Heves Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-10 / 84. szám

2014. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI KÖRKÉP Bátrabban tervezett a képviselő-testület nagyréde Mint megtudtuk, a 2014. évi költségvetésében bátrabb fejlesztési terveket fogalmazott meg az ön- kormányzat: többek között befejezik majd a ravatalozó felújítását, illetve megkezdik az egészségház kialakítását. Mindezeken túlmenően nem várnak tovább a pályáza­tokra, hanem saját erőből igyekeznek felújítani a bel­területi utakat. ■ S. B. S. Megnyílt a megújult Erzsébet Gyógyszertár gyöngyös Tegnap tartották a megújult, Kossuth Lajos utcai Erzsébet Gyógyszer- tár hivatalos megnyitóját. A patika ez év márciusától áll a város egészségügyi szolgálatban. Az ünnepsé­get követően - a „Fedezze fel megújult gyógyszertárát, kérdezze gyógyszerészét!” kezdeményezés keretén be­lül - a betegeknek és vásár­lóknak lehetőségük nyílt megismerni a patikát, vala­mint az ott dolgozó gyógy­szerészeket. ■ S. B. S. Vért adtak a „Kéri” diákjai és dolgozói egér Az Egri Kereskedel­mi, Mezőgazdasági, Ven­déglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégiumban megtartották az immár hagyományosnak számító „Diákvér” elnevezésű vér­adást. Az eseményen több mint félszáz résztvevő jelent meg. A donorok nagy részét a Pozsonyi úti intézmény tanulói, dolgozói adták. Az iskola jóvoltából külsős véradók is részt vehettek a „Diákvéren”. ■ S. B. S. Sokan tartották oda a karjukat Pártok, voksok, választók a politológus szemével A legnagyobb pozitívum a kisebb parlament Hacsi Lajos politológus úgy véli, nem volt elég erős igény a kormányváltásra, amely tényt látszanak igazolni a részvételi adatok is. Képünk illusztráció. Az április 6-i választás vég­eredménye leghamarabb szombaton derül ki, s a nagy kérdés az: lesz-e kétharma­dos többség. Hacsi Lajos poli­tológust kértük elemzésére. Pócsik Attila Az új választási eljárásról szó­ló törvény alapvetően határoz­ta meg az április 6-i szavazást. Nem véletlen, hogy sokan hi­vatkoznak az új jogszabályra, ha az eredmény kerül szóba. Hacsi Lajos politológus kérdé­sünkre úgy fogalmazott: több változásról is szólni kell ennek kapcsán, ilyen például a kam­pánycsend eltörlése.- E döntés nem okozott gon­dot, sőt, az internet világában már időszerű is volt - mondta. - Fontos kiemelni, hogy ezút­tal egy fordulóban döntött az ország, s ezt sokan talán nem vették figyelembe, s esetleg ar­ra gondoltak, hogy - amiként a korábbi években - most is lesz lehetőség a korrekcióra. Úgy vé­lem, tudatosítani kellene, akár már a középiskolai oktatás so­rán is, hogy megváltoztak a „játékszabályok”. A legnagyobb pozitívum azonban minden­képpen a kisebb, 199 fős parla­ment. Ha nemzetközi példákat nézünk, elmondhatjuk: egy ak­kora országnak mint a miénk, ekkora országgyűlés „dukál”. Hacsi Lajos kiemelten szólt a töredékszavazatok jelentő­ségéről. Az új törvény szerint ugyanis ennek minősül a győz­tes jelölt minden olyan szavaza­ta is, amely már nem szüksé­ges a mandátum megszerzésé­hez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazat- szám. Azaz immár a mandátu­mot szerző jelölt szavazataiból is a „felesleg” az országos listá­hoz járul hozzá.- Sokan összekeverik, de nem a szavazatok, hanem a mandátumok kétharmadáról van szó - emelte ki a politoló­gus, hozzátéve: korábban nagy vitát váltott ki a határon túli hacsi Lajos a Hírlap kérdésére kiemelte: az új választási tör­vény értelmében a 750 kopogta­tócédula, azaz ajánlószelvény helyett 500 aláírás elég volt a jelöltállításhoz, s e változás ked­vezett a kisebb pártoknak. - Be kell látni azonban azt, hogy ko­molytalan tényezők is indultak a választáson. Van jelölt, aki magyarok szavazati joga, amely a szakértők szerint egy-két mandátumot jelenthet. Annyit, amennyin jelenleg a biztos két­harmados többség múlhat.- Az új rendszerre fel lehetett készülni, ma már kiváló mo­dellszámítások léteznek, ame­lyeket alkalmazni tudnak a mandátumbecsléshez. Kiderült az is: a közvélemény-kutatáso­kat komolyan kell venni, s fo­lyamatosan, hónapokon keresz­tül követni kell az adatokat. Az Amerikai Egyesült Államok­ban például, ha a jelölt népsze­rűsége akár csak egy száza­lékot is csökken, addig senki nem megy haza a kampány­stábból, amíg ki nem találtak valamilyen választ erre. Per­sze, a legjobb közvélemény-ku­tatás mindig a választás... Az eredményekről szólva Ha­mindössze 15 szavazatot kapott vasárnap, noha félezer szignót gyűjtött össze. Az emberek nem érzik az aláírás jelentőségét, úgy gondolják, mindennek nincs következménye. A válasz­tóknak tehát meg kell tanulni azt is, ne osztogassák bárkinek a szignójukat, csak a valóban komoly jelölteknek. esi Lajos hangsúlyozta: a bal­oldali összefogás illúziót kerge­tett a kormányváltás céljával, a választási adatok is mutatják, a reális cél a kétharmados kor­mánytöbbség megakadályozá­sa lett volna.- Az eredmény tükrében el­mondható: a kormányváltás irreális cél volt, ezért oly nagy most a kudarc. Ezt mutatják a részvételi adatok is: kormány- váltó hangulat esetén a válasz­tópolgárok legalább 70 szá­zaléka elment volna szavazni- hangsúlyozta a szakember.- A Jobbik szereplése a megyé­ben nem meglepő: itt indult a pártelnök, s Mirkóczki Ádám indítása is jó döntés volt. Lé­nyeges, hogy konszolidálódott a párt retorikája, sokkal jobban találták meg a fiatalokat, mint a baloldal. Ahhoz persze, hogy igény van a Jobbik üzenetei­re - legyen szó a munkahely- teremtésről vagy a közbizton­ságról hozzátartozik a régió társadalmi, gazdasági helyzete is. Fontos még, hogy rengeteg energiát fektettek a kampány­ba, amihez pénzük és emberük is volt. Lényeges szólni a rejtőz­ködő szavazókról is: sokan még nem vállalták, hogy a Jobbikra voksolnak majd. A következő választásnál ez már aligha lesz így... - tette hozzá. A kis pártok komolytalan tényezőknek bizonyultak Kinek a felelőssége? vajon hol a helye egy kis­kamasznak késő este? Természetesen otthon, az ágyában. Az pedig, hogy kinek a kötelessége ezt ellenőrizni, ne adj’ isten számon kérni, szintén egy­értelmű: a szülőnek. a címben feltett kérdés tehát eleve költői. Nyilván­való, hogy a felelősséget annak kell vállalnia, aki annak idején magát a gyer­meket is vállalta. És ez alól nincs kibúvó, nem lehet kifogásokat, kiskapukat keresni. A hatóságok, szo­ciális hálót biztosító szer­vezetek ebben az esetben legfeljebb csak büntetni tudnak, fülön fogják a kis csellengőket, vigyázni azonban nem fognak rá­juk anyjuk, apjuk helyett. Merthogy az a szülők dol­ga. Mint ahogyan az is az ő dolguk, hogy megfelelő környezetet teremtsenek otthon, ahonnan az épp­hogy felcseperedő fiata­loknak eszükbe sem jut elkóborolni esténként. de ne legyünk álszentek, a világ egészen másképp működik. Bőven akadnak olyan családokj?), ahol a gyerekkel leginkább csak addig törődnek szülei, amíg felveszik az utánuk járó jut­tatásokat. Egyébként pedig valójában nem is érdekli őket, hogy merre jár, mit csinál. Hogy esetleg vala­mi baja esik, baleset éri? Ugyan már! Ráadásul sok esetben maguk a szülők sincsenek otthon. Hogy mi­lyen okokból, szinte mind­egy. Fontosabb, hogy any- nyiban sem gondoskodnak saját csemetéjükről, hogy megszervezzék a felügyele­tét, akár nagyszülők, szom­szédok segítségét kérve. az igazi kérdés tehát sok­kal inkább az, hogy a most felügyelet nélkül csellengő gyerekek milyen mintát látnak, mit fognak követni. S végső soron ők maguk milyen szülők lesznek? „Körkapcsolás” a tárgyalótermekben: jön a távmeghallgatás teszt Olcsó, gyors és hatékony lehet a kamerák segítségével tartott tárgyalás - nem kell utaztatni a rabokat eger-budapest A napokban a Fővárosi Törvényszéken mutatta be Pintér Sándor bel­ügyminiszter az úgynevezett távmeghallgatási rendszert. Ennek lényege, hogy a bírósá­gok és a büntetés-végrehajtási intézetek között videokapcsola- tot építenek ki, így a tanúként idézett fogvatartottakat nem kell elszállítani a tárgyalások színhelyére, ami az esetek többségében az ország másik részében található. Maga a tár­gyalás ugyanúgy zajlik, mint­ha minden érintett a teremben lenne: a felek egy kivetítő segít­ségével látják is egymást, s ter­mészetesen ügyvédek is jelen lehetnek megbízóik oldalán. A rendszer egyelőre teszt­üzemben működik az egyik budapesti büntetés-végre­hajtási intézet és a Fővárosi Törvényszék között, a cél az, hogy négy éven belül minél több intézményben kiépítsék. Elképzelhető az is, hogy a jö­vőben nemcsak a fogvatartot- takat, hanem más tanúkat is videolánc segítségével hall­gathatnak meg a bíróságok. A tanúk az úgynevezett hite­les helyekről (tehát ahol hiva­talosan is igazolni tudják az ott lévők kilétüket) kapcsola­tot teremthetnének a kame­rák segítségével azzal a bíró­sággal, ahová behívták őket, így gyorsabban, és a jelenlegi­Az új rendszer segítségével sok esetben elkerülhető a személyes jelenlét nél jóval olcsóbban lennének befejezhetők a tárgyalások. A perek jelentős részében rengeteg tanút kénytelenek meghallgatni a bíróságok, az ő utazási költségeiket a ra­bokéhoz hasonlóan az állam viseli, ezek a kiadások len­nének megtakaríthatók az új rendszer elterjedésével. A távmeghallgatásra Eu­rópában számos példa van. Észak-írországban húsz bíró­ságon és több büntetés-végre­hajtási intézetben használják, de Spanyolországban és Len­gyelországban is kamerarend­szerrel látták el a tárgyalóter­mek egy részét. ■ M. B. Százmilliók szállításra Magyarországon jelenleg csaknem húszezer embert tar­tanak fogva a büntetés-végre­hajtási intézetekben. A bünte­tés-végrehajtás teljes költség- vetéséből (ami mintegy negy- venmilliárd forint évente) igen jelentős összeget tesz ki a „fu­varköltség”, azaz a rabok szállítása az intézetek, vala­mint a bíróságok között. 2011-ben például 86 732-en utaztak rabomobillal (egy sze­mély akár több mint húsz al­kalommal is) valamilyen ok miatt, mindennek a teljes költsége több százmilliós nagyságrendű. P * * 1 t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom