hogy viszonylag könnyen sikerült beilleszkednem a gimnáziumban. Eleinte az osztálytársaim számára is újdonság volt, hogy egy roma srác is közéjük került. Sok településről verődtünk össze, s lakóhelyükön többen azt a képet ismerik a cigányságról, amit - mi tagadás - időnként magam is tapasztaltam, és ezért nem is hibáztathatom őket. Úgy tünikj a körükben ezt valamelyest sikerült árnyalnom.- A szemléleted kialakulásához kellett a családi háttér?- Feltétlenül! Édesapám túrái muzsikus cigány családból származik, nagymamám normális körülmények között nevelte, az adott viszonyok között mindent biztosított számára. Az én gyermekkorom is kiegyensúlyozott közegben telt. Egyedüli gyerek vagyok, a szüleim mindenről gondoskodtak, támogattak és ösztönöztek. Apu mindig azt mondja, hogy ne foglalkozzak mással, hanem haladjak bátran a saját utamon, s ő mindenben seNEVJEGY név: Farkas János ÉLETKOR: 19 éves iskola: a hatvani Bajza József Gimnázium ötödéves, történelemfakultációs tanulója, emelt szinten szeretne érettségizni termei: a Károli Gáspár Református Egyetem történelem szakán akar tovább tanulni, célja, hogy hadtörténész legyen hobbi: az olvasás és a kutatás; jelenleg az 1990-es évek magyarországi olajszőkítési ügyei és maffialeszámolásai foglalkoztatják. sport: kedveli az amerikai focit, s sajnálja, hogy itthon még nem eléggé elterjedt ez a sport példakép: Daróczi Dávid, egykori újságíró, kormányszóvivő gít. Anyu, aki hatvani „lány”, ugyanígy gondolkodik.- Munkálkodik benned valamiféle identitástudat?- Ha azt nézzük, hogy sok roma a legszívesebben titkolná származását, én pedig inkább azt szeretném megmutatni, hogy cigányként is lehet „normális” életet élni, akkor így is fogalmazhatunk. Az általános iskolában az osztálytársaim hatvan százaléka roma volt, zömük az enyémhez hasonló, kiegyensúlyozott háttérrel. Csak őket a szüleik nem sarkallták továbbtanulásra, míg engem igen. Mindent köszönök nekik!- A hétköznapokban tapasztalsz negatív megkülönböztetést?- Egyáltalán nem. Igyekszem mindenkivel tisztességes lenni, és ezt vissza is kapom. 1 PERCES INTERJÚ Ajándékot kaptak a Lengyel Intézettől könyvtár Márciusban Egerben zajlottak a lengyel-magyar barátság hete rendezvényei. A program- sorozathoz a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár is csatlakozott, sőt, a Lengyel Intézet egy meglepetést is tartogatott az egriek számára. Hogy pontosan mi ez, arról Tőzsér Istvánná Géczi Andreát, a bibliotéka igazgatónőjét kérdeztük.- Milyen programokkal készült a könyvtár az ünnepre?- Az elmúlt években sikerült nagyon virágzó kapcsolatot kialakítanunk a budapesti Lengyel Intézettel, ahonnan - nagy örömünkre- gyakran látogatnak el az intézményünkbe. A barátsági héten nyílt a galériánkban egy kiállítás a Lengyel Intézet történetéről, ezt követte Pálfalvi Lajos műfordító, egyetemi docens előadása „A kortárs lengyel irodalom magyarul” címmel.- Ha jól értesültünk, a lengyelektől ajándékot is kaptak az egri olvasók...- Igen, a nap díszvendége Katarzyna Sitko, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója volt, aki közel félszáz könyvet hozott nekünk, amiket azóta már leltároztunk és kölcsönözhetővé is tettünk.- Milyen művek találhatók e gyűjteményben?- Zömmel a kortárs lengyel szépirodalmat reprezentálják, de találunk köztük olvasnivalót a magyar-lengyel kapcsolatokról, valamint a természet és a művészet gyógyító erejéről is. A kollekciónak olyan különleges darabja is van, amely a katyni tömeggyilkosságról szól, s amit Pálfalvi Lajos fordított magyarra. ■ SZ. E. Tőzsér Istvánná Géczi Andrea: Értékes ajándékot tunk... PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL ^EGER GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ Négy napló és egy vers a tánc nyelvén Új bemutatóval készül a GG Tánc Eger a tánc világnapjára. Március 29-én a Négy napló és egy vers című táncjátékot mutatják be Jenna Jalonen koreográfiájával a stúdiószínpadon. A finn táncművész korábban már dolgozott a tánctagozattal, hiszen az ő koreográfiájában született meg a GG Tánc Eger Hamupipőke című táncmeséje. Most ismét egy stúdiószínházi produkcióval készülnek, Jenna Jalonen saját darabját viszik színpadra. Életünk egyik legfontosabb alaptézise önmagunk megtalálása. Újabb és újabb impulzusok, változások érnek minket, így a válaszok egy életre szóló utazásban rejlenek. Jenna Ja- lonen darabja mindezt öt emberi sorsot bemutatva, azokon keresztül láttatja velünk. Öt karakter emlékei, életútjai, kilétüket boncolgató történetei. Öt teljesen különböző ember története, mely az állandóan elérhető anyagi világ helyett egy emelkedettebb, érzelmi síkon kapcsolódik össze. Hiszen különböznek, ám céljuk ugyanaz, mind egyet akarnak: megérteni önmagukat. Kik ők valójában, s miért olyanok, amilyenek... ■ Annuska: idilli hangulat Javában próbálja az egri színház társulata Gárdonyi Géza Annuska című színművét Blaskó Balázs rendezésében. A Sárit alakító Nagy Barbara elárulta: korábban nem ismerte a szerző e művét, de miután elolvasta, beleszeretett a hangulatába.- Eleinte azt hittem, Sári csak azért szerepel a darabban, hogy Annuskának legyen kinek kiönteni a szívét, s ezáltal a közönség is megismerje őt, aztán rájöttem, valójában sokkal többről van szó. Két ellentétes karakterről, hiszen míg a címszereplő apácának készül, addig barátnője egy szenvedélyes, talpraesett városi lány, aki férjet szeretne magának... Bevallom, szeretem a múltat, a kort, amelyet Gárdonyi lefest, a ruhákat, a hajviseleteket, s átérezni azt, hogy akkoriban más volt a fontos, más értékrend szerint éltek az emberek. A nagyszü- leim falun élnek, a náluk eltöltött nyarak jutnak eszembe a darabról... - meséli a fiatal színésznő. Az Annuska bemutatóját április 11-én tartják, a címszerepekben Bánfi Katát láthatja a publikum, Várhelyi Dénes, Saárossy Kinga, Nagy Barbara és Nagy András oldalán. ■ * 4 s Újra a finn művésszel, Jenna Jalonennel próbál a GG Tánc Eger csapata
