Heves Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-03 / 78. szám
2014. ÁPRILIS 3., CSÜTÖRTÖK 3 JEGYZET BÉKÉSI BRIGITTA Önzetlenségből kitűnő kezében kicsike pénztárcáját szorongatva lépett be az egyik kisboltba. A tüneményes, tíz év körüli leányka gyakori vendég a tízemeletes társasház földszintjén kialakított élelmiszerüzletben, a boltos már jól ismeri. Legtöbbször apróbb nyalánkságokat, rágót, nyalókát, olykor müzliszeletet vásárol kevéske zsebpénzéből a játszótérről hazafelé menet. Egyet magának, egyet a testvérének. aznap is így történt. Azaz csak majdnem így. A cop- fos kislány a szokásos módon leemelte a nagy gonddal kiválasztott édességet a polcról, majd magabiztosan, egyesével számolgatni kezdte aprópénzeit. Csillogó szemeiben az izgalmat azonban hamar felváltotta a rémület, amikor a pénztárgépen meglátta az ösz- szeget. A kettőszázötven forint láttán zavarba jött. Nem kevesebb, mint száz forint hiányzott ugyanis összekuporgatott pénzéből a vásárláshoz. már mozdult is azonnal vékonyka karja, hogy visszategye a polcra a csokoládét, amikor a mögötte álló felnőtt a pénztáros kezébe nyomta a hiányzó száz forintot. Hogy miért is? „Mert egyszerűen tünemény ez a kislány!”, hangzott az egyszerű válasz. a kislány pár perccel később már anyukájával együtt tért vissza a kisbolthoz, hogy visszaadják a kölcsönkapott száz forintot. Ám a jószívű felnőttnek akkor már hűlt helyét találták. Mint mondták, bíznak azonban abban, hogy lesz még lehetőségük megköszönni a váratlan segítséget, és visszaadni a pénzt. A leányzónak azonban mindenképp jó leckéül, tanulságul szolgáltak a történtek: nemcsak számolásból, de emberiességből, önzetlen segítségnyújtásból is. Kiállítóhelyek kaptak anyagi támogatást HEVES MEGYE Négy szűkebb hazánkbeli kiállítóhely támogatásáról döntött az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A helyi önkormányzatok által fenntartott vagy támogatott muzeális intézmények közül az abasári Kapásház 3 millió forintos megújításához 800 ezer forint támogatást ad a minisztérium, s a boldogi tájház 6,284 millió forintos infrastrukturális fejlesztéséhez ugyanennyivel járul hozzá az állam. A noszvaji gazdaházban 2,926 millió forintért terveznek eszközbeszerzést a múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz, amihez ehhez 800 ezer forintot kapnak. Verpelét a kovácsműhely felújításához egymillió forintot nyert, a beruházás 3 millió forintba kerül. ■ T. B. Holnaptól hétméteres lesz a Tisza-tó vízszintje kisköre Folytatódik a Tisza-tó nyári vízszintjének beállítása. A hónap eleji 6,8-esről holnap 7 méteresre növelik a vízállást. ■ T. B. A kamara is támogatta a napelemes képzést egér Akkreditált napelem- és napkollektor-szerelői tanfolyamot tartottak Egerben, a Kontawigben a megyei keres- kédelmi és iparkamara és az INNTEK Nonprofit Kft. támogatásával. A kamara hozzájárult a képzési költségekhez, míg az INNTEK a mobil energetikai demonstrációs épületet biztosította az oktatáshoz. Közel húszán vettek részt a tanfolyamon, zömmel vállalkozók és diákok, akik sikeres vizsgát tettek. ■ T. B. Szarmaták a 21-es mentén ásatás A dunántúli vonaldíszes kerámiakultúra legkeletebbi lelőhelye A 21. számú főút bővítésének kijelölt nyomsávjában két méter széles kutatóárkok segítségével vizsgálják a lelőhelyek kiterjedését az egri régészek További képzéseket terveznek A dunántúli vonaldíszes kerámiakultúra legkeletebbre elhelyezkedő egyik legnagyobb lelőhelyén és megyénk - vélhetően - legnyugatabbra található szarmata lelőhelyén dolgoznak az egri Dobó István Vármúzeum régészei. Az apci feltárás a 21. számú főút mentén található. Szomszéd Eszter Az egri Dobó István Vármúzeum szakemberei február óta végeznek próbafeltárásokat Apc- Berekalja 1. és Apc-Farkas- major régészeti lelőhelyeken Gutay Mónika ásatásvezető régész irányításával. Az újabb feltárásokat a 21. számú főút Hatvan-Salgótarján közötti szakasz kétszer kétsávos kiépítéssel még nem érintett részeinek négy nyomsávúra szélesítése teszi szükségessé. A 21. számú főút előzési sávjának építése miatt 2008-2009- ben már volt megelőző régészeti feltárás Apc-Berekalja 1. lelőhelyen, amikor is - valószínűleg - annak középső részét tárták fel. Danyi János ásatásvezető régész és dr. Domboróczki László régész közreműködésével egy nagy kiterjedésű és több régészeti - főleg őskori - korszakot magába foglaló lelőhelyen sikerült dolgozniuk, amikor is az úgynevezett dunántúli vonaldíszes kerámiakultúrájának legkeletibb és egyik legnagyobb települését tárták fel.- A mostani próbafeltárások célja, hogy a 21-es főút bővítésének kijelölt nyomsávjában két méter széles kutatóárkok segítségével megvizsgáljuk a lelőhelyek kiterjedését, jellegét, telepsűrűségét, régészeti korszakait, rétegviszonyait - mondja Gutay Mónika régész. - Az Apc-Berekalja 1. lelőhelyen most - legalább 170 méter hosszan - több régészeti korszakot, eltérő rétegviszonyokat és viszonylag sűrű telepjelenségeket figyeltünk meg. Elsősorban a Krisztus előtti 6. évezred végére tehető neolit dunántúli vonaldíszes kerámiakultúra és a Krisztus utáni 3. és 5. századból származó szarmata telepjelenségek kerültek elő: ház, tároló, szemetesgödrök. Bennük neolit kerámiatöredékek, pattintott és csiszolt kövek, finoman iszapolt agyagból korongolt, szürke színű szarmata kerámiatöredékek és állatcsontok voltak. Jelen pillanatban egyébként a neolitikus dunántúli vonaldíszes kerámiakultúra egyik legkeletibb és legnagyobb lelőhelyének tekinthető Apc-Berekalja 1. lelőhely - emelte ki a régész. A legészakibb lelőhely Egerbakta közelében volt tárásokat, amelyeknek köszönhetően egy késő bronzkori telep (Kr. e. 14-9. század) maradványai kerültek elő. Több ház, tárolóhelyiség és szemetesgödrök voltak a telepen. Az ásatásokat igazán érdekessé a bronzkori telep környezetében feltárt előkelő szarmata női sír tette, amely megyénk legészakibb szarmata kori lelőhelye. Viszonylag gyakran kerülnek elő megyénk területéről szarmata kori leletek. Ennek - mint megtudtuk - az az oka, hogy a szarmata törzsek a Krisztus utáni 1. századtól több hullámban telepedtek le az Alföldön. A keleti lovasnomád nép a Kárpát-medencében földműves, állattenyésztő és kereskedő életmódot folytatott, és időnként nagy hadjáratokat vezetett a rómaiak ellen. Február vége óta Apc-Farkas- major lelőhelyen, a csomópont kitűzött sávjában kutatóárkok meghúzásával a lelőhely minden irányban való kiterjedését vizsgálják.- A gépi földmunkák során nagyon sűrű szarmata telepjelenségeket észleltünk - meséli Gutay Mónika, hozzátéve: a lelőhelyen, a magasabb dombtetőn a humuszolás során ház-, kemence- és gödörfoltokat lokalizáltak, amelyek feltárása még hátra van. Mint mondta, a megyében Apc-Farkasmajor a legnyugatibb szarmata lelőhelynek tekinthető, s a rétegviszonyok is nagyon változatosak. A próbafeltárások eredményei határozzák majd meg, hogy a lelőhelyek mely részein szükségesek nagyobb feltárások. Gyerekek regisztrálhatják az első gólyákat, fecskéket MADÁRREGISZTER a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nemzetközi ernyőszervezete, a BirdLife International 2006-ban indította útjára Tavaszi madárles (Spring Alive) elnevezésű, februártól júniusig tartó játékos madár- vonulás-figyelő programját. A jelenleg 51 európai és afrikai országban futó természetvédelmi akcióban a részt vevő gyerekeknek a Spring Alive nemzeti honlap oldalán ( http://www . springalive.net/) kell regisztrálniuk az első fehér gólya, füsti fecske, sarlósfecske, kakukk és gyurgyalag érkezésére vonatkozó megfigyeléseiket, illetve nyomon követniük a madarak érkezését a weblap térképein - írja egyebek mellett az MME közleménye. Az öt madárfajhoz kapcsolódóan egyébként meghirdettek egy nemzetközi rajzpályázatot is, amelyet nemzetközi zsűri bírál majd el. A számos részt vevő ország sokezernyi gyerek és felnőtt önkéntese által feltöltött megfigyelési adatoknak köszönhetően interaktív térképeken lehet nyomon követni az egyes fajok mozgását. A program felhívja a figyelmet a klímaváltozásra is, amely - többek között - a madarak korábbi hazaérkezésén, valamint a vonulási útvonalak megváltozásán keresztül érezteti hatását. ■ G. R. MEGYEI KÖRKÉP Szeretetből és lélekből is építkeztek... fontos mérföldkő Átadták az Egri Autista Alapítvány Szent Anna Napközi Otthonát Átadták az Egri Autista Alapítvány Szent Anna Napközi Otthonát a megyeszékhelyen. Az ünnepségen Flaskay Mihály, a szervezet elnöke felidézte a két évtizeddel ezelőtti indulást, a speciális óvoda és iskola, valamint a támogatószolgálat beindítását. Kiemelte: végre XXI. századi körülményeket biztosíthatnak az Egerben és környékén élő autisták- nak, s e fejlesztéssel a napköziseknél megszűnik a várólista. Hozzátette: a város közgyűlése egyhangúlag támogatta a törekvést, s a munka folyamán mindenki a leikéből is adott a sikerhez. Foglalkoztatóhelyiségek, étkező, teakonyha, terápiás és tornaszoba is helyet kapott a kétszintes komplexumban, amely egykor katonai raktárépület volt. Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, az emberi világot nem a beszéd, hanem a tettek és a szeretet viszi előbbre. Hangsúlyozta: bár az épület kész, a szellemi-lelki építkezés még nem ért véget. Az eseményen Habis László polgármester mondott köszönetét mindazoknak, akik az alapítvány ügyét sajátjuknak tekintik, s segítették a beruházást, amelyet dr. Ternyák Csaba, egri érsek áldott meg. ■ R A. A most átadott otthon fontos mérföldkő a város és az alapítvány életében EGER ÉS FEDÉMES KÖZÖTT ŰZ 1970-ben kiépített gázszállító-vezeték rekonstrukciójához kapcsolódóan végeztek feltárásokat az egri régészek az elmúlt esztendő során. A vezeték cseréje Egerbakta-Szóláth-völgyben két régészeti lelőhelyet is érintett. Ezeken ősszel, egészen pontosan október 28. és november 9. között végeztek megelőző fel
