Heves Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-27 / 72. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2014. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK Ne fizess sárga csekken, drága! takarékosan Egyre több lehetőségünk lenne kényelmesebben, olcsóbban rendezni a számláinkat Orvosok gyanúban: lezárták a féléves baba halála miatt indult nyomozást tarnabod Foglalkozáskörében elkövetett gondatlan veszélyez­tetés miatt vádemelési javaslat­tal küldte meg a napokban a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság az ügyészségnek annak a nyomozásnak az aktáit, amely amely egy hat hónapos tarnabo- di kislány tavaly januári halála miatt indult. Két gyermekorvos szerepel az ügy gyanúsítottjai között, mondta el a Hírlap kérdé­sére Soltész Báünt, sajtószóvivő. Mint arról többször is írtunk, az akkor hat hónapos Váradi Amanda Melani 2013. január 6-án, az egri Markhot Ferenc Kórházban hunyt el azt köve­tően, hogy előző éjszaka hiába hívták hozzá a hevesi orvosi ügyeletet. Az ügyelet nem ment ki a kislányhoz, ezért szülei Egerbe hozták a kórházba, ahon­nan állításuk szerint elküldték őket. Az egri gyermekorvosi ügyeletén ellátták a kislányt, ám nem utalták kórházba, hazaküldték őket az éjszaka kö­zepén. A kislány reggelre rosz- szabbul lett, és másnap délben meghalt az egri kórházban. ■ Az orvosi mulasztások és a halál között ok-okozati összefüggést nem állapított meg a szakértő. A rendőrségi sajtószóvivő tájékoztatása szerint az orvos szakértő véleménye az volt, hogy a hevesi gyermekorvos és az egri ügyeletén tévesen diagnosztizáló orvos hibázott. Úgy tudjuk a hevesi orvos, Sz. Emese Mária, valamint az egri ügyeletén a kislányt vizsgáló G. Gábor a gyanúsított. A ki­rendelt orvos szakértő szerint hat hónapos korig a 41 fokos láz kiemelt kockázat, kórházba kellett volna utalni a csecsemőt. A büntetőeljárás foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt indult ismeretlen tettes ellen még tavaly. Az orvosi mulasztá­sok és a halál között ok-okozati összefüggést nem állapított meg a szakértő, ezért a vádjavaslat nélkülözi a „halált okozó” ki­tételt. A kislány családja az eljárás során nem ismerte fel a nővért, akivel állítólag beszél­tek a kórház gyermekosztályán. Váradiék polgári pert is kezde­ményeztek, nem vagyoni kár megítélését kérik. ■ G. R. Szortírozgatjuk a csekkjein­ket, sakkozunk a befizeté­sükkel, pedig egyszerűbben, olcsóbban is megúszhatnánk a hónap eleji idegeskedést. Barta Katalin A Besenyőtelken élő Marika né­ni három éve özvegyült meg. Amíg a férje élt, az ő reszortja volt a közüzemi számlák szortí­rozása, befizetése, ellenőrzése. Most a hetvenedik évében járó idős nénire hárul a feladat. Me­séli, hogy a nyugdíj érkezése után az első dolga a csekkek postai befizetése. Víz, gáz, vil­lany, telefon, szemétszállítás... Mivel mindennel takarékosko­dik, a végösszeg általában nem haladja meg a harmincezer fo­rintot, ám a nyugdíjból havon­ta 15 ezer forint gyógyszerre megy, s időnként az unokáknak is ajándékoz egy kis zsebpénzt. Mondja, ruhára, cipőre ő már nem költ, utazni se vágyik, leg- fejjebb karácsonykor látogatja meg a gyerekeket. Amikor azt kérdezem, tudja-e, milyen sok­ba kerül a csekkes befizetés, csak legyint egyet. A számító­gépet csak hírből ismeri, és fo­lyószámlát se kíván nyitni egy banknál sem. Postára egyéb­ként is szeret járni. Itt mindig találkozik néhány falubelivel, akivel el lehet beszélgetni er- ről-arról. Úgy véli, az se kerül­ne kevesebbe, ha átutalással fi­zetné a különböző tételeket. Márpedig pénzügyi szakem­berek állítják, s nem győzik elég­szer felhívni a figyelmet, hogy a sárga csekkes fizetés jelenleg az egyik legköltségesebb fizetési forma. Azoknak az embereknek, akik munkába járnak, gyereket nevelnek, pedig kifejezetten bosszantó a sorban állás és a Nem csak időt, de pénzt is megspórolhatunk vele, ha csekkes fizetés helyett átutalással teljesítjük tartozásunkat. Kényelmesebb is. Képünk illusztráció várakozás. Tény, hogy ma már egyre több lehetőségünk len­ne kényelmesebben, olcsóbban rendezni a havi számláinkat, a többség mégis ragaszkodik a megszokott fizetési módhoz. Egy friss felmérés szerint a lakosság közel 80 százaléka a mai napig postai csekkel fizeti számláit. Kevesen tudják, hogy akár pénzvisszatérítést is kap­■ A sárga csekkes fizetés jelenleg az egyik legköltségesebb fizetési forma. hatunk, ha hitelkártyánkról csoportos beszedési megbí­zással rendezzük például köz­üzemi vagy egyéb számláin­kat. Nem árt ha tudjuk, hogy a szolgáltatóknak is sokkal többe kerül feldolgozni a sárga vagy fehér csekken befizetett ősz- szegeket, mint az elektronikus úton beérkezőket. Sokan nem csak megszokás­ból ragaszkodnak a csekkes fi­zetéshez, hanem mert ingyenes­nek gondolják, szemben például a csoportos beszedési megbízá­sokkal. Pedig a csekkek csak látszólag ingyenesek, hiszen a beszedő számára rendkívül drága ezeket feldolgozni. így a számlán szereplő összegbe már a papíralapú befizetések több­letköltsége is be van, építve. Ezenfelül a fogyasztónak is időigényes minden hónapban a postára, vagy a bankba rohan­gálni, ilyenkor nagyobb össze­gű készpénzt magához venni. Azt már mindenki tudja, hogy a postán nagyon drága kártyával fizetni, hitelkártyával pedig végképp nem tanácsos, mivel készpénzfelvételnek mi­nősül, így az egyszeri magas készpénzfelvételi díj mellett az­zal is számolnunk kell, hogy a kamat azonnal ketyegni kezd. A csekkek továbbá az „elfe­lejtés” lehetőségét is magukban hordozzák, elkallódhatnak, újat kell kérni, így megvan az esélye, hogy a késve befizetett csekkek után késedelmi ka­matot kell fizetnünk. A hitel­kártya-tulajdonosoknak sem érdemes tartozásukat postai úton rendezni, mivel a bankok többsége néhány száz forintos költséget is felszámol ezért. Általánosságban elmondha­tó, hogy a közüzemi és egyéb szolgáltatások számláinak készpénzmentes fizetésére va­Ragaszkodunk a csekkes fizetéshez A szolgáltatóknál érezhető némi elmozdulás a fenti érvek ellenére a lakos­ságnak körülbelül 75 százalé­ka még mindig csekken fizeti be a számláit az MNB statisz­tikái szerint. A Pénzcentrum, hu kérdésére a Magyar Posta Zrt. is azt nyilatkozta, hogy a készpénzátutalási megbízás (sárga csekk) használata a lakossági ügyfelek körében továbbra is töretlenül népsze­rű fizetési mód (indoklásuk szerint azért, mert az ügyfe­leknek maga a Magyar Posta nem számít fel díjat a csek­ken történő befizetés után, valamint 2700 postafiókjával a legjelentősebb pénzforgalmi szolgáltató, így a legkisebb településen élők könnyen hoz­záférhetnek szolgáltatásaik­hoz). SZOLGÁLTATÓI OLDALRÓL Ma­gyarország vezető energetikai vállalatcsoportja, azE.ON képviselője úgy nyilatkozott, hogy vállalatainál a befizeté­sek 71 százaléka csekken ér­kezik, a többi befizetés pedig csoportos beszedés és banki átutalás útján. A telefon-, in­ternet- és tv-szolgáltató UPC-nél kicsit jobb az arány: előfizetőik kétharmada hasz­nálja még a postai sárga csek­kes befizetést, de egyharma- duk már áttért valamilyen kor­szerűbb és kényelmesebb elektronikus befizetési meg­oldásra (csoportos beszedés, Díjnet, banki átutalás, hon­lapjukon keresztül bankkár­tyával vagy OTP készpénzau­tomatán keresztül). ■ Ön hogy rendezi a közüzemi számláit? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. ló áttérés mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók számára kedvezőbb lenne. Nemcsak időt, de pénzt is megspórol­hatunk vele, ha elektronikus csatornákon rendezzük, a tar­tozásunkat. Erre több lehetőség is van már. Ha továbbra is sze­retnénk meghagyni magunk­nak a befizetés idejének meg­választásának szabadságát, akkor választhatjuk a „sima” banki utalást. Azonban vegyük figyelembe, hogy ennek szinte minden esetben magasabb költ­sége van, mintha csoportos be­szedési megbízást választunk. Konkrét példával élve, az egyik piacvezető bank cso­magjában például havonta öt darab számlát, átlagosan 10 ezer forint értékben egyesével átutalgatni 1390 forintba ke­rülne összesen, addig ha auto­matikusan teljesülnek csopor­tos megbízással, akkor csak 320 forintot vonnak le érte a számlánkról. Júliusra tető alatt lesz az uj epiiletszamy gyöngyösi kórház Az egészségügy a gazdasági érdekek fölött kell, hogy álljon Ünnepélyes keretek között he­lyezték el annak az új 52 ágyas épületszárnynak az alapkövét, amelyben a gyöngyösi Bugát Pál Kórház korszerű szakrende­lője is helyet kap majd. A négyszintes épület kialakí­tásához februárban látott hozzá a kivitelező. A tervek szerint júliusban készül el a létesít­mény, ahol helyet kap a köz­ponti betegirányítás, az összes járóbeteg szakrendelés, a szü­lészet-nőgyógyászati osztály és az invazív-mátrix egynapos se­bészeti és rövidápolási profilja. Dr. Szócska Miklós államtit­kár elmondta: az elmúlt négy évben megújult a fekvőbeteg ellátás egyharmada. Horváth Juhász Ferenc plébános-kanonok áldotta meg az új szárny alapkövét László kormánymegbízott azt hangsúlyozta: az épület alatt el­helyezett időkapszula azt üzeni, hogy minden nehézség ellené­re sikerült összefogni, hogy az épületszárny elkészülhessen. Dr. Weisz Péter, az intéz­mény főigazgatója köszönetét mondott azoknak, akik segí­tettek, hogy a 2010-ben meg­fogalmazott tervek valósággá váljanak. Bejelentette: együtt­működési megállapodást írnak alá a hatvani és az egri kórház vezetőjével. Az új épületszárny alá he­lyezett időkapszulát Juhász Ferenc plébános-kanonok és Kenyeressy Károly lelkész is megáldotta. ■ Orszagzaszlot állít Eger a megújuló Pyrker térén emlékmű A napokban felszed­ték az egri Törvényház útról a buszpályaudvar felé vezető gyalogos ösvény balesetveszé­lyes burkolatát, megszüntették a Bazilikához közeli sétányon a kőburkolatú pihenőhelyeket. Ezzel elkezdődött a Pyrker tér rendezésének első üteme, ha­marosan országzászló áll majd a tér középpontjában. Harminc­hat milliót költ a fejlesztésre a város. Egerben, az 1930-as években állították fel a régi országzász­lót az Eszterházy téren (a Deák Ferenc és a Törvényház utcák találkozásánál). Később az ál­lamhatalom lerombolta a tria­noni emlékhelyet. Sós István alpolgármester el­mondta: Az új zászlót tartó 6 mé­ter magas oszlopot mészkőből fa­ragják, a díszítő elemek Zsolnay kerámiából készülnek, hozzá a Törvényház út felől 4 méter szé­les út vezet majd: a fejlesztés első ütemében Erdélyből származó andezit kőburkolatot fektetnek le. Az önkormányzat az Egri Városszépítő Egyesülettel közö­sen teszi rendbe a teret. A tervek megvalósulását tíz egri vállal­kozás támogatta eddig, de vár­ják még a helyiek felajánlásait. Egyrészt a leendő országzászlót tartó, 12 méteres acélcső, illet­ve az emlékhelyre kerülő négy kandeláber beszerzéséhez lehet még hozzájárulni. ■ G. R. 4 á i

Next

/
Oldalképek
Tartalom