Heves Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-12 / 86. szám

4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI 2014. ÁPRILIS 12., SZOMBAT A Kossuth tér visszatért közösségi terep A korábban lehangoló terület újra a város szívévé vált A sötétedés után fényárban pompázó szökőkút környéke minden bizonnyal az egyik legkedveltebb találkozóhelye lesz majd a városban élőknek Megint rendel háziorvos a Mátrai Erőműnél lőrinci Hosszú ideje húzódó probléma oldódhat meg hama­rosan: a tervek szerint május el­sején munkába áll dr. Fenyvesi Tamás háziorvos a Mátravidéki Erőműnél. A képviselő-testület megállapodott a gyógyítóval, így már „csak” a szerződést kell megkötni. Az önkormányzat vállalta a szolgálati lakás és a rendelő felújítását. Mint arról többször beszá­moltunk, a településrészen hosszú idő óta gondot jelent a folyamatos ellátás, így a város többi háziorvosa helyettesíté­sekkel végzi a körzetben élők gyógyítását. Sokan úgy tart­ják, „átok ül” a körzeten, mivel míg korábban akár évtizede­kig összeforrott egy-egy orvos neve a körzetével, addig az el­múlt időszakban folyamatosan cserélődtek a szakemberek. Volt, aki nyugdíjba vonult, volt, aki nem kedvelte meg a telepü­lést, s akadt, aki nem kívánta megindokolni távozását, egy fiatal orvos pedig - akit egyéb­ként nagyon kedveltek a bete­gei - sajnálatos módon idő előtt távozott az élők sorából. Víg Zoltán polgármester úgy vélekedik, szó sincs semmi­féle átokról; szerinte a legfőbb problémát a település szerke­zetéből adódó aránytalansá­gok okozzák. Az erőművi és az úgynevezett újtelepi rész együttesen sem képes biztosí­tani az ezernél magasabb kár­tyaszámot - azaz az ellátandó betegek számát -, miközben a város más részeiben nagyság­rendekkel sűrűbben élnek po­tenciális betegek. ■ Oldalszerkesztő: Tari Ottó Telefon: 06-30/556-3165. Hirdetési ügyekben: 06-20/950-3895. Hatvani kistérségi oldalunk legközelebb május 14-én jelenik meg. A szándék az volt, hogy is­mét régi pompájában tündö­köljön a hatvani Kossuth tér. De ne csak az épületek álla­gát tekintve, hanem szakrá­lisán is. Az első tapasztala­tok alapján a jelek biztatóak. Tari Ottó Úgy tűnik, a nagy nyüzsgés - a munkások ténykedése, az átmeneti „felfordulás” - véget ért a hatvani Kossuth téren, s az élet visszaterelődik a meg­szokott medrébe. Megszokás­ról azonban talán mégsem be­szélhetünk, hiszen az elmúlt hónapok során szinte teljesen átalakult a város szimbolikus közterülete. S bár vannak még előkészített és tervezett jelen­tős beruházások - egyebek kö­zött például a parókia felújítása vagy a városháza hőszigetelése -, a placc nagyjából elnyerte végső formáját. Am akad ennél sokkal fonto­sabb szempont is, amely a vá­rospolitika legfontosabb prio­ritásaként jelenítődött meg a sajtóban és a közbeszédben. Ez pedig az, hogy Hatvan főterét visszaadják eredeti rendeltetésének, a közösségi létformának. A tartalmi meg­újulással párhuzamosan zajlott a formai átalakítás. Utóbbihoz az elképzelések rendelkezésre álltak, ám - mivel milliárdok- ról beszélünk - szükség volt a politikai-gazdasági érdekérvé­nyesítésre (magyarán a haté­kony lobbizásra) is. És e szem­pontból sem panaszkodhatnak a Grassalkovichok városában élők. Annyi pénz érkezett a te­lepülésre, amire a nagyságren­det tekintve a kései hetvenes évek lakásépítési hulláma óta nem volt példa. Tíz éve a Kossuth tér még „csupán” egy salakos-pocso- lyás terület volt öreg, betegsé­gektől fenyegetett gesztenye­fákkal, cipősarkat veszélyez­tető aszfaltjárdákkal, az egyik végén omladozó kastéllyal, a A Kossuth tér déli részében a gyerekek már a hivatalos át­adás előtt birtokukba vették a játszóteret. Reggeltől sötétedé­sig óvodások és kisiskolások örömködnek a korszerű kész­ségek között, ha pedig másfajta szórakozásra vágynának, alig néhány méternyire ott a szökő­kút, amit éppen azért kötöttek a városi vízvezetékrendszerre, másikon meg - mondjuk ki bátran - szégyenfoltnak te­kinthető, balkáni hangulatú buszállomással és romos mozi­épülettel. Ronda volt a bíróság és a nagyposta objektuma is, a múzeum homlokzatát pedig védőállványokkal kellett ellát­ni a balesetek megelőzése érde­kében. Az évek során próbáltak kisebb-nagyobb intézkedések­kel javítani a helyzeten, de az eredmény legfeljebb részlege­sen javította az emberek kom­fortérzetét. Márpedig ez fontos szem­pont, mivel aki Hatvanban megfordul, főként a Kossuth téren jár. A helyiek, ha másért nem, ügyeik intézése végett, az átutazók meg a településszer­kezet adottságai miatt. hogy tapicskolás közben akkor se fenyegesse veszély a kicsiket, amennyiben esetleg lenyelné­nek néhány kortyot. A szülők­nek csupán egyetlen kifogásuk volt, nevezetesen, hogy a játszó­téren elhelyezett kavicsszemek gondot okozhatnak. Szabó Zsolt polgármester megígérte: a sódert rövidesen megfelelő aljzattal váltják ki. Az átalakulásnak ha nem is az első mozzanata, de jelképe­sen mindenképpen a kezdete volt a szovjet emlékmű eltávo­lítása. Ma már vélhetően azok sem ágálnak a diplomáciailag amúgy csöppet sem egysze­rű lépés ellen, akik korábban fenntartásokkal fogadták azt. Elég, ha kimennek a csobogó, a sötétedés után fényárban pompázó szökőkúthoz, hallják a gyerekek önfeledt kacagását a vízsugarak között vagy ép­pen a közeli játszótéren, netán ha látják a sétálgató felnőtte­ket. A padok megteltek, s az időjárás javulása nyomán ez alighanem még inkább így lesz majd. A kastélyban át­adták a vadászati múzeumot, a Hatvány Lajos Múzeumot is rendbe tették, a térkövezés elkészült, a volt buszpályaud­var helyén pedig május elején megnyílik majd a galéria-cuk­rászda... És ha mindezekhez hozzávesszük még a tervezett programok sorát, elmondható, hogy néhány száz négyzet- méteren mindenki megtalál­hatja a kedvére való időtöltési formát. Ami tehát korábban hosszú-hosszú ideig legfeljebb vágyálom volt, napjainkban is­mét valóság: újra közösségi te­reppé vált a Kossuth tér. A polgármester szerint sem kell a sóder Több helyen is turbó körforgalmat alakítanak majd ki a 21-es főúton utak Már ritkítják a növény­zetet, ami a legbiztosabb jele annak, hogy hamarosan el­kezdődik a 21-es főút Apc és Lőrinci közötti szakaszának négysávossá tétele. A Nemze­ti Infrastruktúra Zrt. tervei szerint a Vörösmajor-Selyp-Pe- tőfibánya bekötőút-21-es főút csomópontjában, valamint a Zagyvaszántó-Nagykökényes csomópontnál szintbeli, úgy­nevezett „turbó” körforgalom épül; Selypen gyalogos aluljáró is létesül, amely biztonságo­sabbá teszi egyebek között a Március 15. Gimnázium és Szakképző Iskolába járó diá­kok áthaladását is. (A helyiek vélekedése szerint jó lenne, ha a közelben lévő távolsági buszmegállók elhelyezésére és megközelíthetőségére is találnának a mostaninál meg­felelőbb megoldást, mert a számottevő forgalom miatt balesetveszélyes a keskeny útpadkán történő közlekedés.) A négysávossá tétel során a Szuha-patak felett vadátjárót létesítenek. (A turbó körfor­galom egy spirális vezetésű, többsávos körforgalom, ahol a párhuzamosan futó sávokat egy bordával választják el). A tervek szerint Lőrinci és Hatvan között 2016-ban folyta­tódik a 21-es négysávosítása. ■ Másfél hónapon át zárva tart majd az okmányiroda lőrinci A közigazgatási reform keretében június első hetétől a településen is kormányablak nyílik. Ez lehetővé teszi majd az „egyablakos” ügyintézést, ám az előkészületek során át­meneti intézkedésekre van szükség - tájékoztatta lapun­kat Imre Zsolt, a Hatvani lárási Hivatal vezetője. Elmondta: a kormányablak kialakításának időszakában, azaz április 15-e és május 31-e között Lőrinciben szünetel az okmányiroda mű­ködése. E másfél hónap során Hatvanban meghosszabbított nyitva tartással, reggel 8-tól este 8 óráig várják az ügyfele­ket a Balassi Bálint út 14. szám alatti okmányirodában. ■ Sikertörténet lesz a vadászati múzeum projekt Kizárólag az igények figyelembe vételével biztosítható a fennmaradás Cukorgyári múzeumot akarnak létrehozni Selypen A legmagasabb szakmai elvá­rásoknak is megfelel a Széche­nyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum - hangsúlyozták egybehangzóan a szakemberek az intézmény létrehozását értékelő megnyi­tón. Szabó Zsolt polgármester leszögezte: a projekt egyedi és különleges, amelynek az igé­nyeket figyelembe véve együtt kell működnie a környezetével, mert csak így lehet biztosítani a fennmaradását. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint a legjobb muzeológus szakemberek összefogásának és a megfelelő menedzsment­nek köszönhető, hogy eredmé­nyes lett a beruházás, Csornai Boldizsár, a Nemzeti Örökség­védelmi Központ igazgatója szerint a vadászati múzeum igazi sikertörténet lesz. Hecker Kristóf, a Széche­nyi Zsigmond Vadászati Mú­zeum igazgatója az intézmény turisztikai értékét emelte ki. Amiként azt elmondta, az in­tézmény a múzeumpedagó­giai foglalkozások mellett - az egyetemekkel kötött együtt­működés keretében - tovább­képzési központként is üzemel majd. Lesznek itt megújuló idő­szaki kiállítások, s természete­sen kapcsolódnak a Múzeumok Majálisa és a Múzeumok Éjsza­kája rendezvényeihez is. ■ A SELYPI CUKORGYÁR 108 éves fennállása során több ezer munkavállalót foglalkoztatott. Sokan mai is Lőrinciben élnek, és közülük egyre többen gon­dolják úgy, hogy nem nézhetik tétlenül egykori munkahelyük teljes feledésbe merülését. Ter­vezik, hogy a még fellelhető re­likviákból múzeumi szobát ren­deznek be. Általános vélekedés szerint ennek méltó helye lehet­ne a városi művelődési házban, amely a hajdani gyári kultúr- házban működik. Az elképze­lést Víg Zoltán polgármester - aki annak idején szintén cu­korgyári dolgozó volt - maga is támogatja. Elmondása szerint kellő civil összefogás esetén az önkormányzat vezetése - már csak a településrész ipari ha­gyományai előtti tiszteletadás­ból is - valószínűleg egyhangú­lag az ötlet mellé állna. A szervezők várják azon volt munkavállalók, illetve hozzá­tartozóik jelentkezését, akik otthonukban őriznek valami­lyen cukorgyári emléket - ré­gi fényképeket, termékeket, iratanyagot és egyéb rekvizí- tumokat és mindezeket szí­vesen felajánlanák a majdan megvalósuló múzeum részére, jelentkezni személyesen a volt cukorgyárban lehet április 24- én 15 órakor, de a csatlakozók írásban is közölhetik felajánlá­saikat a városi újság címén. ■ A legjobb muzeológusok összefogása révén lett eredményes a beruházás

Next

/
Oldalképek
Tartalom