Heves Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-30 / 100. szám
2 MEGYEI KÓRKÉP 2014. ÁPRILIS 30., SZERDA Torkon ragadta az óvoda vezetőjét Erken a dühös várandós anya ► Folytatás az 1. oldalról büntetőeljárás L.-né H. Klaudia a vád szerint torkon ragadta és a szekrénynek lökte az óvoda irányítóját, s csak a dajka közbelépése akadályozta meg abban, hogy akár meg is verje. Az egyébként terhes édesanya folytatta a szitkozódást, végül a két óvodai munkatársat veréssel fenyegetve távozott. A dühöngő nő cselekedete a vádhatóság álláspontja szerint komoly félelmet és riadalmat keltett a dolgozókon túl a 3-6 esztendős gyermekekben is. A járási ügyészség közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat az asszonnyal szemben. Indítványában a vádhatóság enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott két kiskorút nevel, s a bűntény időpontjában is várandós volt. Ezért kérte a bíróságtól, hogy felfüggesztett szabadságvesztés-büntetést szabjon ki rá. Ennek az ügyet első fokon tárgyaló Hevesi Járásbíróság helyt adott, s L.-né H. Klaudiát tettéért egy év időtartamú börtönnel sújtotta, de annak végrehajtását 3 esztendei próbaidőre felfüggesztette. Egyúttal elrendelte a nő pártfogó felügyeletét is. Az ítélet jogerős. ■ SZ. Z. Bántalmazás a betegágy mellett statisztika A kórházi szakdolgozók többségét már inzultálták a betegek vagy a látogatók A kézhigiénében verhetetlenek az egri orvosok egér A napokban ismét megrendezték a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet dolgozói körében a kézhigiénés vetélkedőt.A verseny húsz kórházi osztály szakembereinek részvételével zajlott. A háromtagú csapatokat egy-egy orvos és két-két szakdolgozó alkotta. A. jó hangulatú rendezvényre rendkívül felkészülten érkeztek a versenyzők, és mind az slméleti, mind a gyakorlati feladatokat remekül oldották meg. A szakmai zsűri nem volt köny- lyű helyzetben, ám végül tizen- 3gy csapatot juttatott tovább i május 5-én - a kézhigiéné lapján - az intézményben ren- lezendő döntőbe. ■ B. K. ► Folytatás az 1. oldalról- Gratulálunk a hiánypótló munkáhozl Adódik a kérdés: reprezentatívnak minősíthető egy ilyen felmérés?- Úgy vélem, a számok tükrében olyan keresztmetszetet kapunk, amely mellett nem szabad szó nélkül elmenni. í Miután összeállítottam a jelenséget kutató kérdőíveket, s elküldtem az ország mind a 106 kórházának, ezeknek több mint a feléből, 62-ből kaptam választ. A következtetések nyomán előadásom mottójául az alábbi mondatot emeltem ki: beszélünk róla, de nem teszünk ellene semmit.- Korábban senki nem tanulmányozta az egészségügy ezen szegmensét...- Ezt a tényt ismerte fel a szakmai kollégium, amikor felkért a kutatásra, s ez motivált engem is, amikor beleástam magam a témába. Korábban csak elvétve lehetett adatokat találni arra vonatkozóan, hogy a betegek és hozzátartozóik részéről egyre inkább erősödik a verbális és olykor a tettlegességig fajuló agresszió. Márpedig ha az egészségügyi dolgozók bántalmazásával nem foglalkozunk, akkor annak az lesz az „eredménye”, hogy kollégáink lelki és fizikai terheltsége akár a betegellátás biztonságát is veszélyeztetheti. A kutatási eredmények azt támasztják alá, hogy a jövőben minden egészségügyi vezetőnek foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel, s ki kell dolgozni azt a stratégiát, amelynek révén megelőzhető - vagy ha már megtörtént, feldolgozható- a munkatársainkat fenyeAz orvosok nagyon sokszor teljesen tehetetlenek a betegek vagy éppen azok hozzátartozóinak váratlan agressziója kapcsán... Képünk illusztráció gető bántalmazás. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara „Korunk új népbetegsége az agresszió” címmel továbbképzést szervezett, amelyet már több helyszínen nagy sikerrel rendeztek meg.- Akkor lássuk a legfontosabb adatokat!- Arra a kérdésre, hogy a munkája során érte-e atrocitás, több mint 51 százalék válaszolt úgy, hogy egyszer-két- szer, csaknem 29 százalékukkal többször is előfordult már, majd' 7 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy rendszeresen ki van téve erőszaknak. Mindössze 13 százalékuk állította, hogy egyszer sem történt vele ilyesmi. Megdöbbentő arányok! A válaszadók szerint a betegek és hozzátartozók együttesen (56 százalék) okoznak valamilyen bántalmazást az egészségügyi dolgozóval szemben.- Az agresszió mely formái a legjellemzőbbek?- A szakdolgozók felét verbális (szóbeli), 36 százalékát pedig fizikai fenyegetés is érte már. Igen jelentős mértékű, 7,74 százalékos a szexuális zaklatás. A megkérdezettek 80 százaléka azóta sem tapasztalt kedvező változást, amióta tevékenységüket közfeladatot ellátó személyként végzik, 15 százalékuk pedig csak részben érzékelhető változásról nyilatkozott. A többség (65 százalék) egyébként úgy véli, ez a státusz nem nyújt kellő biztonságot.- Mindezek alapján jogos a kérdés: a sértetteknek milyen módszerek állnak rendelkezésre az agresszió elhárításához?- Erre a kérdőívben mi is választ kerestünk. Nos, a választ adók egyharmada a halk, nyugodt beszéd mellett tette le a garast, s nagyjából ugyanennyien vannak azok is, akik a kollégáiktól kérnek segítséget. További 18-19 százalékuk a biztonsági szolgálatot hívja, öt százalékuk pedig a rendőrséghez fordul. Minden tizedik szakdolgozó saját maga korlátozza az agresszív beteget, három százaléknyian pedig úgy látják, semmiféle lehetőségük nincs a probléma kiküszöbölésére.- Mi válthatja ki leginkább az agressziót a betegekből vagy a hozzátartozókból?- Ez egy igen összetett kérI Ön volt-e már tanúja kórházi inzultusnak? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a következő számunkban közöljük. Önkéntes alapon, névtelenül nyilatkozhattak A kutatás alapját képező kérdőívekre az ország 102 kórháza közül 62-ből érkezett válasz. A visszaküldésre egyhónapos határidő állt rendelkezése. Vörösmarty Attila úgynevezett leíró, irányított kérdőíves technikát alkalmazott, amelyekre a válaszadás önkéntes és anonim volt. A megkérdezetteknek tizenhét kérdésre kellett felelniük, komplex vizsgálat tárgyává téve a szakdolgozókat ért bántalmazást. Összesen 2420 kérdőívet dolgoztak fel. Heves megyéből 112-en válaszoltak, Borsodból 181-en, Nógrádból 121-en, a fővárosból 316-an, míg a nyugat-dunántúli megyékből számottevően kevesebben. Zéró toleranciára volna szükség az agresszió megszüntetésére egyelőre csak javaslatok állnak rendelkezésre. Ilyen például a látogatási idő újraszabályozása, regisztráció bevezetése, a portaszolgálat lecserélése biztonsági szolgálatra, a zsúfoltság megszüntetése, jogi védelem a dolgozóknak. Lehetőségként jöhet szóba továbbá tréningek szervezése az agresszió kezelésére, kultúrák és szubkultúrák tanítása, munkaszervezésbeli intézkedések bevezetése, a fizikai környezet komfortosabbá tétele. Általános vélekedés szerint - csakúgy, mint a gépjárművezetésben - a kórházi agresszió vonatkozásában is zéró toleranciára volna szükség. dés. Németországban például készült olyan tanulmány is, amely szerint akár a kedvezőtlen folyosói világítás is ingerültséget idézhet elő. . Válaszadóink a leginkább befolyásoló okok között jelölték meg a kulturális különbözőségeket, de a dolgozók fizikai leterheltsége, az ápolói munka presztízsének megítélése és a társadalmi helyzet is a kiváltó okok között szerepel. Nem könnyíti meg a dolgozók munkáját a média egészségüggyel kapcsolatos negatív hatása, valamint a megnövekedett várakozási idő sem. - Az érintettek hogyan vélekednek: a negatív történések kedvezőtlenül befolyásolják a munkájukat?- Csupán 12 százalékuk állította, hogy egyáltalán nincs hatással munkavégzésükre, 30 százalékuk viszont úgy nyilatkozott, hogy teljes mértékben kihat tevékenységükre. ■ Tari Ottó HIRDETÉS A népdalok napján találkoztak dősek Tucatnyi otthonból érkeztek csoportok Bélapátfalvára Juszonharmadik alkalommal tervezett népdaltalálkozót a lélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani ntézete. Az 1993-tól regioná- issá szélesedett rendezvényen íz idős emberek -az általuk negőrzött hagyományokat ele- enítették fel, népdalokat, tán- okat mutattak be. Idén 12 in- ézményből érkeztek csoportok, tem csupán a megyéből, hanem lebrecenből, Hajdúszoboszlóról s Miskolcról is. A daloknak ak- ora sikere volt, hogy nem csu- án a színpadon lévők énekelik, hanem a közönség soraiban lök is. Több mint száz szépko- f ú érezte jól magát a csütörtöki 11 sndezvényen. ■ T. B. Az egri idősek is képviseltették magukat a dalostalálkozón 9 SZÉCHÉNYI TERV Az Erdőtelki Könyvtár szolgáltatásainak fejlesztése és a formális oktatáson kívüli képzési szerepének erősítése az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával. Projekt: könyvtárhasználatot népszerűsítő programok Erdőtelken Erdőtelek Község Önkormányzata a TÁMOP 3.2.4.A-ll/l-2012-0026-os, 100%-os támogatási intenzitású pályázatán elnyert 16 706 068 forintból megvalósuló projekt alapvető célja hogy a helyi könyvtár állományával bekapcsolódjon az egységes lelőhely-nyilvántartásba, erősítse a könyvtár szerepét, fejlessze online szolgáltatásait. A könyvtárhasználatot népszerűsítő programoknak köszönhetően hozzásegítjük a leszakadó térség hátrányos helyzetű lakossága is*bekapcsolódjon az élethosszig tartó tanuláshoz. Könyvtárunk csatlakozott az eCorvina rendszerrel az egységes megyei adatbázishoz, amelybe több mint 12 000 darab rekord került be; a teljes könyvtári állomány adatai. így időtől és helytől függetlenül mindenki számára elérhetővé válik az állományunk. A színházlátogatások, egészségnapok, hagyományőrző napok, internethasználatot népszerűsítő programok célja a szabadidő aktív eltöltése mellett a kreativitás, információszerzés módjának bővítése. Célunk volt az is, hogy ismerjük meg a múltunkhoz kapcsoló szokásainkat, hagyományainkat, és a kulturális szokásainkban alakuljon ki a többre és jobbra törekvés gondolata. Mindezt a törekvést támogatva beszerzésre került 6 db zárható számítógépasztal (amelybe beépítésre kerültek számítógépek); nyolcszög alakú olvasói asztal, amely kombinálhatóságának köszönhetően kiscsoportos foglalkozások megtartására is alkalmas; irodabútor, kiállítóvitrin, kölcsönzői pult és katalógusszekrény. Ezenkívül a látássérültek számára digitális kézi nagyítót is vásároltunk. Az egyszeri programokon részt vett látogatók száma a tervezett 437 fő helyett kb. 800 fő. Egyszeri alkalmakhoz csatlakoztak az egészségnap keretében kirándulók, a színházlátogatáson és az opera-előadáson részt vevők, illetve a hagyományőrző napok keretében lebonyolított programok közönsége. Több összefüggő alkalomból álló, nem formális képzésen kb. 600 fő volt megszólítva a projekten belül. Elsősorban az iskolások és óvodások körében zajló foglalkozások voltak: egészségnapok, hagyományőrző nap, Mesezenede foglalkozás, Benedek Elek-na- pok. Mindezeken a programokon játékos, érdekes feladatokkal, vesenyekkel sajátították el a témakörhöz kapcsolódó új ismereteket; neves bábelőadással, mesemondókkal és táncházzal is színesítve a programokat. Szintén érdekes feladatokkal tarkítva bővíthették tudásukat a Színház a könyvtárban programon belül, az egészségnapon, az Angol nyelvi és kulturális programon és az internethasználatot népszerűsítő képzéseken felnőttek és diákok egyaránt. A programsorozat megvalósításával a könyvtárhasználatok száma nőtt, a résztvevők informálódási és tanulási képessége fejlődött, a megvalósításban résztvevő szervezetek partnersége erősödött, és a könyvtár által nyújtott szolgáltatási kínálat is bővült. NemjeU Ftjlesitési Ügynökség www.ujijecfwnylttrv.gov . hu M 40 418 élt CYARORSZAGMEGÚJUL A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. I I
