Heves Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-05 / 54. szám

2014. MÁRCIUS 5., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP HÍRSÁV Lali senkinek se közömbös karrier Abasárról származik a népszerű tv-sorozat főszereplője Ismert egriek más szerepben A szűrés életet menthet ran érdeklődnek felőlem a betérők. De nem én vagyok ám az egyedüli abasári sze­replője a sorozatnak. Magyari Máté fotós barátom korábban szintén részese lehetett a pro­dukciónak. ■ Az interneten egy hónap alatt több mint 3 millióan nézték meg a Lali Pop című számát.- Milyen előnyeit és hátrányait tapasztalta már ismertségé­nek?- Azt veszem észre, hogy Lalit mindenki szereti. Kap­tam már olyan visszajelzése­ket nézőktől, hogy életükben az az egyetlen örömforrás, hogy nézhetnek minket es­ténként, mert felvidítjuk őket. Főleg az én hülyeségeimen- válaszolta nevetne. - Imá­dom, hogy az embereknek mindig van hozzám egy ked­ves szavuk, mosolyognak, ha találkozunk valahol. Nincs olyan nap, hogy ne állítaná­nak meg az utcán: egy autog­ramért vagy egy közös fotó kedvéért. Úgy gondolom, jól kezelem a népszerűséget, és nagyképűség nélkül mond­hatom, hogy körülöttem van a legnagyobb őrület. Lali senkinek sem közömbös. De, hogy ne „szálljunk el”, ahhoz a csatornánk szakemberei is nagy segítséget nyújtanak. Azért azt hozzáteszem, hogy nem mindig van jókedvem nekem sem, de senkinek nem szeretnék éiftiatt csalódást okozni. Az biztos, hogy a ma­gánéletem megszűnt, bármit teszek, azonnal felkerülhet az internetre, így a párkeresés sem egyszerű...- Legutóbb egy gyöngyösi kézi­labdameccsen tűnt fel. Mindösz- sze ennyiben mutatkozik meg a sport iránti elhivatottsága?- Nem járok meccsekre, őszintén szólva akkor lát­tam először játszani a B. Braun Gyöngyös csapatát. Ezzel együtt a sport mindig is előkelő helyen szerepelt az életemben: a szüleimmel a kosárlabda iránt rajongunk inkább, nagy Körmend-druk- kerek vagyunk, és korábban versenyszerűen fociztam is, bármily hihetetlen. EGER Az Ezüstidő Szabadidős Egyesület a napokban 6. al­kalommal rendezte meg az Ismert egriek más szerepben című zenés műsorát. A szó­rakoztató programban közel 30 egri közéleti személyiség lépett fel. A Bartakovics Béla Közösségi Ház közönsége el­ismerő tapssal jutalmazta a különböző végzettségű, fog­lalkozású és korú előadókat. A szervezők Zeller Ferenc festményével köszöntötték a Pro Agria díjas Kelemen Csaba színművészt. ■ B. K. Fotók és festmények a galériában párád Ez évtől a Tűzoltó Ga­lériában parádi és környék­beli művészek alkotásaiból készült kiállítások kapnak helyet. Március 1-jén nyílt meg a Mátraalja télen című kiállítás, ahol „Mátraalján” készült téli fotók és fest­mények láthatók. A tárlat március 30-ig látogatható. A szervezők tervei szerint a későbbiekben a többi évszak­hoz kapcsolódva is rendez­nek hasonló kiállítást. ■ B. K. Szűréssel az egészségért sírok A Parádfürdői Állami Kórház Egészségfejlesztési Irodájának (EFI) szervezé­sében az elmúlt hetekben és több településen is szer­veztek ingyenes szűrőprog­ramokat a háziorvosokkal együtt. Koleszterin- és vér- cukoráKíhtet mértek', Vérnyo­mást ellenőriztek. Sírokban március 6-án a dr. Kristofori György körzetébe tartozók vehetik igénybe a vizsgálato­kat. ■ B. K. Bunyós Pityu vált Lali „második apukájává”: szoros a kapcsolatuk az 1988-BAN született, huszonöt esztendős fiatalember az ikrek jegyében született. Lali a Hírlap­nak azt is elárulta, hogy a ked­venc étele a pizza, és - nem vicc! - legtöbbször vizet iszik, viszont, ha a barátaival bulizni támad kedve, akkor pálinkát fogyasztó legszívesebben. Ze­nei irányzatok közül, talán nem meglepő, hogy a mulatóst része­síti előnyben. Sokan ismerhetik máraz internetes videomegosz- tó portálon bő egy hónap alatt több mint hárommilliós nézett­séget produkáló Lali Pop című számát. Tanítómestere Bunyós Pityu, akivel a sorozat kezdete óta szoros kapcsolatot ápol. Szinte a „második apukája" lett a közös munka alatt. Klímaszerelőből vált az Éjjel-nappal Budapest című tv-sorozat egyik legnép­szerűbb főszereplőjévé. A Csóró Laliként ismert bo­hém fiatalember Abasárról indult a rivaldafénybe. Szomszéd Eszter- Mivel foglalkozott mielőtt be­került a sorozatba? Miért dön­tött úgy, hogy változtat eddigi életén?- A testvéremmel koráb­ban jelentkeztünk egy másik reality showba, a Való Világ­ba is, de nem kerültünk be a műsorba - akkor Gigi és Béci vált befutóvá -, de talán nem is baj. Vélhetően akkor most nem lehetnék itt. A hosszas válogatók során figyeltek fel rám, majd értesítettek, hogy lenne egy ilyen sorozat, ami­hez szereplőket keresnek. A középfokú tanulmányaimat a gyöngyösi Vak Bottyán ja­ms Katolikus Műszaki és Közgazdasági Középiskolában végeztem, és mivel édesapám és édesanyám is diplomás emberek, szerették volna, ha én is tovább tanulok. Ezért jelentkeztem a Miskolci Egye­temre gépészmérnöknek, de rájöttem, a tanulást nem nekem találták ki. Három hó­napig bírtam. Utána egy ideig szerencsét próbáltam Angliá­ban is, de az sem jött be. Négy évig dolgoztam lakossági klímaszerelőként, ezután köl­töztem a fővárosba.- Mennyi időt tölt Abasáron? Mi­lyen a megítélése a települé­sen?- Nagyon keveset vagyok már otthon, csupán egy-két havonta tudok hazalátogatni, mivel minden Budapestre köt. Ott élek, és már ott vannak a barátaim. Azt, hogy mit gon­dolnak rólam az emberek pe­Lali mindenkivel megtalálja a közös hangot. Gyöngyösön találkoztunk vele dig nem igazán érdekel - nem szabad minden véleménnyel foglalkozni -, de úgy tudom, alapvetően pozitív a meg­ítélésem. A szüleim Gyöngyö­sön egy viszonylag központi helyen működtetnek üzletet, sokan ismerik őket, és gyak­JEGYZET SIKE SÁNDOR Szándék kell a megoldáshoz A középiskolák is megkap­ták azoknak a nyolcadikos tanulóknak a listáját, akik hozzájuk jelentkeztek. Ettől azonban sokkal okosabbak nem lettek, mert a közpon­tosított rendszer úgy mű­ködik, hogy a diákok által megjelölt sorrendet nem láthatják. Az ilyen mértékű centralizációnak persze oka volt. Valamikor - nem is oly rég - erősen elharapódzott ugyanis a továbbtanulási „ethnobiznisz”, ami annyit jelent, hogy az oktatási in­tézmények mindenféle trük­kös módszerekkel jó előre igyekeztek feltölteni a tanu­lói létszámot. A különféle, az iskolák által meghirdetett tanulmányi versenyeken szereplő diákok előzetes felvétele például látszólag jutalmat jelentett a pályaválasztás előtt álló di­áknak a jó szereplésért, való­jában azonban az intézmény azon törekvését leplezte, hogy mielőbb biztonságban szerette volna tudni a szep­temberi tanévkezdést az adott középiskola. De ez a módszer csak egy volt a sok közül, s hogy ilyen „trük- kökhöz” folyamodtak - a csökkenő gyereklétszám is­meretében - el sem ítélhető. HASZNOSSÁGA MELLETT mim denféle központosításnak vannak azonban súlyos ve­szélyei. Ebben az esetben pél­dául az, hogy az információk összessége csak a felvételiket intéző centrumban áll ren­delkezésre, az alrendszerek csak részismeretekkel ren­delkeznek. A hiány pedig bi­zonytalanságot, tanácstalan­ságot szül, pedig már a szep­tembert kellene tervezni. Ehhez tudni kell, hogy hány osztály indul, mennyi tanár­ra, tanteremre lesz szükség, felvenni, vagy elbocsátani kell a pedagógust. Súlyos eg­zisztenciális kérdések ezek. megoldás IS biztosan van a problémára. Talán csak a po­litikai szándék meglétét kell még kivárni valahogy... □kezdődött a munka a „babaszobában” film Gyümölcsöző a kapcsolat az egri főiskola és a Kepes Intézet között Huszonötmillió forint az idegenforgalmi adóból Az Eszterházy Károly Főiskola mozgókép és médiaismeret sza­kos hallgatóinak munkáját segíti az a műterem, amelyet a napok­ban adtak át az egri Kepes Inté­zetben. Dr. Liptai Kálmán rektor felidézte: nem újkeletű a kapcso­lat a két intézmény között, már az első találkozásnál kiderült, közös nyelvet beszélnek.- Egyértelmű, hogy az inté­zet partner azon az úton, ame­lyet a főiskola kijelölt - mondta, hozzátéve: nem is álmodhatnak ennél gyümölcsözőbb együtt­működésről. Dr. Szíjártó Imre, a Mozgó­képkultúra Tanszék vezetője kö­szöntőjében úgy fogalmazott: az átadott műterem, amit a szak­mabeliek csak „babaszobának” neveznek komoly fejlesztés, s nem is játszani fognak benne, hanem keményen dolgoznak majd. A lakásbelsőnek kiala­kított helyiség egy belső fallal körülhatárolt tér, amely lehető­vé teszi, hogy a hallgatók vilá­gítási, kamera- és színészveze­tési gyakorlatokon vehessenek részt. A fejlesztés jól kiegészíti a tanszék által gondozott szakok eddigi gyakorlóhelyeinek sorát, egy animációs műterem is lesz. Az átadóünnepség után el is s kezdődött a munka, Koltai La- g jós operatőr, rendező, a Mozgó- | képkultúra Tanszék egyetemi % docense tartott mesterkur- £ zust. ■ P. A. Koltai Lajos tartott elsőként mesterkurzust az átadott új műteremben szilvásvárad Az önkormány­zat ismét fogadást rendezett az elmúlt esztendőben legtöbb adót fizető cégek képviselői ré­szére. A helyhatóság minden évben így mond köszönetét az elmúlt évi befizetésekért, a hozzájárulásokért, amelyek hozzásegítették a községet a beruházásokhoz, pályázati ön­rész biztosításához. Szaniszló László polgár- mester elmondta, önerőből újították föl a Dózsa György utcát és egy hozzá kapcsolódó útszakaszt, s elkészült a rava­talozó is. Negyvenmilüó forint­ból - ebből 20 millió forint volt a pályázati támogatás - új Civil Ház épült. Ez évben felújítják a lókai utcát, önerőből elkezdik a községháza építését, pályázati segítséggel felújítják a parko­kat, valamint megvalósul a kor­mányzati lovas projekt. A falu idegenforgalmi adóbe­vétele tavaly meghaladta a 25 millió forintot. A településen a vendégéjszakák száma megha­ladta a 100 ezret, ebből közel 72 ezer volt adóköteles. Az éllovas szálloda ezen adónemben közel hétmillió forintot fizetett, 4,6 millió forint iparűzési adóval kiegészítve. Az iparűzési adó­bevétel 39,6 millió forint volt, gépjárműadóból közel 12 millió forint folyt be a kasszába, utób­bi összeg hatvan százalékát to­vábbították az államnak.« T. B. i A 1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom