Heves Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-01 / 76. szám

2014. ÁPRILIS 1., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Zsiráfhatalom lesz Heves A Heves megyei zsiráffarmoknak bizonyára örülnek majd a gyerekek, akik eddig csak az állatkertben és a tévében találkozhattak az egzotikus afrikai állattal Kiállítás a honvédség érdekes történetéről EGER Holnap az Agria Park földszinti kiállítótermében nyílik az „Isten után a leg­szebb és legszentebb név a hazaszeretet” című, a 166 éves Magyar Honvédség előtt tisztelgő tárlat. A Do­bó István Vármúzeum saját gyűjteményével is kiegészíti a Heves Megyei Védelmi Bizottság által szervezett ki­állítást, ahol hatástalanított fegyvereket is kipróbálhat­nak az érdeklődők. Iskolá­soknak tematikus foglalkozá­sokat is szerveznek. ■ SZ. E. Természetismereti versenyt rendeztek kisköre Hatodszor rendezte meg a kiskörei Vásárhelyi Pál Általános Iskola a megyei természetismereti versenyt, amelynek döntőjébe - amire a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság épületében ke­rült sor - tíz csapat jutott be. A megmérettetésen hatvani Kodály Zoltán Általános Is­kola gárdája, a Nagykócsag diadalmaskodott. ■ SZ. E. Idén is teker majd a kritikus tömeg EGER Április 22-én, 17 órától rendezik a „Critical Mass” nevű biciklis felvonulást, amely az Érsekkerttől indul majd. Az eseményhez egy kerékpáros ügyességi ver­seny és szemléletformáló vetélkedő is kapcsolódik vállalati csapatok, családok és diákok számára. A vetél­kedőre 5-10 tagú csapatok jelentkezését várják. Nevez­ni április 10-ig a HKIK hon­lapján és közösségi oldalán található nevezési lap kitöl­tésével lehet. ■ SZ. E. Tavaly is sokan csatlakoztak Közel 125 milliárd forin­tot fordít a kormányzat a Magyarországon a Föld nevet viselő programra, amelynek keretében nyolc zsiráffarm nyílhat Heves megyében. Munkatársunktól Ami első hallásra furcsának tűnhet, az lehet, hogy valójá­ban mégsem az. A napokban jelent meg az a rendelet, amely értelmében egzotikus meg­oldásokkal igyekszik fejlesz­teni hazánk mezőgazdaságát a szaktárca. Döntés egyelőre csak arról született, hogy mely megyék kapnak kiemelt beso­rolást a 2018-tól induló prog­ramban, s közte találjuk sző­kébb hazánkat is. A Nemzeti Mezőgazdasági Kutatási és Fej­lesztési Intézet (NEMEKUFI) szóvivője a Hírlapnak elárulta: nem véletlenül esett a szakem­berek választása Hevesre.- Észak-Magyarország min­dig is híres volt agráriumáról, több ezer ember megélhetését biztosítja itt évszázadok óta a magyar föld - emelte ki Nagy Elemér. - A jelenleg előkészí­tési fázisban tartó, Magyaror­szágon a Föld nevet viselő prog­ram célja egyebek között az, hogy kiaknázza e potenciált, amely az utóbbi években - stí­lusosan szólva - parlagon he­vert. Hazánk hat megyéje Nóg- rád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Haj- dú-Bihar, valamint Jász-Nagy- kun-Szolnok és Heves szerepel a projektben, s mind különle­ges feladatot kapnak majd... Északi és keleti szomszé­dunkban indiai antilopot, Sza­bolcsban és a Hortobágyon kaf- ferbivalyokat, míg a Jászságban és Dél-Hevesben 8-8 tanyán zsiráfokat nevelnek majd. A la­punk által megkérdezett zooló­gus szerint bár a laikusoknak furcsának tűnhet az ötlet, való­jában több benne a ráció, mint azt sokan elsőre gondolnák.- Kevesen tudják, de a zsiráf viszonylag igénytelen állat, a mi éghajlatunkon is kiválóan A zsiráfokat kezdettől fogva vadászták húsukért és erős, sok célra felhasználható bőrükért. Bár egyes populációi veszélyben vannak, néhány évvel ezelőtt a Dél-afrikai Köztársaságba pél­dául sikeresen visszatelepítet­ték a zsiráfokat. Pár hete nagy botrányt kavart a koppenhágai állatkertben történt eset, ami­megél, sok hasonlóságot mutat a lóval - húzta alá Gál Tivadar. - Társas állatok, de kis létszá­mú, átlagosan 10-20 egyedet számláló csordáik meglehető­sen lazák és instabilak, és ösz- szetételük is igen vegyes lehet nem és kor szempontjából. Nö­vényevő, fő táplálékát az aká- cia jelenti, amely ugyancsak jól érzi magát a hazai földeken. Az hatóktól kevésbé függnek, mivel elég ritkán isznak. Csen­des állatok, kommunikációjuk főként infrahangok segítségé­vel történik, átlagosan 25 évig élnek, 4 éves kor felett beszél­hetünk ivarérett egyedekről. Persze, sokakban felmerül a gondolat, hogy e különleges állatot nem könnyű karámban tartani, ez lehet az egyetlen hátulütője a dolognak, a zsiráf ugyanis a világ legmagasabb kora 18 hónapos hímet, Má­riuszt elaltatták. Az intézmény igazgatója azzal magyarázta az esetet, hogy a jószág génállomá­nya túlreprezentált volt Európá­ban. Máriusz maradványait elő­ször tudományos vizsgálatok­nak vetették alá, majd a mara­dékot a koppenhágai állatkert ragadozói falták föl. állata: a bikák szarvainak csú­csa akár 5,7 méterre is lehet a talaj felett, marmagasságuk pedig 3,3 méter. Mindez a rendkívül hosszú - de a többi emlőshöz hasonlóan csupán 7 csigolyából álló -, majdnem 2,5 méteres nyakának és hosz- szú lábainak köszönhető. Nos, a NEMEKUFI szóvivője e kérdésben úgy fogalmazott: pályázat útján választják majd ki azon tenyésztőket, akik 12 évre nyernek jogot zsiráftartás­ra. Csak tökéletes körülménye­ket fogadnak majd el, s feltétel lesz a különleges állattenyésztői vizsga. Egy tény: érdemes lesz vállalkozni a feladatra, mert ha busás hasznot nem is, de biztos megélhetést ígér a gazdáknak a program. Nagy Elemér szerint az állam szerepet vállal a szak­emberek képzésében, s a forrá­sok már az idei költségvetésé­ben rendelkezésre állnak. A program - ami úgy 125 milliárd forintba kerül, s a tervek szerint négy év alatt há­romszor ennyit hoz - tervezete tehát kész, ám egyelőre még csak azok kiválasztása folyik, akik majd felkészítik a gazdá­kat a különleges állatok tartá­sára. Az első Heves megyei zsi­ráffarm 2017-ben nyílhat meg. (T Olvasóink! Április 1-jei írá­sunk hírértéke kétséges.) Húsa és bőre miatt is nagyon régóta vadásszák JEGYZET ÁRPÁSI ZOLTÁN Sokba kerülő nyugdíjasok érdemes Magyarországon nyugdíjasnak lenni - az uk­rajnai magyaroknak bizo­nyosan. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ugyanis évente mintegy tízmüliárd forintot utal ki a magyarországi lak­címmel rendelkező kárpátaljai magyaroknak. AZ ÜGY ELŐZMÉNYE, hogy a szocialista rendszer idején- amikor a határok még meg­lehetősen zártak voltak - meg­állapodást kötöttünk a szom­szédokkal a nyugellátásról. Eszerint azok az időskorúak, akik egyik államból a másik­ba települnek, nem az otthoni nyugdíjat kapják. Választott hazájukban új összeget álla­pítanak meg részükre, amit az azonos képzettségű, és a fogadó országban hasonló te­vékenységet folytató dolgozók szakmai átlagkeresete alap­ján számítanak ki. Miután a nyugdíjak a szomszédos orszá­gokban - különösen Románia és Ukrajna esetében - jóval alacsonyabbak voltak, mint nálunk, aki áttelepült, jól járt. A számunkra előnytelen egyezményt 2007-ig - Ukraj­nát kivéve - valamennyi or­szággal felmondtuk. A zömé­ben Erdélyből áttelepülteknek addig megállapított nyugdíjak összege évente 27 milliárd fo­rinttal terhelte a költségvetést. Az előző kormány Ukrajnával is tető alá hozta a megállapo­dást, de a mai napig nem írták alá. így a kárpátaljai magya­rok közül, aki csak tehette, magyar lakcímet szerzett, és kérvényezte az itteni nyug­díjat. Az ottani átlagnyugdíj összege átszámítva 25 ezer forint, az itt megállapított en­nek négyszerese lehet, amiből- ha maradnak Ukrajnában - fényűző módon élhetnek. A FENTI TÖRTÉNET köznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy minden magyar állam­polgár - a csecsemőtől az ag­gastyánig - évente mintegy négyezer forinttal járul hoz­zá az áttelepültek vagy itte­ni lakcímmel rendelkezők nyugdíjához. Sötétben tapogatózhattunk a hétvégén vakablak Színes programokkal, koncertekkel várták az érdeklődőket Egerben Régiós falusi vendéglátás: Domoszlóra került a dl] Látássérültek sakk- és ping­pongversenye, karate-, vakve­zető- és segító'kutya- és csörgő­labda-bemutató, valamint ke­rekesszékes vívás - többek kö­zött ilyen programokkal várták az elmúlt hétvégén az érdeklő­dőket a Hotel Eger és Parkban, ahol „Vakablak” címmel rende­zett kétnapos fesztivált a Va­kok és Gyengénlátók Integrált Sportegyesülete (VGYSE) azzal a céllal, hogy mindenki bele­kóstolhasson a látássérültek mindennapjaiba. Az ingyenes rendezvényen - a legutóbbi, 2011-es eseményhez hasonlóan - több mint ezren vettek részt.- A fesztivál idejére egy ki­állítást is összeállítottunk ­árulta el a Hírlapnak Tóthné Kiss Orosz Mária, a VGYSE elnöke. - Itt teljes sötétségben próbálhatták ki magukat a lá­togatók. Kiderült, hogy ők, mi­ként boldogulnának egy olyan világban, ahol nem láthatók a részletek. A két nap alatt természetesen nem csupán különféle sport- rendezvények, hanem több szórakoztató, illetve zenei prog­ram közül lehetett választani. A csörgőlabdaversenyben részt vettek az egri vízi- és kézilab- dások is, sőt, a Gárdonyi Géza Színház is összeállított egy csa­patot. A fesztivált a Hungarid- dim és az Extázis zenekar kon­certje zárta. ■ SZ. E. A vakok és gyengénlátók egri fesztiválja sok-sok programot tartogatott elismerés „Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében” címmel rendhagyó, kétnapos konferen­ciát rendeztek a Falusi Turiz­mus Országos Szövetsége (FA- TOSZ) partnerszervezeteivel Budapesten. A konferencia so­rán a résztvevők áttekintették a kulturális örökségeket, a nép­rajzi és a helyi hagyományokat, a kézművesség sokszínű terüle­teit, valamint a szakrális helye­inket, műemlékeinket. Először a hazai előadók, majd a meghí­vottak kaptak pódiumot, hogy bemutassák a helyi örökségi ér­tékeiket, s hogy elmondhassák véleményüket a kárpát-meden­cei összefogással létrehozandó vidékjáró javaslatáról. Az előadásokat követően ad­ták át a falusi vendéglátással kapcsolatos regionális díjakat. Amint az ismeretes, a Falu­si és Agroturizmus Országos Szövetsége 2010-ben alapította meg az Év Falusi Vendégfoga­dója díjat, amelyet évről évre régiónként egy-egy olyan szál­lásadónak ítélnek oda, akinek a tevékenysége hosszú ideje öregbíti a szövetség hírnevét, s akinek kiemelkedő tevékenysé­gét ezzel a címmel kívánja ho­norálni a FATOSZ. A nívós elismerést ebben az esztendőben az Észak-Magyar­országi Régióban egy domosz- lói hölgy, Gyurkóné Zaja Zsu­zsanna vehette át. ■ B. K. agrárium Megyénk is szerepet kap a kormány egzotikus programjában

Next

/
Oldalképek
Tartalom