Heves Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-30 / 100. szám
14. ÁPRILIS 30., SZERDA 5 EURÓPAI UNIÓ rkeztek milliárdok, e abból alig lett elzárkózás ijlesztés A csatlakozás óta telt tíz évben közel 6200 mil- írd forint uniós fejlesztési rrás (beleértve a 15 százalé- >s hazai társfinanszírozást is) tott el a nyertes pályázókhoz. 3ből mintegy 670 milliárd rintot a 2004-2006 közötti klusban hívott le az ország, nivel szinte száz százalékos értékben sikerült felhasznál- í az ország rendelkezésére ló kohéziós támogatásokat, kormányzat szerint ez a )07-2013-as ciklus, mintegy 200 milliárd forintos kere- nél is megvalósul majd. A )07-2013-as forrásokból eddig 500 milliárdot, vagyis a keret 7 százalékát sikerült lehívni, ;y a következő több mint lásfél évben - a 2007-2013-as klus forrásainak lehívására gyanis 2015 végéig van lehe- íség - még mintegy 2700 mil- árd forint kiosztásáról kell mdoskodnia a hazai pályáza- intézményrendszernek. A források maradéktalan hívásának fontosságát jel- i, hogy az utóbbi években a [agyarországon megvalósuló özberuházások több mint 90 íázalékát uniós támogatásokéi fedezték, vagyis szinte alig alt olyan közútfejlesztés, köz- tkedési, környezetvédelmi be- rházás vagy kórházfelújítás, mely ne a Brüsszelből érkező trrások, illetve azok 15 szá- ■ alékos hazai kiegészítéséből alósult volna meg. Ha az uniós fejlesztési for- ísok elköltésének hatékonyágát abból a szempontból rtékeljük, hogy 2004 óta íennyiben sikerült az ország azdaságának felzárkóznia z uniós átlaghoz, akkor nem ál kedvező képet kapunk. 004-ben az egy főre jutó GDP ikintetében az uniós átlag 63 zázalékán állt az ország, amit 7 százalékra sikerült feltor- ászni. ■ T. G. r mm AZ UNIÓS TAGSAG TÍZ EVE Eljárások: viszonylag kevés, de lényeges ügyekben kötelezettségszegés Magyar- ország és az Európai Bizottság kapcsolata már 2004-től nem volt felhőtlen, jóllehet a konkrét kötelezettségszegési eljárásokat tekintve hazánk nem rí ki a tagországok közül. Gyakorlatilag csatlakozásunk után rögtön eljárást indított azonban Brüsszel a túlzottan magas államháztartási hiány miatt, és ezt rekord hosszúságú ideig, kilenc éven keresztül nyögte az ország - a deficit letörése érdekében a bizottság folyamatosan takarékosságra kényszerítette a mindenkori magyar kormányt. Főleg emiatt a Jósé Manuel Barroso vezette testület már Gyurcsány Ferenc kormányának munkájával szemben is megfogalmazott kritikákat, az igazi viták időszaka azonban 2010 után jött el. Az uniós jog alkalmazása terén azért tűnt az utóbbi években problémás tagállamnak hazánk, mert számos esetben a kormány jelentős közjogi vagy gazdasági intézkedéseivel (például a bírák nyugdíjazása, az adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetése, jegybank- törvény, cafeteria-szabályozás, távközlési és kiskereskedelmi különadó, plázastop) kapcsolatban indultak eljárások. A távközlési és a kiskereskedelmi különadó ügyében végül úgy zárultak le az eljárások, hogy Brüsszel nem kérte hazánk elmarasztalását az Európai Bíróságtól. Az Európai Parlament által kezdeményezett, példa nélküli országvizsgálat, a Tavares-jelentés nyomán ugyanakkor egy .újfajta vizsgálati mechanizmus van születőben, amelynek a lényege az, hogy Brüsszel ellenőrizheti nem csak a szűkén vett uniós jogrend, de a jogállamiság tiszteletben tartását is az egyes tagországoknál. ■ VG Fokozódó versenyt és több pénzt hozott az uniós tagság l legtöbb ágazat számára :edvezőbb pénzügyi felté- sleket hozott az EU-tagság, ,m az uniós bürokrácia vagy . fokozódó verseny nehezítet- e a hazai vállalkozók helyeiét. Az EU által biztosított zabad munkaerőáramlás is íényszerhelyzetet teremtett. ól járt-e Magyarország íz EU-tagsággal? százalék) VELKEY GYÖRGY, A MAGYAR KÓRHÁZSZÖVETSÉG ELNÖKE A szűkülő források miatt jelentős elmaradásban voltak a magyar kórházak és egészségügyi intézmények az EU-tagság kezdetén. A több százmilliárd forintos uniós fejlesztés ezen sokat javított. A megnyíló munkaerő- piac versenyhelyzetre készteti Magyarországot. A társadalomnak és a politikának is rá kell döbbennie, hogy sokkal jobban meg kell becsülnie az orvosait és egészségügyi szakdolgozóit. Sokan elindultak közülük Nyugatra. Látjuk az elmúlt két és fél évben elkezdett bérrendezési folyamat kezdeti eredményeit, de ahhoz, hogy tartósan megmaradjanak az orvosaink és szakápolóink a várható növekedés eredményeiből sokkal többet kell rájuk költeni. NAGY TAMÁS A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKE A napnál is világosabb, hogy a csatlakozás a mezőgazdaság javára vált, a hazai agrárium annak köszönheti a létét, hogy az Európai Unió támogatási rendszere létezik. Még a mezőgazdaság nyereségesen gazdálkodó és legálisan adózó szereplői sem tudják nélkülözni a támogatásokat, ezek hiányában munkabéreket sem tudnának fizetni. Igaz, a közösségi szabályozás nem minden esetben kedvezett az ágazatnak. Voltak olyan fejlesztések, amelyeket az EU előírásainak megfelelően kellett végrehajtani, és a bevezetéskor nem látszott az, hogy a költségeket hogyan tehet kigazdálkodni. Összességében azonban - éppen a támogatási rendszer miatt - a csatlakozás nagyon is hasznos volt a mezőgazdaság számára. NIKLAI ÁKOS, A MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE ELNÖKE a turizmus az elmúlt tíz évben jelentős változáson ment át. Az euró alapú kiajánlások általánossá váltak, ami egyszerűbb az ajánlattevőnek, a megrendelőnek és a vendégnek is. Az Európai Unióhoz való tartozás a biztonság, a stabilitás képét erősíti. A „határ és vízum nélküli” utazás jelentős forgalomnövelő tényező. Csatlakozásunk óta 330 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból több mint 1300 turisztikai projekt valósult meg vidéken és Budapesten. Jelentős tett viszont a külföldi munkavállalás, ami rövid távon gondot okoz. Számítunk arra, hogy a jövőben a szektor az EU-hoz való tartozás előnyeit még jobban kihasználva erőteljesebben hozzájárul a gazdasági növekedéshez. DEÁK LÁSZLÓ, A MAGEOSZ ELNÖKE az uniós csatlakozás kedvezően hatott a hazai gép- és energetikai iparra. A vámunióba való belépésünk kedvezően hatott a kivitelre, a mikrovállalkozások- nak közvetlen tehetőséget adott az uniós exportra. A gép- és energetikai gépgyártás számos vállalata multik beszállítójává vált. Kiszélesedett a beszerzési piac, tehetővé vált a szélesebb körű versenyeztetés. Bár érezhető a fejlettebb gazdaságok szakember-elszívó hatása, tapasztalat és tudás is beáramlott a betelepülő cégeknek és a hazánkban létesített K+F központoknak köszönhetően. Ám a hazai cégeknek továbbra is hátrányos az euróárfolyam kiszámíthatatlan változása. A saját fejlesztésű termékek eladása az EU piacon nem érte el a kívánt szintet. VÁMOS GYÖRGY AZ ORSZÁGOS KERESKEDELMI SZÖVETSÉG FŐTITKÁRA A csatlakozás a kereskedelem szabályozásában is változást hozott, hiszen át kellett venni egy sor előírást, így egyszerűsíteni is kellett az üzletnyitás feltételeit. Ugyanakkor a tagság ellenére sincs orvosság a versenyben elbukó kisvállalkozások megsegítésére, megmaradt a feketézés, tovább élt a „KGST-piac” hagyománya. Az unió bürokratikus gépezete ráadásul rajta tartja szemét a magyar jogalkotáson, így jó néhány kereskedelmi előírást megrostált. Intő tapasztalat, hogy aki leszakad a versenyben, annak a vásárlója könnyen elpártol. Sőt, elég leülni a számítógép elé, hiszen a web- kereskedelem átnyúlik az országhatárokon. A hazai termelő, kereskedő is kiírhatja kapujára: csatlakozás miatt zárva. P t * (
