Heves Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-04 / 79. szám

Budapest Nyáron egy Csontváry-tárlat, jövőre az I. világháborúról lesz cen­tenáriumi kiállítás a felújított s tegnap átadott Várkert Bazárban. Ott nyílt meg A modern reneszánsz derült idomai című tárlat is, amely a 200 éve született Ybl Miklós műveiből válogat, továbbá az Ostromok és hétközna­pok című, a Várkert történetét elmesélő tárlat. Az Ybl tervezte műemlék rekonstrukciója 6,7 milliárdos támogatással befejeződött, ezután jön a kert építése, a multifunkcionális rendezvényterem és a mélygarázs befejezése. HIRDETÉS 1 Axial One* syngenta Szabad kezet ad a gyomirtásban 0 hatékony a legfontosabb egy- és kétszikű gyomok ellen 0 szárbaindulás után is felhasználható 0 két különböző hatóanyagot és beépített nedvesítőszert tartalmazó gyári keverék 0 zab kivételével mindegyik kalászos növényben engedélyezett 0 nincs utóvetemény korlátozás A készítmény li. forgalmi kategóriájú. Kérjük figyelmesen olvassa el a termék címkéjét és tartsa be a használati utasítást! További információért keresse koiiégáinkat: TerUieti képviselő: Értékesítési támogató: Veres Viktor: 06 20 500-5028 Farkas István: 06 30 347-7262 A termőföld a kulcskérdés agrárium Családi gazdaság, áfa, foglalkoztatás a viták központjában A vidék életében kulcs­kérdés a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának növelése, és ebben jelen­tős szerepe lenne a hazai állattartásnak - lényegében ennyi, amiben a kormány­zásra pályázó politikai erők egyetértenek. Szinte minden másban jelentős nézeteltérés, a földkérdésben pedig szin­te késhegyre menő vita van a pártok között. Braunmüller Lajos A termőföld tulajdonlása és bér- lési joga körül alakult ki a leg­keményebb vita az elmúlt négy évben, a viták fókuszában a föld- forgalmi törvény állt. Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisz­ter korábban kijelentette: a cél az agrárközéposztály és a családi gazdaságok megerősítése, a jog­szabály pedig ezt teszi lehetővé. A Kormányváltás választási szövetség szerint a földforgal­mi törvényt felül kell vizsgálni, mivel az indokolatlanul szűkre szabja a potenciális földvásár­lók körét, azzal, hogy kimondja: földet csak földműves vehet. „A jogszabály a földműves fogalmá­ból kizárta például az agrártár­saságoknál dolgozókat, így akár többdiplomás, nagy tapasztalat­tal rendelkező mezőgazdasági szakembereket is” - jelentette ki Gőgös Zoltán. Az MSZP agrár­politikusa szerint azáltal, hogy a fóldvásárlók köre szűkül, a termőföld ára is csökkenni fog, ezzel pedig a földtulajdonosok vagyonvesztése következik be. Bírálja az ellenzék többi tag­ja is a földforgalmi törvényt, a Jobbik éppen az ellenkező állás­pontból, mondván: a jogszabály nem akadályozza meg, hogy kül­földiek termőföldet vásároljanak. A párt ezért tárgyalásokat kezde­ményezne Brüsszellel a morató­rium további meghosszabbítása érdekében. Rendkívüli politikai csaták te­repe volt a Földet a Gazdáknak Program is, amelynek során 250 ezer hektárnyi állami termőföl­det osztottak ki pályázat útján hazai gazdálkodóknak. A vi­dékfejlesztési szaktárca szerint megtízszerezték az állami földet használók számát. A kritikusok azonban úgy vélik, a földeket nagyobbrészt a Fideszhez közel álló pályázók, nemritkán cégek nyerték, és gyakran olyanok, akiknek már egyébként is jelen­tős művelt birtokuk van. Az ellenzék, így a Kormány- váltás és az LMP, meg a Jobbik arra készül, hatalmon felülvizs­gálja az összes pályázatot. Távlati célja a jelenlegi kor­mányzatnak az is, hogy 80 szá­zalékra emelje a kis- és közepes családi gazdaságok arányát a hazai agráriumon belül, és a nagybirtokok arányát pedig 20 százalékra szorítsa le a jelenlegi fele-fele arány helyett. A szak­tárca szerint ezzel a családi gaz­daságok megerősödése várható, ám a Kormányváltás attól tart, ha ez bekövetkezik, akkor az agrárfoglalkoztatásban, de a ha­zai állatállományban is jelentős visszaesés várható. Ez utóbbi két pontban pedig - legalábbis a cé­lok szintjén - alapvetően egyet­értés van a kormányzó pártok, és az összes ellenzéki erő között, ám ennek elérésében egészen más eszközöket tart szükséges­nek. A kormány szerint a családi gazdaságok nagyobb száma és stabilabb helyzete biztosíthat vi­déken megélhetést több ember­nek. A Kormányváltás szerint ugyanakkor az agrártársaságok tőkevonzó képessége az, amely Export: keletre és nyugatra JELENTŐS FELVEVŐPIACOT lát a külföldi keresletben a kormány és az ellenzék is, az export bőví­tésének lehetőségeiben azonban megoszlanak a vélemények. Míg a Kormányváltás szerint alapve­tően az uniós térségben kell ver­senyeznie a magyar mezőgazda­ságnak, a kormány és a lobbik is nagyobb hangsúlyt fektetne a keleti nyitásra. A kormány ezirá- nyú erőfeszítéseit a Jobbik ugyanakkor elégtelennek tartja. A kormány a keleti nyitással az ázsiai országok vonzó gazdasá­gi növekedését, és ebből fakadó élénkebb keresletét akarja meg­lovagolni, amelyben van némi előrehaladás. a további látványos bővülést ugyanakkor akadályozza egyes országok piacvédő magatartása, valamint jogi és élelmiszerbizton- sági szabályok eltérése. munkahelyeket teremthet a mezőgazdaságban, és a cégek tartják az állatállomány jelentős részét is. Az élőmunka-igényes ágazatokra, és részben a szociá­lis gazdaságokra építene az LMP a foglalkoztatás bővítése terén, a Jobbik pedig a magyar élelmi­szerek nagyobb arányát szorgal­mazza a hazai kereskedelemben, mondván: a nagyobb kereslet sokkal nagyobb mezőgazdasági foglalkoztatást tenne lehetővé. A szaktárca döntően a ma­gasabb szinten feldolgozott, jó minőségű, és unikális magyar élelmiszerekben, és a kézműves, helyben értékesített termékek­ben látja a fejlődést a hagyomá­nyos élelmiszeripar mellett. A Kormányváltás szerint azonban az alapvető élelmiszereket ter­helő áfa jelentős csökkentésével vissza lehetne szorítani a fekete- gazdaságot, ez pedig lehetőséget adna az előrelépésre a tisztes­ségesen működő szereplőknek. Különösen fontosnak látják ezt a számos csődöt, csődközeli hely­zetet megélt húsiparban. A kor­mány az élő- és félsertés áfáját jelentősen, 5 százalékra csök­kentette, ám a teljes termékpá­lyánál ezt nem valósította meg. Jóllehet ennek lehetőségét sosem zárták ki, rámutatott arra is: a lé­pésből fakadó árelőnyt könnyen lenyelhetné a kereskedelem. Készen áll a vidékfejlesztési szaktárca a brüsszeli vitára földtörvény A zsebszerződésekkel kapcsolatos rendelkezések miatt Ausztria tett panaszt az Európai Uniónál Az Európai Bizottság szerint el­képzelhető, a magyar földtörvény uniós jogot sért, ezért a brüssze- H testület „megteszi a szükséges lépéseket” - írta az osztrák Ku­rier internetes cikkében a birto­kukba került levébe hivatkozva. Bár a Bizottság hivatalosan még véleményezte az ügyet, ismert, Ausztria a földtörvény zsebszer­ződéseket ellehetetlenítő pontjai miatt uniós fórumokhoz fordult jogorvoslatért. Az új magyar föld­törvény értelmében a haszonbér­leti szerződések, amelyeknél a külföldi gazdák előre kifizették a bérleti díjat, a zsebszerződések­hez hasonlóan érvénytelenek, és 2014. májusig meg kell szüntetni őket. Andrä Rupprechter osztrák agrárminiszter szerint a módosí­tás gondot okoz, ugyanis 2001-ig a haszonélvezeti szerződések le- gábsak voltak Magyarországon, a haszonélvezeti jogot még a te­lekkönyvbe is bejegyezték. Fazekas Sándor kijelentette: a magyar földtörvény kiállja az uniós próbát, és kész azt min­den fórumon, így Brüsszel előtt is megvédeni. A vidékfejlesz­tési miniszter hangsúlyozta: a földtörvény a magyar gazdák, a tényleges földhasználók érde­keit veszi figyelembe. A törvény kimondja, földet csak földműves vásárolhat, a jogszabály a föld­műves definícióját is meghatá­rozza. Földművesnek minősül az a helyben lakó gazda, aki életvi­Vége a zsebszerződések korának telszerűen foglalkozik mezőgaz­dasági tevékenységgel. Továbbá a Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a zsebszerződések szín­lelt szerződések, mondván: az abban résztvevők egy tulajdon- szerzési szándékot lepleznek ha­szonélvezeti joggal, bérleti konst­rukcióval, vagy más módon. Februárban elfogadta a parla­ment a zsebszerződésekről szóló módosító javaslatot. Ez hatéko­nyabb fellépésre ad lehetőséget az ilyen ügyekben. Tavaly jú­liustól pedig a megújult Büntető Törvénykönyv is öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a termőföld jogellenes megszerzé­sét, vagyis a zsebszerződéssel akár a börtönt is kockáztatják azok, akik részt vesznek benne. A szaktárca világossá tette azt is, hogy nem támogatja vállal­kozások földtulajdon-szerzését, mivel a cégek tulajdonosi köre változhat, és ily módon - átté­.,kapuzárási pánik" uralkodott el a bel- és külföldi „spekulán­sok” között, akik zsebszerződé­sekkel szereztek megjelentős termőföldterületeket Magyar- országon. Ennek érdekében má­jusig igyekeznek kihasználni a kiskapukat - jelentette ki Budai Gyula a napokban azután, hogy a zsebszerződéseket vizs­t telesen - könnyen szerezhetné­nek hazai termőföldet külföldi állampolgárok, vagy vállalatok. Cikkünk a Vidékfejlesztési Mi­nisztériummal együttműködés­ben készült. gáló tárcaközi bizottság zárt ülést tartott. A Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügye­kért felelős államtitkára beje­lentette: a termőföldet a május elsejétől életbe lépő földtörvény védeni fogja, addig azonban jogszabálymódosításokat java­solt az érintett tárcáknak a tár­caközi bizottság. •* » Újabb rendelkezésekkel is védenék a földet i í

Next

/
Oldalképek
Tartalom