Heves Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-08 / 57. szám

2014. MÁRCIUS 8., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍRSÁV Rákóczi-lap, Munkácsy-kép egri elsőségek Új kötetben a régi magyar Athén gyöngyszemei A szellemi élet számos terü­letén dicsekedhet élvonalbeli helyezéssel a hevesi megye- székhely. A történeti tények szerepelnek a hamarosan olvasók elé kerülő kötetben, amelyben egri elsőségekről is ír Kiss Péter levéltáros. Szilvás István Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének színvázlata látható a háttérben Szmrecsányi Miklós lakásán Egy-egy történelmi esemény értékelésében és megítélésé­ben rendkívül nagy jelentősé­ge van annak, hogy létezik-e olyan hiteles kordokumentum, amire a téma kutatói nyugodt szívvel támaszkodhatnak. Ha a Rákóczi-féle szabadságharc históriáját nézzük, akkor ott van például annak a korabeli újságja, amelynek első ismert száma Mercurius Hungaricus címmel, „Agria 30. Maji” kelte­zéssel jelent meg 1705-ben. A honi kultúrtörténet ki­emelkedő értékeit figyelembe véve Eger, mint az egyik ma­gyar Athén, valójában azok kö­zé a meghatározó szellemi köz­pontok közé tartozik, amely az élet számos területén dicseked­hetett élvonalbeli helyezéssel. Ezeket az úgynevezett „első­ségeket” vette számba a közeli | napokban megjelenő kötetében í Kiss Péter, az egri érseki levél- J tár levéltárosa. Ezek egy részét I tulajdonképpen már régebben feltárták mások, közülük töb­bet viszont a könyv szerzője kutatott ki. Az Egerben az elsők között című kiadványban olvasha­tunk például olyan közismert dolgokról is, hogy Pyrker János László egri érsek 1828-ban itt alapította meg az ország első magyar nyelvű tanítóképzőjét, de 1769-ben itt, a mai hevesi megyeszékhelyen indult, s mű­ködött az első magyar orvosi iskola is. S ha már szó volt a Rá­kóczi korabeli újságról, akkor - az ugyancsak egri Szecskó Ká­roly kutatásai nyomán - íme, .egy másik hasonló érdekes adalék: ebben a városban szü­letett meg az első magyar nyel­vű nyomdai szaklap is. Az egri elsőségek közül egyébként több is meglehető­sen szorosan kapcsolódik a Lí­ceum történetéhez. így például az, hogy ez volt az első olyan magyarországi épület, ame­lyet építtetői eleve egyetemnek emeltettek. Ennek köszönhető­en Magyarországon - megelőz­ve a Pozsonyból Budára áthe­lyezett egyetemet is - 1773-tól e történelmi településen zajlott először rajzoktatás. Az is az iga­zolt tények közé tartozik, hogy az Eszterházy-gyűjtemény után 1812-től Egerben rendez­tek másodikként nyilvános festménykiállítást. Ehhez kap­csolódó érdekességként tart­hatják számon a kutatók azt is, A rövidesen kiadandó, s össze­sen tizenhat témakört ismertető munkának lényegében az a leg­fontosabb célja - összegezte vé­gül az egri elsőségekről szóló művében Kiss Péter levéltáros -, hogy a kutatási anyagokat feltárja, majd pedig egybegyűjt­hogy az érseki palota déli száv nyát már az építésekor eleve képtárnak szánták. Ezen a kiál­lítóhelyen kapott helyet Pyrker János László érsek korlátozot­tan látogatható képgyűjtemé­nye, amelynek nagyon értékes műalkotásai adták tulajdon­képpen az 1846-ban megnyílt Magyar Nemzeti Múzeum első bemutatójának az anyagát. To­vábbi képzőművészet-történeti különlegességnek számít, hogy 1937 és 1948 között az egri Li­ve láttassa és ismertesse meg az érdeklődő közönséggel a leg­többször említett elsőségeket. Nem utolsósorban pedig az, hogy kiegészítőként felhasznál­ható legyen a helytörténeti, va­lamint az iskolai oktatásban egyaránt. ceumban volt látható az ország­ban először Munkácsy Mihály Honfoglalás című csodálatos festményének két legjobban ki­dolgozott színvázlata. Bár nem úttörő jellegűnek, de minden kétséget kizáróan élvonalbeli létesítménynek szá­mított a maga korában az egri csillagvizsgáló torony, amely­ről annak idején, 1781-ben azt írta a korabeli magyar nyelvű sajtó, hogy az egri „Nézőto­rony... idejére nézve... a har­madik”. A kötet szerzője, Kiss Péter teszi közzé, hogy - a ko­rábbi ismeretekkel szemben - az 1793-ban létesített Főegy­házmegyei Könyvtár valójában nem a második, hanem „csak” a hatodik nyilvános bibliotéka volt az országban. Ez azonban természetesen semmit sem von le megyeszékhelyünknek a ho­ni művelődéstörténetben elfog­lalt kiemelkedő helyéről. A helytörténetet és az oktatást is szolgálja a kötet Tárlat nyílik helyi alkotók munkáiból FELSŐTÁRKÁNY Idén is meg­rendezik a helyi amatőr és hivatásos alkotók kiállítását. Várják azok jelentkezését, akik tavaly is részt vettek a tárlaton, illetve mindazokat, akik szívesen bemutatnák saját készítésű tárgyaikat a közönségnek. Jelentkez­ni március 25-ig lehet a 36/785-367-es telefonszám tárcsázásával. ■ P. A. Már csak a szalagot kell átvágni az ovin ostoros Hamarosan átadják a megújult óvodát. A mun­ka már elkészült: a projekt keretében új csoportszobát, illetve a működéshez el­engedhetetlenül szükséges helyiségeket alakítottak ki, továbbá korszerűsítették a fűtést is. A felújításon túl akadálymentesítés történt, aminek köszönhetően az intézményben cseperedő 73 gyermek és 10 dolgozó napjai egy a XXI. századi kö­vetelményeknek megfelelő, korszerű óvodában telhet­nek a jövőben. ■ P. A. Érseki találkozás a pápákkal a sétán EGER Folytatódik az Egri Lo­kálpatrióta Egylet Téli séták egrieknek című sorozata. Ma délelőtt a 157. rendezvényre várják az érdeklődőket, akiknek dr. Ternyák Csaba érsek mesél találkozásairól a pápákkal. A helyszín a Bar- takovics Béla Közösségi Ház lesz, ide várja a sétálókat dr. Renn Oszkár főszervező, sétavezető 10 órára. Jövő szombaton Berecz Mátyás, a vármúzeum igazgatója me­sél a vár felújításáról. ■ P. A. Dr. Ternyák Csaba mesél JEGYZET TARI OTTÓ A világ összes bokrétája édesanyák, létezésünk első levegővételének tanúi, ki másnak is járna első szál virágunk? Kiknek keze hűs volt forró homlokunkon, s langymeleg, ha hógolyózás­tól dermedt ujjainkat simo­gatta, vagy ha épp ránk adta patyolat ingecskénket... Elér- zékenyülve nyújtjuk most át a legeslegszebb rózsát. Soha nem akarjuk megszokni az érzést, amit hálás pillantáso­tok jelent a számunkra. Mert úgy megköszönni valamit, ahogyan Ti tudtok, nem tud­hat más, senki, soha. ASSZONYOK, SZERETŐK, KED­VESEK! A következő csokor a Tiétek! Legyen vörös, akár a vér, vagy mint az ég alja a megszelídült vihar után! Mert amennyire kín a sze­relem, olyan édes a másikra lelés! Mi lenne velünk forró leves nélkül? Bokrétánk kó­róvá száradna a forrásvíz híján, napsugaratok nélkül elfonnyadna a májusi orgo­na. Üljetek mellénk! nagymamák, Ti bennünket mindig megértő, cinkos nagyik! Áldjon meg benne­teket ezerszer az Élet, mert reszkető kezetekben is több erő van, mint a mi akárhány mozdulatunkban! Ha a me­ző összes búzakékjét elétek terítenénk, az a szőnyeg se lenne olyan puha, mint ami­lyet megérdemelnétek! NŐVÉREK, HUGICÁK, FÉLTETT testvéreink! Legszíveseb­ben pipacsot tűznénk a hajatokba, akár egy tündér­mese gáláns hercege. Ti, a sokszor visszakönyörgött gyermekkorunk pótmamái és bizalmasai! Felnőttként meg - mert sajnos néha ülepen rúgja a sors a halan­dót - biztos támaszaink, ha éppen könnyeznénk. Mi sza­vak nélkül is megértjük egy­mást. Beszélgessünk hát! És ti, barátok, szomszédok, kolléganők, ismerősök, me­rüljetek el a többi szirom­ban! Pázsitunk puha, ker­tünk végtelen, férfiszívün­kön csak máz az a kéreg! Elményszerű tanulással is motiválnak dobó gimnázium Egy héten át minden tantárgyat érintenek az előadások Újra előzetesben a nánai rablás két gyanúsítottja Hatodszor rendezték meg a hé­ten az egri Dobó István Gimná­ziumban a Dobós Tudományos Napokat. Az alkaloidra ebben az esztendőben is rengete­get készültek mind a tanárok, mind a diákok. Színes és vál­tozatos programok vártak a résztvevőkre. Az előadások, tárlatok, versenyek mindig az aktuális év eseményeihez kap­csolódtak: így idén a történe­lem szekcióban szó volt a holo- kausztról, amelyről Pécsi Tibor, a Holokauszt Központ oktatási referense beszélt a középisko­lásoknak, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jubileuma alkalmából plakát­kiállítás nyílt az intézmény­ben, továbbá csapatvetélkedőt is szerveztek ebben a témában.- Nagyon fontosnak tart­juk, hogy az iskolánkban ta­nuló gyermekeink ne csak a tananyagot tanulják. Az ilyen programokkal az a célunk, hogy tágítsuk a látókörüket, s bővítsük ismereteiket - fogal­mazott lapunknak Csontosné Mészáros Katalin, a gimná­zium igazgatója. - Az előadá­sok minden tudományterületet érintenek, így talán még a pá­lyaválasztás előtt állók dönté­sét is meg tudjuk könnyíteni. Már megtapasztaltuk, hogy az élményszerű tanulás sokkal motiválóbb, s a diákok is nyi­tottabbakká válnak. ■ SZ. E. Fizikai kísérletek a Dobóban Pecsenye Pál tanárral (jobbra) és diákokkal ► Folytatás az 1. oldalról eljárás Az Egri Törvényszék sajtószóvivőjétől, dr. Nyíri Be­áta elnökhelyettestől pénteken megtudtuk, hogy a tiszanánai bűnügyben a bíróság másodfo­kon, a rendelkezésre álló iratok alapján hozta meg azt a dön­tést: egyelőre nem bizonyított, hogy a tényleg falubeli ifjak kö­vethették el a bűncselekményt, így nem állnak fenn tovább az előzetes letartóztatás általános feltételei. Ezért a gyanúsította­kat szabadlábra helyezte. Nem sokkal ezután ismét fordult a kocka, mivel a nyomo­zók a rablással kapcsolatban újabb bizonyítékokat tártak fel. Ezek alapján a három fiatal­ember közül kettőt a rendőrség újra bűnügyi őrizetbe vett, s kezdeményezte az újbóli előze­tes letartóztatásba helyezésü­ket. A vádhatóság a vizsgálata alapján megint indítványozta a fogva tartást. A sajtószóvivő elmondta: teg­nap az Egri Járásbíróság két gyanúsítottal szemben megint elrendelte a kényszerintézke­dést, az indoklás szerint azért, mert meg akarják akadályozni a bűnismétlést, s szabadlábon hagyásuk esetén az eljárás meghiúsulhat. A döntés nem jogerős, mivel a gyanúsítottak és védőik az ellen fellebbezést jelentettek be. ■ SZ. Z. 1 I I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom