Heves Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-16 / 89. szám

2 2014. ÁPRILIS 16., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Közösségi tér: új ingatlanszárny épül az egri városháza udvarán Vigyázz! Kész! Már itt a húsvét! ünnepi készülődés Ha jót akarunk, vásárláskor alaposan nézzük meg a címkéket! ► Folytatás az 1. oldalról felújítás Az egri városházán ta­valy ősszel kezdődött a munka. A több mint ötmilliárd forintos keretösszegű, 25 elemből álló belvárosi rehabilitációs prog­ramnak köszönhetően a Polgár- mesteri Hivatalnak otthont adó épületegyüttesben teljes gépé­szeti korszerűsítést végeznek, valamint felújítják az épület bel­ső, udvari homlokzatát, s kicse­rélik a nyílászárókat. A házban egy új, a látás- és halláskárosul­tak számára is ideális körülmé­nyeket biztosító, akadálymentes ügyfélteret alakítanak ki. A fentiekkel párhuzamosan a belső udvaron egy különleges, zöldtetővel ellátott rendezvény- terem épül. A következő na­pokban a leendő, függönyfalas üvegszerkezetű épület beemelt paneléinek kéregbeton szerke­zetét készítik el a kivitelezők a fölötte lévő koszorú elemmel, majd - ahol szükséges - kitöltő falazatot is készítenek. Az új épületrész alkalmas lesz a városházi programokat kiegészítő események megtar­tására, így esküvői fogadások, lakossági fórumok, fogadóórák, bizottsági ülések ideális helyszí­ne lehet, valamint konferenciák során kisebb szekcióüléseket is tarthatnak majd itt. ■ P. A. Ismét nagyon jól teljesítettek a neumannosok oktatás Az elmúlt héten ismét hatalmas sikereket értek el az egri Neumann János Középisko­la diákjai. A Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettsé­gi tantárgyak versenyének (SZÉTV) döntőjébe huszonötén jutottak be négy tantárgyból. Elméleti gazdaságtanból Barna Szabolcs első helyezést ért el, kereskedelem és marketingből Andrásik Renáta első, Somodi Bianka második helyen zárt, üzleti gazdaságtanból Szutor Bence lett az első, informati­kából Vincze Ádám második helyet ért el. Négy harmadik helyezés is született. A döntőbe jutott tanulók a felvételin több­letpontot kapnak. ■ SZ. E. Jó hír a háziasszonyoknak, hogy a tavalyi árakhoz képest idén jóval olcsóbban kapható a friss házi tojás. Számos családban e na­pokban tervezik a húsvéti bevásárlást. Az ilyenkor elengedhetetlen sonka, to­jás, édesség beszerzésekor alaposabban nézzük meg a címkéket! Barta Katalin Javában roskadoznak az üzle­tek polcai a húsvéti ünnepkör elmaradhatatlan kellékeitől. Mi is útra keltünk, hogy megszem­léljük az idei kínálatot és árakat. A jó hír, hogy idén segítséget is kaptunk a nagy bevásárláshoz a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Ha­tóságtól (NFH). Rögtönzött szemlénk során a nagyobb bevásárlócentrumok­ban több helyen is találtunk olyan sonkát, amelynek kiló­ját 990 forintért kínálják, ám a rendes parasztsonkát, lapockát, füstölt tarját nem adják ilyen ol­csón. A legalább 8-9 hétig érlelt hús általában hat hétig áll a só­ban, ezután újabb három hétig füstölik, érlelik. Ennek az árát azonban meg is kérik a hentes­nél, hiszen kilója 1800-2000 fo­rintról indul. Az NFH útbaigazítása szerint a Magyar Élelmiszerkönyv a sonka termékcsoportot egyéb­ként három alcsoportra osztja, amelyek közül az elsőbe és a másodikba - a nyers, illetve a hőkezelt sonkák közé - tarto­zik a húsvétkor fogyasztott son­kák többsége. Kiválasztásnál a fogyasztó számára a legfőbb támpontot az árucímke jelenti, amely nemcsak a termék tulaj­donságairól, hanem a felhaszná­lás módjáról is eligazítást kell, hogy adjon. Ha a címke hiányzik, érde­mes inkább lemondani vásár­lásról. A sonkák címkéjének utalnia kell az állatra (kivéve a sertést), és utalnia kell a test­tájra (például comb vagy lapoc­ka) is. Ezen kívül a vásárlókat a választásban segítő címkének tartalmaznia kell az előkészítés módját (darabolt vagy kötözött), fel kell tüntetni a hőkezelés módját (nyers vagy főtt), a pá­■ Az édességfronton idén is gazdag a választék csokinyúlból, hímes tojásból is. colás és a füstölés módját, vala­mint nyers sonkák esetén azt, hogy a termék nyersen vagy főzve, illetve sütve fogyasztható. A tojásárak a tavalyihoz ha­sonlóak. A kisebb tojások da­rabjáért 30-35 forintot kérnek, ám a szép nagy tyúktojásokat - amelyek díszítésre, festésre is alkalmasak - 40 forintért kínál­ják a piacokon. 2012-ben lépett hatályba az a rendelet, mely sze­rint a tojások darabára mellett fel kell tüntetni a tojás kilónkén­ti árát is. Az árak összehason­lítása szempontjából erre is ér­demes figyelni. Érdemes olyan kereskedőnél vásárolnunk, aki­ben megbízunk, ismerjük a ter­mékeit és elégedettek vagyunk vele. Fontos minden terméknél, így a húsvétra szánt termékek­nél is odafigyelni a fogyasztha­tósági időre, hiszen a megvásá­rolt mennyiséget általában több alkalommal szeretnénk felhasz­nálni, fogyasztani. Az édességfronton idén is gazdag a választék, ám a vá­sárlás előtti körültekintés itt is tanácsos. Csokitojást talál­tunk már hatvan forintért is, ez azonban igazi csokoládét alig tartalmaz. A kakaós tejmassza legfeljebb dekorációnak vagy tortabevonónak jó. A címkét ezeknél a termékeknél is ér­demes alaposan megnézni. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Ha­tóság csokoládé-kérdésben a kö­vetkezőket tanácsolja a fogyasz­tóknak. Csokoládé (étcsokoládé) esetén legalább 35 százalék ösz- szes kakaó szárazanyagot kell tartalmaznia, ebből legalább 18 százalék a kakaóvaj és legalább 14 százalék a zsírmentes kakaó szárazanyag. Tejcsokoládé ese­Érdemes a hagyományokat követni a tapasztalt háziasszonyok tudják, hogy minden füstölt sonkafélét érdemes kicsoma­golás után alaposan, folyó víz­ben megmosni. A kedvezőbb ízhatás érdekében főzés előtt | célszerű fél-egy órára langyos vízben áztatni. Az esetlegesen kiázott ízeket a főzőlébe tett fűszerekkel egyedivé varázsol- I hatjuk. Érdemes a hagyomá­nyokat követni. Bizonyos táj­egységeken a mai napig a son­kalében főzik mega kolbászt is, de a tojást mindenképpen, amit aztán abban hagynak kihűlni, így veszi át azt a jel­legzetes füstölt „húsvéti" ízt. A maradék főtt sonka sokféle­képpen felhasználható. Lefa­gyasztani e füstölt termékeket tilos. Vásárláskor vegyük elő a szemüveget! a sonkákat célszerű becsoma­golt állapotban vásárolni, hi­szen a csomagoláson kötelező feltüntetni az összetételt, a gyártási időt. Szakértők sze­rint érdemes figyelni a címkén szereplő feliratokat: ha a vá­sárló azt a szót látja, hogy ha­gyományos (érlelt, füstölt), ak­kor biztos lehet benne, hogy a kiváló minőség mellett ízük, állományuk is megfelel az íz­lésének. A hagyományos főtt sonkánál az összetevők (a hú­son kívül) konyhasó és nát- rium-nitrit lehet, míg a gyors­pácolt terméknél akár tucat­nyi összetevővel, adalékanyag­gal is találkozhatunk. Egy ha­gyományos sonka akár 6 hó­napig is eláll, a gyorspácoltak néhány hétig. tén legalább 25 százalék összes kakaó szárazanyagot kell tartal­maznia a csokoládénak. Végül nem árt utalni arra sem, hogy mit is ünnepiünk húsvétkor. A húsvét a tavasz, a termékenység pogány dicsőíté­se, Krisztus megfeszítésének és feltámadásának ünnepe. Ekkor ér véget a 40 napos böjt, és kez­dődik a húsvéti lakmározás. Magyarországon a húsvétot az 1099-es Szabolcsi Zsinat óta ünnepük. A keresztény egyház Uturgiájában az előkészítő idő a nagyböjt, mely Jézus 40 na­pos sivatagi tartózkodásának emléke, régen hamvazószerdán kezdődött. Nagyböjtben sok he­lyen egy nap csak egyszer et­tek, olajjal vagy vajjal főztek. Zsírt és húst nem fogyasztottak, csak száraz növényi eledelt. A régi hevesiek által fogyasztott nagyböjti ételek - melyeket Cs. Schwalm Edit muzeológus mun­kájából ismerünk - a mai ember számára többnyire már ismeret­lenek, bár némelyik közülük ma is kedvelt. Mivel környékünkön minden faluban ütöttek olajat, az olajsajtolás után visszama­radt olajpogácsát, a „szak”-ot fel­használták emberi táplálkozás­ra is. Szakból készült a terület jeüegzetes, kedvelt böjti eledele, a zsufa vagy zsupa-leves. A meg­tört szakra forró vizet öntöttek, majd leszűrve többféleképpen készítették el. Tejjel, tojással ha­barták be, és leggyakrabban ke­nyeret „szegdeltek” bele. A legegyszerűbb böjti étel az olajos kenyér, a „hajában” sült krumpli, a savanyú káposzta volt. A laska búza- vagy rozs­lisztből gyúrt tészta, amelyet a tűzhely tetején megsütve, majd összetördelve forró vízzel leön­töttek. Kiszedve megöntözték olajjal, vajaljával, és mákkal vagy mézes mákkal ízesítve fo­gyasztották. A húsvéttal kapcsolatos egyéb praktikus tanácsainkat, ötleteinket lapunk 14. oldalán olvashatják. ■ Mennyit költ húsvétkor élelmiszerre? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Az egri dobósok is dobogón végeztek történelem Az országos döntőn nyolc hazai középiskola csapatai vettek részt Hétezer gazdától várnak idén támogatási kérelmet A túrkevei Ványai Ambrus Gim­názium csapata nyerte meg az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézete és Doktori Iskolája országos kö­zépiskolás történelmi versenyét kedden Egerben. A második he­lyen a budapesti Leövey Klára Gimnázium és Szakközépiskola, a harmadikon pedig az egri Do­bó István Gimnázium diákjai végeztek. A vetélkedőt, ame­lyet idén harmadszor rendeztek meg, ezúttal az első világháború kitörésének centenáriumához kapcsolódóan a „Ferenc Jóska, ej-haj háborút indított” - Ma­gyarország az első világháború idején címet viselte. Összesen 182 csapat küldte be a jelentke­Az egri dobósok a korábbi években nyertek, most harmadikok lettek zési lapját, az ország szinte min­den megyéjét képviselve a verse­nyen, mondta el a Hírlapnak Pap József, az EKF Történelemtudo­mányi Intézetének vezetője. Né­hány nevezés a határon túli ma­gyar középiskolákból is érkezett. A verseny három írásbeli for­dulóból és egy szóbeli döntőből állt, ez utóbbit rendezték ked­den a Líceumban. Az írásbelin a csapatoknak a problémameg­oldó képességre és a kreativi­tásra is hangsúlyt helyező fel­adatokat kellett megoldaniuk. A legtöbb pontszámot elért nyolc csapat került a döntőbe: Budapest, Eger, Heves, Miskolc, Pásztó, Szerencs, Túrkeve kö­zépiskoláiból. ■ G. R. mvh Megkezdődött a területa­lapú támogatási kérelmek be­adása, a gazdálkodók május 15-ig kérhetik az uniós pénzt különböző jogcímeken. A gaz­dák a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászainak és ka­marai tanácsadóinak segítségét is igénybe vehetik a kérelmek kitöltéséhez, benyújtásához. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesz­tési Hivatal ebben az évben is hétezer gazdálkodó igénylését várja, közel 180 ezer hektárra. A május közepi határidő lejárta után június másodikáig még lehetőség van módosítani az igényléseket anélkül, hogy ami­att pénzt vonnának le. Június 10. után már sem kérelmet beadni, sem pedig módosítani nem lehet, de csökkentett mértékű támoga­tást még kaphat, aki az emütett határidőkön túl, de addig a napig ad be támogatási kérelmet. Ebben az évben a területala­pún kívül 26 jogcímen lehet tá­mogatást igényelni. Ignácz Ba­lázs, a Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal Heves megyei kirendeltségvezetőjétől meg­tudtuk, figyelemmel kísérik a kitöltött kérelmek minőségét, iüetve a kitöltési folyamat lefu­tását. Készen állnak a szüksé­ges beavatkozásra, amennyiben bármely területen problémát látnak, ezért javasolják, hogy a kérelmeket minél hamarabb nyújtsák be. ■ T. B. > l 1 I I t l

Next

/
Oldalképek
Tartalom